Beszélő Linux tananyag az operációs rendszerek ECDL modulhoz

Szerző: Hammer Attila
Szerkesztő: Szatmári Péter
A tananyag az alábbi felhasználásával készült: Herczeg Lajos: Operációs rendszerek tananyag látássérült felhasználók részére
Kiadja az "Informatika a látássérültekért" Alapítvány, 2012.

Tartalomjegyzék

Bevezetés 4

2.1 Operációs rendszer 4

2.1.1 Első lépések 4

2.1.1.1 A számítógép elindítása, belépés felhasználói név és jelszó segítségével 4

2.1.1.2 A számítógép újraindítása a megfelelő módszerrel 5

2.1.1.3 A nem válaszoló alkalmazás bezárása 5

2.1.1.4 A számítógép megfelelő kikapcsolása 5

2.1.2 Menük és vezérlőelemek a GNOME asztali környezetben 6

2.1.2.1 Menütípusok: főmenü, legördülő menü, almenü, vezérlőmenü és helyi menü 6

2.1.2.2 A GNOME asztali környezet főmenüjének kezelése 8

2.1.2.3 A GNOME asztali környezet főbb vezérlőelemei 9

2.1.3 Munka az ikonokkal 14

2.1.3.1 Az általánosan használt ikonok ismerete, például: fájlok, könyvtárak/mappák, alkalmazások, nyomtatók, meghajtók, lomtár/kuka 14

2.1.3.2 Az ikonok kijelölése és mozgatása 14

2.1.3.3 Parancsikon létrehozása, törlése, átnevezése az Asztalon 15

2.1.3.4 Egy fájl, könyvtár/mappa vagy alkalmazás megnyitása ikonnal 16

2.1.4 Ablakok használata 16

2.1.4.1 Az ablak egyes részeinek megnevezése: a címsor, a menüsor, az eszköztár, az állapotsor, és a görgetősáv 16

2.1.4.2 Az ablakok minimalizálása, teljes méretűvé állítása, visszaállítása, átméretezése, mozgatása és bezárása 18

2.1.4.3 A megnyitott ablakok közötti váltás 20

2.1.5 További szolgáltatások és funkciók a Beszélő Linuxban 20

2.1.5.1 A súgó használata 20

2.1.5.2 Az Orka Képernyőolvasó egyszerű áttekintés szolgáltatása 21

2.1.5.3 A Terminál alkalmazás használata 22

2.2 Fájlkezelés 23

2.2.1 Fogalmak 23

2.2.1.1 Hogyan mutatja hierarchikus rendszerben a számítógép a meghajtókat, mappákat és fájlokat 23

2.2.1.2 Milyen eszközöket használ az operációs rendszer a fájlok és mappák tárolására - merevlemez, USB flash drive, floppy lemez CR-RW, DVD-RW, hálózati meghajtók 23

2.2.1.3 A hordozható adattároló eszközök (floppy lemez, Zip lemez) formázása 23

2.2.1.4 Fájlok, mappák méretének mértékegysége (KB, MB, GB) 24

2.2.1.5 Miért fontos a rendszeres adatmentés mozgatható tárolóeszközön, gépen kívüli tároláshoz 24

2.2.1.6 Az online fájltárolás előnyei: kényelmes hozzáférés, fájlok megosztásának lehetősége 25

2.2.2 Fájlok és mappák 25

2.2.2.1 Egy olyan ablak megnyitása, amely kijelzi a könyvtárak/mappák nevét, méretét és helyét a meghajtón 25

2.2.2.2 A mappák, meghajtók megjelenítésének teljes képernyőjűvé tétele, lekicsinyítése 26

2.2.2.3 Egy fájl vagy mappa megkeresése a meghajtón 26

2.2.2.4 Könyvtár/mappa létrehozása majd további alkönyvtár/almappa létrehozása 27

2.2.3 Munka a fájlokkal 28

2.2.3.1 Az általánosan használt fájltípusok felismerése: szövegszerkesztői fájlok, hordozható dokumentumok, táblázatkezelő dokumentumok, adatbázis fájlok, prezentációs fájlok, kép-, hang- és videó-állományok, tömörített fájlok, ideiglenes fájlok, futtatható fájlok 28

2.2.3.2 Szövegszerkesztő megnyitása, szövegbevitel a fájlba, elnevezés és mentés a meghajtó meghatározott helyére 28

2.2.3.3 Fájlok attribútumainak megváltoztatása: csak olvasható/zárolt, írható-olvasható 29

2.2.3.4 Fájlok rendezése név, méret, típus és módosítás dátuma szerint növekvő és csökkenő sorrendben 30

2.2.3.5 Fájlok és könyvtárak/mappák elnevezése olyan tartalommal bíró névvel, ami segíti elrendezésüket és megtalálásukat 31

2.2.3.6 Fájlok, mappák átnevezése 31

2.2.4 Másolás, mozgatás 31

2.2.4.1 Önálló fájl vagy mappa kijelölése, ill. fájlok és mappák összefüggő, vagy nem összefüggő csoportjának kijelölése könyvtárak/mappák és meghajtók között 31

2.2.4.2 Fájlok és könyvtárak/mappák mozgatása könyvtárak/mappák és meghajtók között 32

2.2.4.3 Fájlok és könyvtárak/mappák másolása könyvtárak/mappák és meghajtók között 32

2.2.5 Törlés és visszaállítás 33

2.2.5.1 Fájlok és könyvtárak/mappák törlése és a lomtárba/kukába helyezése 33

2.2.5.2 Fájlok és könyvtárak/mappák visszaállítása a lomtárból/kukából 33

2.2.5.3 A lomtár/kuka kiürítése 33

2.2.6 Keresés 34

2.2.6.1 A Keresés eszköz használata fájlok és könyvtárak/mappák megkereséséhez 34

2.2.6.2 Fájlok keresése a fájl teljes vagy részleges neve, tartalma alapján 34

2.2.6.3 Fájlok keresése az utolsó módosítás dátuma, a létrehozás dátuma és a méret alapján 35

2.2.6.4 Fájlok keresése a helyettesítő karakterek használatával, a fájl típusa és a fájl első betűje alapján 35

2.2.6.5 A legutóbb használt fájlok listájának megjelenítése 36

2.3 Fájlok tömörítése és kibontása 36

2.3.1 Fájlok tömörítése 36

2.3.1.1 A fájltömörítés fogalma 36

2.3.1.2 Egy meghajtó mappáiban lévő fájlok tömörítése 36

2.3.1.3 Fájlok kibontása egy meghajtó megadott helyéről 37

2.4 Beállítás 37

2.4.1 A számítógép alapvető rendszerinformációinak lekérdezése: az operációs rendszer és a verziószám, a beépített RAM 37

2.4.2 A Rendszerbeállítások alkalmazás használata a különböző beállítások megváltoztatására 38

2.4.3 Az Indikátormenü használata 39

2.4.4 A számítógépes munkaasztal beállításainak megváltoztatása: a dátum és az idő, hangerő, a munkaasztal megjelenítési beállításai (színbeállítások, a képernyő felbontása, a képernyővédő beállítása) 40

2.4.5 A billentyűzet nyelvének beállítása és új kiosztás hozzáadása 43

2.4.6 Az alkalmazások telepítése és eltávolítása 45

2.4.7 A billentyűzet Print Screen gombjának használata, teljes képernyős aktív ablak hozzáférés 48

2.4.8 Az alapértelmezett billentyűparancsok megváltoztatása, egyéni billentyűparancsok létrehozása 49

2.4.9 A biztonsági frissítések fontossága és telepítése 50

2.5 Vírusellenőrzés 51

2.5.1 A vírus fogalmának ismerete. Milyen módokon juthat be a vírus a számítógépekbe? 51

2.5.2 Víruskereső szoftver használata adott meghajtók, mappák és fájlok ellenőrzésére 52

2.5.3 Miért szükséges a víruskereső rendszeres frissítése? 53

2.6 Nyomtatáskezelés 54

2.6.1 Beállítások 54

2.6.1.1 Az alapértelmezés szerinti nyomtató megváltoztatása más telepített nyomtatóra 54

2.6.1.2 Új nyomtató telepítése a számítógépre 54

2.6.2 Nyomtatás 55

2.6.2.1 Fájl nyomtatása egy szövegszerkesztőből 55

2.6.2.2 A nyomtatási feladat folyamatának nyomon követése egy nyomtatásvezérlő szoftver használatával 55

2.6.2.3 A nyomtatási feladat szüneteltetése, újrakezdése és törlése a nyomtatásvezérlő szoftver használatával 55

Függelék 56

A. Billentyűparancsok 56

Bevezetés

Az Ubuntu szó afrikai eredetű, jelentése "emberiesség másokkal szemben; az vagyok, aki vagyok". Ezen a néven jött létre egy közösség ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésére. Ők alkották meg az Ubuntu Linux operációs rendszert, amely a szintén ingyenes és nyílt forráskódú Debian operációs rendszer továbbfejlesztése. Az Ubuntu Linux célja egyben az ilyen típusú szoftverfejlesztés filozófiájának terjesztése, népszerűsítése is. A projektet anyagilag támogatja a Canonical Ltd brit cég.

Az Ubuntu Linux első változata 2004. október 20-án jelent meg. Az egyes kiadások félévente követik egymást, minden év áprilisában és októberében. Egy adott kiadás verziószáma az év.hónap szerinti alakot követi.

A "disztribúció" szó egy felhasználásra kész összeállítást jelent, amely ebben az esetben tartalmazza az operációs rendszert, és a hozzá tartozó, kiválogatott programokat is. Az Ubuntu Linux disztribúció egyik legfontosabb része a Gnome (GNU Network Object Model Environment) grafikus felhasználói felület.

Nagyon sok disztribúció épül az eredeti Ubuntu kiadásokra, ezeket származtatott disztribúcióknak nevezzük. Általában ezek a disztribúciók olyan plusz szolgáltatásokat tartalmaznak, melyeket az eredeti Ubuntu kiadás alapértelmezetten nem tartalmaz. A BeLin (Beszélő Linux) is ilyen származtatott disztribúció, amelynek célja, hogy akadálymentes hozzáférést nyújtson a látássérült felhasználók számára. Az első BeLin kiadás 2008. szeptember 18-án jelent meg, az új kiadások pedig évenként követik egymást. A BeLin disztribúciót az "Informatika a látássérültekért" Alapítvány adja ki.

2.1 Operációs rendszer

2.1.1 Első lépések

2.1.1.1 A számítógép elindítása, belépés felhasználói név és jelszó segítségével

A számítógép bekapcsolása után a telepített operációs rendszertől függetlenül minden esetben lefut egy úgynevezett önteszt, amelynek során ellenőrzésre kerülnek a számítógép alapvető hardver elemei. Ilyen például a processzor, a memória, a videokártya, a számítógépbe épített lemezmeghajtó egységek, valamint a billentyűzet. A tesztfolyamat utolsó lépése a hardvereszközök beállításait tároló memóriaegység ellenőrzése, ez az egység felelős például az aktuális rendszeridő és dátum tárolásáért is. A számítógép indításakor lefutó önteszt során a felhasználónak lehetősége van az öntesztet megszakítva belépni a különböző beállításokat tartalmazó rendszerprogramba, ahol megváltoztathatók egyes rendszerbeállítások. Ilyen beavatkozásra azonban csak ritkán, például új hardvereszköz beépítése után van szükség. A sikeres öntesztet követően megkezdődik az operációs rendszer betöltésének folyamata. Ezt a folyamatot boot folyamatnak vagy bootolásnak is nevezik.

Sokszor szükség van arra, hogy az adott számítógép egyes felhasználóit külön-külön azonosítsuk. Ha a számítógépet csak egy ember használja (pl. otthon), vagy a felhasználók megkülönböztetésére nincs szükség (pl. családon belül), ez elkerülhető. A Beszélő Linux (BeLin) telepítésénél engedélyezhető az automatikus bejelentkezés, ebben az esetben a számítógép elindítása után a rendszer automatikusan elvégzi a bejelentkezést.

Ha nem engedélyezte az automatikus bejelentkezést a telepítésnél, akkor a bejelentkezéskor a kiválasztott felhasználó jelszavát meg kell adnia. Ha több felhasználó van beállítva a számítógépen, akkor a nyílbillentyűkkel válassza ki a felhasználónevét, majd gépelje be a kiválasztott felhasználó jelszavát. A jelszó begépelése után a bejelentkezéshez nyomja meg az ENTER billentyűt, ekkor a bejelentkezés megtörténik.

A jelszó soha nem jelenik meg a képernyőn, a betűket és írásjeleket csillag alakú jelekkel helyettesíti a számítógép. Rosszul megadott jelszó esetén a kiválasztott felhasználó jelszava újra bekérésre kerül.

2.1.1.2 A számítógép újraindítása a megfelelő módszerrel

A következő módszerek valamelyikével indíthatja újra a számítógépet, ha be van jelentkezve:

A számítógép újraindítása a GNOME asztali környezet főmenüjén keresztül

A számítógép újraindítása a gépházon található Reset gombbal

Ezt a lehetőséget csak vészhelyzetben használja, ha a fentebb ismertetett módszerek nem vezettek eredményre. Ha megnyomja a gépházon található Reset gombot, a számítógép egy ún. hidegindítást hajt végre. Ekkor a még működő programok nem záródnak be szabályosan, és fennáll az adatvesztés veszélye. Lehetőleg kerülje ezt a módszert!

2.1.1.3 A nem válaszoló alkalmazás bezárása

Ha az ALT+F4 billentyűkombinációval megpróbált bezárni egy alkalmazást, de az alkalmazás nem válaszol, a következőhöz hasonló párbeszédablak fog megjelenni:

"… alkalmazás nem válaszol. Várhat az alkalmazás bezárására, vagy kikényszerítheti annak erőszakos bezárását."

Ebben a párbeszédablakban két gomb található:

Várakozás gomb: Ez az alapértelmezett gomb. Ha lenyomja ezen a gombon a szóköz billentyűt, vagy nem tesz semmit, a megjelent párbeszédablak addig marad nyitva, amíg az alkalmazás be nem záródik.

Erőszakos bezárás gomb: Ha a TAB billentyűvel átlép erre a gombra, és lenyomja a szóköz vagy az ENTER billentyűt, az alkalmazás mindenképpen bezáródik.

2.1.1.4 A számítógép megfelelő kikapcsolása

A számítógép kikapcsolása a GNOME asztali környezet főmenüjén keresztül

A számítógép elindítása és a bejelentkezés után a képernyőn az Asztal, a felső és az alsó panel jelenik meg. Az Asztal, vagy más néven Munkaasztal foglalja el a képernyő legnagyobb részét. Az Asztalon található kisméretű képek az ikonok. Ikonokkal nem csak az Asztalon találkozhat. Az ikonok parancsokat, mappákat és fájlokat jelképezhetnek.

A képernyő felső és alsó felén találhatók az ún. panelek. Ezeken a paneleken különböző kisalkalmazások helyezkednek el, melyek különböző hasznos funkciókat valósítanak meg. A kisalkalmazások a bejelentkezéstől kezdve állandóan futnak.

A képernyő részei között (Asztal, felső és alsó panelek) a CONTROL+ALT+TAB billentyűkombináció segítségével tud lépkedni.

A paneleken található kisalkalmazások ikonjai között a TAB vagy a SHIFT+TAB billentyűkombinációval navigálhat. Ha egy kisalkalmazás feliratánál az Orka Képernyőolvasó "ikon" feliratot mond ki, az ikonhoz tartozó szöveges információt (buborék súgót) a CONTROL+F1 billentyűkombinációval hallgathatja meg. Egy kisalkalmazást a SZÓKÖZ vagy az ENTER billentyűvel tud aktiválni.

2.1.2 Menük és vezérlőelemek a GNOME asztali környezetben

2.1.2.1 Menütípusok: főmenü, legördülő menü, almenü, vezérlőmenü és helyi menü

Főmenü

A legtöbb alkalmazás által nyújtott funkció, lehetőség a menün keresztül is elérhető. Többféle menü is létezik, melyek közül a főmenü az ablak fejléce alatt levő sorban helyezkedik el. Az egyes menük kategóriák szerint csoportosított, különféle menüpontokat tartalmaznak. A legtöbb alkalmazás menüsorán megtalálhatja a Fájl, Szerkesztés, Nézet, Eszközök és Súgó menüpontokat.

A menüsort mindig az F10 billentyűvel aktiválhatja, a vezérlés ilyenkor a sorban az első menüpontra kerül, ez általában a Fájl menü. A további menüpontok kiválasztásához a BALRA- vagy JOBBRANYÍL billentyűt használhatja, de a menüsor ciklikusan körbejárható.

Az egyes menüpontokhoz tartozó menüt legördítheti, ha megnyomja a LE- vagy FELNYÍL billentyűket, de használhatja az ENTER billentyűt is. Az egyes menüpontok kiválasztását saját billentyűkombinációk segítik, ezek ún. kiválasztó billentyűk. Ezek lehetővé teszik az adott menü vagy menüpont gyorsabb elérését az ALT+kiválasztó betű megnyomásával. Például: az ALT+S rendszerint a Súgó menüpontot, illetve az ALT+F a Fájl menüpontot gördíti le. A billentyűparancsokat aláhúzott betűk jelzik, így a Súgó menüpont S betűje az aláhúzott. Az Orka Képernyőolvasó a BeLin kiadásokban alapértelmezetten kimondja a menük kiválasztó billentyűit. Néhány parancs közvetlenül is elérhető egy-egy billentyűkombinációval, például az alkalmazások többségében az ALT+F4 közvetlenül, a Fájl menü használata nélkül bezárja az aktív alkalmazást ugyanúgy, mintha a Fájl menü Kilépés menüpontját választotta volna.

Legördülő menü

Az alkalmazások menüsorán lévő menüpontok többsége legördülő menüvel rendelkezik, amely a kiválasztott menüpontnak megfelelő további választási lehetőségek listáját adja. A legördülő menü szó szerint a menüsor egy eleméből legördített menüt jelenti, amely közvetlenül az Ön által választott menüelem alatt jelenik meg a képernyőn. Például: a menüsor Fájl menüeleméből általában nyílik egy legördülő menü, amely legalább a következő menüpontokat tartalmazza: Megnyitás, Mentés, Nyomtatás, Kilépés.

A legördülő menü egy menüpontjának aktiválása általában az alábbi három dolog egyikéhez vezet:

Ha egy legördülő menüben tartózkodik és megnyomja a BALRA- vagy JOBBRANYÍL billentyűt, akkor a következő két dolog egyike történik:

A legördülő menüt is ciklikusan körbe lehet járni a függőleges nyílbillentyűkkel. A legördülő menükben számos menüpontnak van saját billentyűparancsa, amely lehetővé teszi, hogy egy billentyű megnyomásával végrehajtsa a menüpont funkcióját, pl. a nyomtatást. Ezeket a billentyűparancsokat aláhúzott betűk jelölik, így a Nyomtatás menüpont aláhúzott betűje az N, amely megnyitja a Nyomtatás párbeszédablakot. A menüsorokkal ellentétben a legördülő menükben a kiválasztó billentyűket az ALT nélkül kell használnia.

Néha a legördülő menü egy menüpontjának funkciója egyszerűen be- vagy kikapcsolható, ilyen például a mappák Nézet menüpontjának Állapotsor menüpontja, az ilyen menüket jelölőmenüknek nevezik. Az Állapotsor menüpont a bekapcsolt állapotban megjeleníti az állapotsort az ablak alsó részén, míg kikapcsolt állapotban elrejti. A bekapcsolt állapotot a menüelem melletti pipa vagy pont jelzi, a kikapcsolt állapotnak nincs a menüelem mellett megjelenő jelzése. A menüelem minden egyes végrehajtása be-, illetve kikapcsolja az állapotot.

Almenü

A legördülő menükből meghívott, lépcsőzetesen megnyíló menüket almenünek nevezzük. Az almenüt a nyitó menüelem melletti jobbra mutató nyílhegy jelzi. Az ENTER, vagy a JOBBRANYÍL billentyű megnyomásával nyithatja meg a kiválasztott menüelem almenüjét, amely a menüelemtől jobbra vagy balra nyílik meg. A függőleges listában megjelenő további menüelemeket ugyanúgy használhatja, mint egy normál legördülő menüt. A lépcsőzetesen megnyíló menü bezárásához, azaz a nyitó menüponthoz való visszatéréshez használja a BALRANYÍL billentyűt. Az ESCAPE vagy F10 billentyű megnyomásával egy lépésben bezárhatja az összes aktív menüt.

Inaktív menüpont

Előfordulhat, hogy egy legördülő menü egy vagy több menüpontja nem használható. Ezeket a menüpontokat "nem kiválaszthatónak" nevezzük. Feliratuk szürke, míg a többié fekete. Az aktuális pillanatban ezek az elemek nem használhatóak, mivel a hozzájuk tartozó parancsok valamilyen okból nem hajthatók végre. Például egy szövegszerkesztő Szerkesztés menüjének Beillesztés parancsa nem érhető el addig, amíg nincs mit beilleszteni a vágólapról, az csak a Másolás vagy Kivágás parancsok előzetes kiadása után lesz elérhető (a Másolás/Kivágás/Beillesztés parancsok használatát részletesen lásd később).

Vezérlőmenü

Minden ablak rendelkezik egy Vezérlőmenüvel, amelyet néha Rendszermenünek is nevezünk. Ez az ablak méretének és elhelyezkedésének beállítására szolgáló menüpontokat tartalmaz.

A Vezérlőmenüt az ALT+SZÓKÖZ billentyűkombinációval nyithatja meg. Válassza ki a kívánt menüpontot a LE- vagy FELNYÍL billentyűk használatával, majd nyomja meg az ENTER-t. A menüpontok kiválasztásához használhat kiválasztó billentyűt is.

A Vezérlőmenü leggyakrabban előforduló menüpontjai a Minimalizálás, Maximalizálás, Eredeti méret és a Bezárás. A Maximalizálás és az Eredeti méret közül mindig csak egy aktív attól függően, hogy az aktuális helyzetben az ablak milyen méretű. Ezek gyakran kiválasztó billentyűvel is elérhetőek, pl. az Előző méret az E-vel, néhány menüpont pedig a menüt teljesen megkerülő billentyűkombinációval is aktiválható, például az ALT+F4 az alkalmazásablakot, a CONTROL+F4 a dokumentumablakot zárja be. Az alkalmazásablakok és a dokumentumablakok mindegyike rendelkezik saját Vezérlőmenüvel, így az egyes ablakokat külön-külön lehet vezérelni.

Helyi menü

Számos objektum rendelkezik egy speciális menüvel, amely kimondottan az adott objektumra vonatkozó menüpontokat kínálja fel az Ön számára. Ezek arra szolgálnak, hogy a gyakran használt funkciókat könnyebben elvégezhesse. Az ilyen menütípust Helyi menünek nevezzük, de néha Tulajdonságok menünek is hívják. Sok objektum rendelkezik Helyi menüvel, pl. az Asztal ikonjai, a Fájlböngésző programban megjelenített fájlok és mappák mindegyike. A Helyi menü mindig valahol az objektum közelében tűnik fel a képernyőn, ezért néha felbukkanó menünek is nevezzük.

A Helyi menü menüpontjai az objektumtól függően változatosak lehetnek. Ha be akar lépni egy objektum Helyi menüjébe, az Orka hol vagyok művelete segítségével (asztali kiosztás: numerikus ENTER, laptop kiosztás: Nagybetűzár+ENTER) győződjön meg arról, hogy a kiválasztás az objektumon van-e, majd nyomja meg a SHIFT+F10 billentyűkombinációt. 104 gombos billentyűzet használata esetén a SHIFT+F10 helyett használhatja a Helyi menü billentyűt is, amely alul, a szóköztől jobbra általában a harmadik billentyű.

2.1.2.2 A GNOME asztali környezet főmenüjének kezelése

A GNOME asztali környezet főmenüjét az ALT+F1 billentyűkombinációval hozhatja elő. BeLin 3.0 kiadás esetén az ALT+F1 billentyűkombináció lenyomása után egy legördített Helyi menü jelenik meg, mely egyaránt tartalmazza a telepített alkalmazások programcsoportjait, a Helyek almenüt, a felhasználói almenüt, valamint a Képernyő Zárolása, Felhasználóváltás, Kijelentkezés és Leállítás menüpontokat. A menüpontok között a FEL- és LENYÍL billentyűk segítségével léptethet, egy almenüt legördíteni a JOBBRANYÍL billentyűvel tud. A GNOME asztali környezet legtöbb menüpontja rendelkezik saját kiválasztó billentyűvel is, ezeket is használhatja az adott almenü gyors legördítéséhez.

A Helyi menüben almenüként jelennek meg a telepített alkalmazások csoportjai, és a csoportokon belül az alkalmazások ikonjai menüpontonként. Gyakori csoportok: akadálymentesítés, grafika, hang és videó, internet, iroda, játékok, kellékek.

A LE- és FELNYÍL billentyűk segítségével lépkedhet az egyes csoportok között, egy csoportot a JOBBRANYÍL billentyű segítségével nyithat meg és a BALRANYÍL billentyűvel zárhat be. Minden csoport rendelkezik kiválasztó billentyűvel, melyeket szintén használhat egy csoport (almenü) megnyitására. A csoportokon belüli menüpontok a telepített alkalmazások nevei, melyek szintén rendelkeznek kiválasztó billentyűvel.

A Rendszereszközök csoportban találhatók meg a GNOME asztali környezet különböző beállítóeszközei, melyekkel a különböző rendszerbeállításokat végezheti el. A beállítások almenüben levő beállítóeszközök nem igényelnek adminisztrátori (root) jogosultságot a beállítóeszközök elindításához, az Adminisztráció csoportban levő beállítóeszközök viszont legtöbbször igen.

Helyek almenü: Itt olyan gyakran használt menüpontok találhatók, melyek segítik például a fájlokkal, mappákkal és dokumentumokkal végzett munkát. A helyek almenüben elérheti például a saját felhasználói mappáját, dokumentumait, videóit és zenéit, a számítógép különböző meghajtóit, valamint a legutóbbi dokumentumok almenüben megtekintheti és szükség esetén meg is nyithatja az utoljára szerkesztett dokumentumok valamelyikét. A helyek almenüt gyorsan megtalálhatja, ha lenyomja kétszer a H billentyűt. A helyek almenüben minden menüpont rendelkezik kiválasztó billentyűvel, így a FEL- és LENYÍL billentyűkön kívül ezeket is használhatja a helyek almenü legördítése után egy menüpont gyors eléréséhez.

Felhasználói almenü: Ennek a menüpontnak a neve megegyezik az ön felhasználói nevével. Ebben az almenüben megváltoztathatja az elindított csevegőkliensben a felhasználói állapotát, valamint elindíthatja a Rendszerbeállítások alkalmazást. A Rendszerbeállítások alkalmazásról később bővebben is olvashat.

Ha nem BeLin 3.0 kiadást használ, de a GNOME 3.4 kompatibilitási felületét használja, az ALT+F1 billentyű lenyomása után egy két menüt tartalmazó menürendszer jelenik meg. Az Alkalmazások menü tartalmazza a telepített alkalmazások programcsoportjait és az alkalmazásindító menüpontokat, valamint a Rendszereszközök csoportot. A Helyek menü ebben az esetben külön főmenüként jelenik meg, de billentyűzetről nem érhető el sem a felhasználói menü, sem a Képernyő Zárolása, Felhasználóváltás, Kijelentkezés és Leállítás menüpontok.

Ha egy olyan alkalmazást szeretne elindítani, amely nem található meg egyik programcsoportban sem, tegye a következőket:

2.1.2.3 A GNOME asztali környezet főbb vezérlőelemei

Az ablakok a GNOME asztali környezet alapvető objektumai, minden elindított alkalmazás, bevitt adat vagy eredmény valamilyen ablakban jelenik meg a képernyőn. Az ablak egy téglalap alakú, kerettel határolt, önálló terület. Az ablakok közül mindig csak egy aktív. Három ablaktípust különböztetünk meg:

Párbeszédablakok

Az ablak egy speciális formája a párbeszédablak, amely különböző adatok bevitelére szolgál. A párbeszédablakok nem minimalizálhatók, az alkalmazások ablakában szoktak ideiglenesen megjelenni. A legtöbb alkalmazásban, amíg a párbeszédablak a képernyőn van, nem végezhet más műveletet. Az információkat különféle vezérlőelemeken adhatja meg. Az egyes vezérlőelemek között a TAB billentyűvel tud lépkedni, illetve a SHIFT+TAB billentyűkombinációval tud visszafelé haladni. A párbeszédablakot a TAB billentyűvel teljesen körbe tudja járni. Egyes vezérlőelemeket kiválaszthat a hozzátartozó billentyűkombináció segítségével is. Az Orka Képernyőolvasó "hol vagyok" művelete segítségével lekérdezheti az aktuális vezérlőelem nevét, típusát, állapotát és az elemhez tartozó úgynevezett oktatói üzenetet. A hol vagyok művelet végrehajtását Orka asztali kiosztás esetén a numerikus ENTER, laptop kiosztás használata esetén a Nagybetűzár+ENTER billentyűkombinációval kezdeményezheti.

Az alapértelmezett gomb

A legtöbb párbeszédablakban van egy úgynevezett alapértelmezett gomb. Ez a gomb lesz kiválasztva, ha megnyomja az ENTER billentyűt bárhol a párbeszédablakban. Ez az alapértelmezett gomb rendszerint az OK gomb szokott lenni. Ha befejezte a beállítások megadását a párbeszédablakban, nem minden esetben kell az OK gombot megkeresni a TAB billentyűvel, elegendő, ha megnyomja az ENTER billentyűt ott, ahol éppen áll. Van azonban néhány kivétel, ahol nem az alapértelmezett gombot aktiválja az ENTER billentyűvel:

Egy párbeszédablak alapértelmezett gombját le tudja kérdezni a használt Orka billentyűzetkiosztástól függően asztali kiosztás esetén az INSERT + numerikus ENTER billentyűkombináció kétszeri megnyomásával, vagy laptop kiosztás használata esetén a Nagybetűzár + - billentyűkombináció kétszeri megnyomásával.

Lapfülek

A Lapfülek a párbeszédablakok különböző kategóriába sorolt elemeit választják szét a hagyományos kartotékokhoz hasonlóan, ezzel áttekinthetőbbé válnak a sok beállítást tartalmazó párbeszédablakok. Ezeket a lapokat adatlapoknak nevezzük. A lapfül felirata az adatlap címét tartalmazza. Az adatlapok között a CONTROL + PAGE UP és a CONTROL + PAGE DOWN billentyűparanccsal mozoghat, ekkor az előző vagy következő adatlap kerül előtérbe (felülre), és az adatlap első eleme lesz a kiválasztott. Ha valamelyik fül a kiválasztott elem, akkor a JOBBRA- vagy BALRANYÍL billentyűvel is mozoghat a lapfülek között, ez azonban csak akkor működik, ha nem lépett át az aktuális adatlap egyik vezérlőelemére sem.

A megfelelő adatlap kiválasztása után a TAB billentyűvel haladhat végig az adatlap vezérlőelemein. Annak ellenére, hogy a képernyőn egyszerre csak egy fül tartalmát láthatja, a jóváhagyáskor a programok mindig figyelembe veszik az összes adatlapon elvégzett beállítást.

Szerkesztőmezők

Minden olyan mezőt, amely szöveg fogadására képes, szerkesztőmezőnek nevezünk. A szöveges beviteli mezőbe a billentyűzet vagy a vágólapról való beillesztés segítségével vihet be adatokat. A szerkesztési lehetőségek általában egy sorra, néha pedig maximált számú karakter bevitelére korlátozódnak, de találkozhat hosszabb szöveg fogadására alkalmas, többsoros szöveges beviteli mezővel is.

Egy szerkesztőmezőben a szöveg bevitelének helyét egy kis függőleges vonal, vagy néhány alkalmazásban egy kis téglalap jelzi, amit szövegkurzornak nevezünk. Ha a szerkesztőmező üres, akkor a szövegkurzor pozíciója a sor elején van. Ha a szerkesztőmező már tartalmaz szöveget, akkor a szerkesztőmezőre lépés után az kijelölt lesz és a szövegkurzor a szöveg végén áll. Figyelem! Ha ekkor nyom meg valamilyen karakter-billentyűt, akkor a teljes kijelölt szöveg felülíródik a begépelt karakterrel. Ahhoz, hogy szerkeszteni tudja a kijelölt szöveget, a kijelölést először meg kell szüntetnie. A JOBBRA- vagy BALRANYÍL, illetve a HOME vagy END billentyű megnyomásával megszüntetheti a kijelölést. A szerkesztőmezőben a normál szerkesztőbillentyűk használhatók a szerkesztéshez és a kijelöléshez.

Néhány hasznos billentyűparancs:

Listamező

A listamező előre megadott választási lehetőségeket tartalmaz. A mező értékét egy, vagy ha ez lehetséges, több elem kiválasztásával állíthatja be. Lépjen a listamezőre a TAB billentyűvel vagy a listamezőhöz tartozó billentyűparanccsal, majd használja a FEL- vagy LENYÍL billentyűket a lista valamelyik elemének kiválasztásához. Ha lenyom egy kezdőbetűt, megjelenik egy kereső szerkesztőmező, melybe egy karaktersorozatot, vagy szótöredéket írhat be. Ha ezt a lehetőséget használja, ekkor csak a beírt kifejezéshez illeszkedő találatok kerülnek listázásra. Ha ekkor a nyílbillentyűkkel mozog a listában, akkor csak a találatok között tud léptetni. A szűrt listából a TAB billentyű megnyomásával léphet ki, ekkor visszakerül az eredeti listába, és az előzőleg kiválasztott találat lesz kijelölve. Ha a szűretlen listában van, és lenyomja a TAB billentyűt, továbbhaladhat a párbeszédablakban, és folytathatja a munkát, mert a listamező elemének kiválasztása addig érvényben marad, amíg az OK gombbal be nem zárja a párbeszédablakot.

Fanézet

Fanézetben az elemek hierarchikus formában, függőleges elrendezésben jelennek meg a képernyőn. A fanézetben a FEL- vagy LENYÍL billentyűk segítségével mozoghat. Ha az "összecsukott" szöveget hallja, a JOBBRANYÍL vagy az ENTER billentyűvel nyithatja meg az adott szintet. Ekkor a kiválasztott elem alatt további adatok jelennek meg. A LENYÍL billentyű megnyomásával a következő szintre ugorhat. A bezárt elemeket itt is a JOBBRANYÍL, vagy az ENTER billentyű segítségével nyithatja meg. Az adott szint bezárása a BALRANYÍL vagy az ENTER billentyű megnyomásával hajtható végre. A fa legelső elemére a HOME, a legutolsóra pedig az END billentyűvel ugorhat. Az Orka csak akkor mondja be egy fanézetben az aktuális szint számát, ha az aktuális szint ki lett nyitva.

A fanézet jobb oldalán található másik ablaktábla rendszerint a nézet bal oldalán kiválasztott elemnek megfelelő adatokat tartalmaz, például a kiválasztott mappa tartalmát. A másik ablaktáblára a TAB billentyűvel lehet átváltani. Az ablaktábla adatainak meghallgatásához használja a FEL- vagy LENYÍL billentyűket. Az előző ablaktáblába a SHIFT+TAB billentyűkombináció lenyomásával térhet vissza.

Listanézet, vagy többválasztós lista

Egyes listamezők lehetőséget adnak arra, hogy egynél több elemét is kiválassza, ezeket többválasztós listamezőknek nevezzük. A LE- vagy FELNYÍL billentyűvel kereshet meg egy elemet a listában. Ha lenyom egy kezdőbetűt, megjelenik egy kereső szerkesztőmező, melybe egy karaktersorozatot vagy szótöredéket írhat be. Ha ezt a lehetőséget használja, akkor csak a beírt kifejezéshez illeszkedő találatok kerülnek listázásra. Ha ekkor a FEL- és LENYÍL billentyűkkel mozog a listában, csak a találatok között tud léptetni. A szűrt listából a TAB billentyű megnyomásával léphet ki, ekkor visszakerül az eredeti listába, és az előzőleg kiválasztott találat lesz kijelölve. Szomszédos elemek kijelöléséhez használja a SHIFT+FEL- vagy LENYÍL billentyűket.

A többválasztós listában lehetőség nyílik arra, hogy egy vagy több különálló elemet válasszon ki a listából. A nyílbillentyűkkel keresse meg az első elemet, amelyet ki szeretne választani, majd ezután nyomja le a CONTROL billentyűt és tartsa lenyomva. Ekkor a nyílbillentyűkkel keresse ki a következő elemet, amelyet ki szeretne választani és nyomja meg a SZÓKÖZ-t a kiválasztandó elemen. A CONTROL nyomva tartása mellett keresse ki a többi kiválasztandó elemet és mindegyiken nyomja meg a SZÓKÖZ-t. A kiválasztás végeztével felengedheti a CONTROL billentyűt. A SZÓKÖZ-zel nemcsak bejelölheti az elemeket, hanem a jelölést meg is tudja szüntetni, természetesen a CONTROL folyamatos nyomva tartása mellett, hogy a többi kijelölés közben ne vesszen el. Ha nem tartja nyomva a CONTROL billentyűt a kijelölésnél, akkor nem tud több elemet kijelölni, és a kurzor mozgatásával minden addigi kijelölést megszüntet.

Kombinált szerkesztőmező

A kombinált szerkesztőmező valójában egy szerkesztőmező és egy listamező kombinációja. A listában előre definiált választási lehetőségeket talál, de a felkínált lehetőségeken kívül a szöveges beviteli mezőhöz hasonlóan egyéni értékeket is megadhat. A lista és a szerkesztőmező összetartozik, hiszen ha egy értéket beír a szerkesztőmezőbe, akkor a kijelölés arra az elemre ugrik. A lista legördítéséhez használja az ALT+LENYÍL billentyűkombinációt. Ezután a lista elemeinek kiválasztásához használja a LE- vagy FELNYÍL billentyűket.

Kombinált listamező

A kombinált listában előre definiált választási lehetőségeket talál. Ezt a listát azért hívják kombinált listamezőnek, mert a lista elemeinek kiválasztása hatással van valamilyen másik vezérlőelemre, például egy szomszédos szerkesztőmezőre.

Egyes párbeszédablakokban nincs elég hely ahhoz, hogy megjelenjen a lista összes eleme egy listamezőben, ezért csak egy egysoros listamező jelenik meg, ahol csak az éppen kiválasztott elemet láthatja. A lista megnyitásához használhatja az ENTER vagy az ALT+LENYÍL billentyűkombinációt, vagy a SZÓKÖZ billentyűt. Ezután a megfelelő listaelem kiválasztásához használja a LE- vagy FELNYÍL billentyűket. Az elem kiválasztása után a listát bezárhatja az ENTER vagy a SZÓKÖZ billentyűvel. Ekkor az utoljára kijelölt elem lesz a kiválasztott, és a lista bezáródik. Az ESCAPE billentyű vagy az ALT+FELNYÍL billentyűkombináció megnyomása után az alapértelmezett elem lesz kiválasztva, majd a lista bezáródik.

Választógomb

A választógomb (régebben rádiógombnak vagy választókapcsolónak is hívták) segítségével több, egymást kizáró lehetőség közül választhat egyet. A választógombok mindig csoportosan fordulnak elő a párbeszédablakokban. Minden egyes csoportnak csak egyetlen bekapcsolt eleme lehet. A képernyőn a választógomb egy kis körként jelenik meg, amelynek a közepén egy pont van, ha ki van választva és üres, ha nincs kiválasztva. A választógombokat azért nevezték régebben rádiógomboknak is, mert a régi rádiókon minden frekvenciasávnak külön gombja volt. Egyszerre csak egyet választhatott ki a használója, és nem aktiválhatott egyszerre több sávot. Ha egy másik frekvenciasáv gombját nyomta meg, akkor az előzőleg benyomott gomb kiugrott.

Egy párbeszédablakban a nyílbillentyűkkel vagy a választógomb billentyűparancsával tehet aktívvá egy választógombot. A megfelelő választógombok kiválasztása után továbbmehet a párbeszédablak következő elemére a TAB billentyűvel.

Léptető gomb

A léptető gomb, más néven beállító-mező általában számadatok bevitelére szolgál. A jobb szélén, egymás alatt egy felfelé és egy lefelé mutató nyílheggyel ellátott gombot találunk, amelyet az egérhasználók megnyomhatnak az érték növelésére vagy csökkentésére. A léptető gomb tartalmát begépeléssel, vagy a LE- és FELNYÍL billentyűkkel adhatja meg. Egy léptető gomb rendszerint több részből áll, a részek között a TAB billentyűvel tud váltani, például az óra, a perc, vagy a délelőtt és a délután megadásához.

Csúszka

A csúszka segítségével több értéket egy-egy folyamatos skálán adhat meg. Ez értékek, arányok, állapotok, helyzetek meghatározására használható. Ha a csúszkán áll, akkor használja a BALRA- vagy JOBBRANYÍL billentyűt a csúszka vízszintes mozgatásához, valamint a FEL- vagy LENYÍL billentyűt a függőleges mozgatáshoz. Néha a csúszkák rögzített skálán mozognak, például egy 1-5 skálán, ilyenkor a nyílbillentyűk egyszeri megnyomása egy értékugrást eredményez. Más csúszkák ennél finomabb beállításokra adnak lehetőséget, az is előfordulhat, hogy többször is meg kell nyomni a nyílbillentyűk valamelyikét ahhoz, hogy bármilyen változást észleljen. Ha nagyobb lépésekben akar a skálán haladni, akkor a többi kurzormozgató billentyűt is használhatja, a HOME és az END billentyűk a skála legmagasabb, illetve a legalacsonyabb értékére ugranak, a PAGE UP és a PAGE DOWN hatására pedig nagyobb lépésekben haladhat a skálán.

Jelölőnégyzet, kapcsológomb

A jelölőnégyzetek és a kapcsológombok segítségével bizonyos funkciókat tud be- vagy kikapcsolni. Az egymáshoz tartozó funkciók jelölőnégyzetei általában egy csoportban találhatók. Egy jelölőnégyzet általában a többitől független választási lehetőséget kínál. A jelölőnégyzet egy kis négyzet, amely üres, ha nincs bejelölve, és egy vonal (iksz, pipa) van benne, ha be van jelölve. A jelölőnégyzetet be- vagy kikapcsolhatja a hozzá tartozó billentyűparancs segítségével, vagy miután kijelölte, a SZÓKÖZ billentyűvel. A kapcsológombok kezelését ugyanígy kell végrehajtania.

Gomb

A gombok segítségével a hozzájuk tartozó parancs vagy műveletsor végrehajtását kezdeményezheti. A kijelölt gombot az ENTER vagy a SZÓKÖZ billentyű megnyomásával aktiválhatja. Egy párbeszédablak jellemző gombjai az OK, Mégse és az Alkalmaz gombok.

Alkalmaz gomb: A beállításokat jóváhagyja, de a párbeszédablak nyitva marad.
OK gomb: a megnyomásával elfogadhatja a megtett beállításokat, de a párbeszédablak bezáródik. Néhány alkalommal az OK gomb nem aktiválható, ilyenkor szürke színnel jelenik meg, és ez azt jelenti, hogy még valamilyen beállítást végre kell hajtani ahhoz, hogy aktiválhassa az OK parancsot. Általában az OK gomb az alapértelmezett gomb a párbeszédablakokban.
Mégse gomb: A beállítások elvetését teszi lehetővé. Ha megnyomja a Mégse gombot, a párbeszédablak bezáródik és a megtett beállítások elvesznek.

Az Orka Oktató Alkalmazás lehetővé teszi Önnek, hogy elsajátítsa az Orka Képernyőolvasó és a GNOME asztali környezet kezelésével kapcsolatos legfontosabb ismereteket. Az alkalmazás felhasználói felülete úgy lett megtervezve, hogy azt minél egyszerűbben tudja kezelni. Az alkalmazás segítségével lehetősége van gyakorolni az eddig megtanult ismereteket, többek között a párbeszédablakok kezelését is.

Az Orka Oktató Alkalmazást bármikor elindíthatja az ALT+F1 billentyűkombináció lenyomása után az Akadálymentesítés almenü Orka Oktató Alkalmazás menüpontjának kiválasztásával, vagy a STARTGOMB+SHIFT+O billentyűkombináció lenyomásával.

Az Orka Oktató Alkalmazásban minden ismertető egy egyszerű párbeszédablakban jelenik meg, melyen egy írásvédett szerkesztőmezőben olvasható el az oktató szöveg. A párbeszédablakokban lehetőség van váltani az előző és következő leckék között a Vissza és a Következő gombok segítségével. Az alkalmazás bármikor bezárható az ESCAPE billentyű lenyomásával, vagy a Bezárás gomb aktiválásával.

Az Orka Oktató Alkalmazás használatával a következő alapszintű ismeretek sajátíthatók el vagy gyakorolhatók újra:

A legtöbb ismertető lecke után a megtanult ismeretek gyakorolhatók példa párbeszédablakok segítségével.

2.1.3 Munka az ikonokkal

2.1.3.1 Az általánosan használt ikonok ismerete, például: fájlok, könyvtárak/mappák, alkalmazások, nyomtatók, meghajtók, lomtár/kuka

A BeLin 3.0 kiadásban az asztalon a telepítés után a következő ikonok találhatóak meg:

2.1.3.2 Az ikonok kijelölése és mozgatása

Ikonok kiválasztása

Tegye aktívvá az Asztalt a CONTROL+STARTGOMB+D billentyűkombinációval. Ezután a nyílbillentyűk használatával tudja kiválasztani a megfelelő ikont. Ha lenyomja a keresett ikon kezdőbetűjét, vagy begépel egy karaktersorozatot, egy szűrt lista jelenik meg, mely a keresett kifejezéshez illeszkedő találatokat mutatja. A szűrt listában a nyílbillentyűkkel mozoghat. A szűretlen listához a TAB billentyű megnyomásával léphet vissza. Bármelyik módon választott ki egy ikont, a kijelölt ikon színe az eredeti színtől eltérő lesz.

Ikonok mozgatása

A kijelölt ikonok mozgatása csak egérrel, a Fogd és vidd módszerrel lehetséges. Az ikon kijelölése után, a bal egérgomb nyomva tartása mellett át lehet húzni az ikont a kívánt helyre.

2.1.3.3 Parancsikon létrehozása, törlése, átnevezése az Asztalon

Egy parancsikon segítségével gyorsabban elindíthat egy programot, illetve megnyithat egy fájlt vagy mappát anélkül, hogy meg kellene keresnie az állandó helyét. A parancsikon nem magát a fájlt tárolja, hanem csak annak a címét.

Mielőtt a parancsikon létrehozásának lépéseit megtanulná, tisztában kell lennie azzal, hogy a Beszélő Linux operációs rendszerben (a GNOME asztali környezet lehetőségei szerint) három féle parancsikon típust különböztetünk meg:

Az asztalon létrehozott parancsikonok törléséhez lépjen az Asztalra a CONTROL+STARTGOMB+D billentyűkombinációval, majd a nyílbillentyűk segítségével válassza ki a törölni kívánt parancsikont. A kijelölt parancsikont a legegyszerűbben a DELETE billentyű megnyomásával törölheti. A parancsikon törlésével soha nem a hivatkozott fájl, mappa vagy program törlődik, amire a parancsikon mutatott, csak a parancsikon.

2.1.3.4 Egy fájl, könyvtár/mappa vagy alkalmazás megnyitása ikonnal

Válassza ki a megnyitni kívánt parancsikont, majd nyomja meg az ENTER billentyűt. Ezután megnyílik a kiválasztott parancsikonnak megfelelő mappa, vagy elindul a megfelelő alkalmazás.

2.1.4 Ablakok használata

2.1.4.1 Az ablak egyes részeinek megnevezése: a címsor, a menüsor, az eszköztár, az állapotsor, és a görgetősáv

A GNOME asztali környezet legfontosabb, alapvető objektuma az ablak. Az ablak egy önálló terület a képernyőn, amely téglalap alakú, és be van keretezve. Minden program egy önálló ablakban fut. A bevitt és a kapott adatok is ezekben az ablakokban jelennek meg. Az alapvető ablaktípusok a következők:

Egy program elindításakor egy ablak nyílik meg, amely általában a következő részekből áll:

A címsor az ablak felső részén elhelyezkedő vízszintes sáv. Az alkalmazás nevét és a kezelt (szerkesztett) állományok nevét jeleníti meg. A címsor bal oldalán található a vezérlőmenü, ami az ALT+SZÓKÖZ billentyűkombináció megnyomásával nyitható meg, és az ablak vezérlésére szolgál (Bezárás, Minimalizálás, Eredeti Méret, Maximalizálás). A címsor jobb szélén az ablakkezelő gombok helyezkednek el. Az ablak címsorát az Orka képernyőolvasó futása közben meghallgathatja, ha lenyomja asztali billentyűzet kiosztás használata esetén a NUMPAD INSERT + ENTER, laptop kiosztás használata esetén a Nagybetűzár+MÍNUSZ billentyűkombinációt.

A menüsor a címsor alatt található vízszintes sáv, amely feliratokat tartalmaz. Az egyes menüpontok kategóriák szerint vannak csoportosítva. A menüsort az F10 billentyűvel tudja megnyitni, majd a JOBBRA- és BALRANYÍL billentyűkkel választhat a menük között. A kiválasztott menü legördítéséhez nyomja meg a LENYÍL billentyűt. Ekkor megjelenik az adott főmenühöz tartozó menüpontok listája. A keresett menüpontot keresse meg a LE- és FELNYÍL billentyűkkel, majd nyomja meg az ENTER-t.

Vigyázzon arra, hogy egy menüpont parancsainak listájában közlekedve ne nyomja meg egyik oldalirányú nyílbillentyűt sem, mert akkor átkerül egy másik menübe, ahol egészen más menüpontokat fog találni.

A menü bezárásához használja az ESCAPE, vagy az F10 billentyűt. Az Escape billentyű a legtöbb esetben bezárja a nyitott menüket, de lehetnek olyan alkalmazások is, ahol az előző menüszintre juthat vissza. Ez azt jelenti, hogy egy menü bezárásához akár többször is meg kell nyomnia az ESCAPE billentyűt. A menüt bezárhatja egy lépésben is, ha megnyomja az F10 billentyűt. Ha eltévedt a menüben, akkor keressen egy már ismert, biztos pontot, vagy az ESCAPE vagy az F10 billentyűvel zárja be a menüt, és az F10 billentyűvel nyissa meg ismét.

Általában a különféle programokban hasonló menüpontokat fog találni, de vannak lényeges eltérések is. Az adott program funkciója meghatározza, hogy milyen menüpontokat talál majd a menüben. Legtöbbször a főmenüt le tudja gördíteni a hozzá tartozó hívóbillentyűvel is. Ehhez tartsa lenyomva az ALT billentyűt, majd nyomja le azt a billentyűt, amely alá van húzva a menü nevében.

A Fájlböngészőben használható hívóbillentyűk:
Fájl menü = ALT+F
Szerkesztés menü = ALT+Z
Nézet menü = ALT+N
Ugrás menü = ALT+U
Könyvjelzők menü = ALT+K
Súgó menü = ALT+S

Nem mindig használhatja az összes parancsot és beállítási lehetőséget. A nem használható menüpont inaktív állapotban van, ilyenkor halványabb színű.

Eszköztár

Egy program parancskészletéből (melyeket a menü is tartalmaz), a leggyakrabban használtak vannak megjelenítve az Eszköztáron ikon formájában, és így gyorsabban elérhetőek egérrel. Vannak programok, amelyeknél egyszerre több eszköztár is van, ilyenkor ön szabályozhatja, általában a Nézet menüből, hogy mely eszköztárak jelenjenek meg. Az eszköztárak általában a programok ablakának bal felső szélén helyezkednek el a menüsor alatt, de a legtöbb programban áthelyezhetőek máshová is.

Munkaterület

A munkaterület az a terület, ahol dolgozik a programban. A munkaterület foglalja el az ablak legnagyobb részét.

Státuszsor vagy állapotsor

Az ablak alsó részén elhelyezkedő vízszintes információs sáv. Az éppen aktuális programmal, feladattal, folyamattal, elemmel kapcsolatos aktuális információkat mutatja meg. A státuszsort lekérdezheti az Orka képernyőolvasóval, ha lenyomja asztali billentyűzetkiosztás használata esetén kétszer gyorsan egymás után a NUMPAD INSERT + ENTER, laptop kiosztás használata esetén a Nagybetűzár + MÍNUSZ billentyűkombinációt. Előfordulhat, hogy az aktuális programban nincs bekapcsolva ennek a sávnak a megjelenítése, ilyenkor a Nézet menün keresztül kapcsolhatja be a státuszsor megjelenését.

Gördítősáv

Ha egy ablak teljes tartalma nem fér el annak a képernyőn látható területén belül, csak egy része, akkor az ablak jobb és alsó szélén úgynevezett gördítő sávok jelennek meg. Ilyen eset lehet például az, amikor egy levélnek csak a fejléce és az első néhány sora jelenik meg a képernyőn. Ilyenkor a dokumentum teljes szövegének elolvasásához gördítenie kell az állományt. A módszer az aláíró keret papíron való mozgatásához hasonlít, hiszen a kereten belüli rész is csak a papír egy kis részét fedi fel.

A gördítő sávok mindkét végén egy-egy nyílheggyel ellátott gomb található. A gördítő sávon a két nyíl közötti szürke terület az ablakban lévő információk teljes kiterjedését szimbolizálja. A gördítő doboz vagy csúszka mérete és helyzete az ablakban látható adatok – a teljes adathalmazhoz viszonyított – mennyiségére és pozíciójára utal. A csúszka a két nyíl közötti szürke területen helyezkedik el és azon belül mozgatható.

A nyilakra rákattintva az egérrel újabb információkat lehet begörgetni az ablakba. A gördítő sávok használatakor a kurzor helyzete nem változik meg, csak az ablaknak a képernyőn látható tartalma. A kurzor mozgatásakor a képernyő tartalma is megváltozhat, ilyenkor a programok automatikusan elvégzik a dokumentum görgetését úgy, hogy a kurzor helye mindig látható legyen a képernyőn. Ilyen kurzormozgató billentyűk a nyílbillentyűk, a PAGE UP és a PAGE DOWN, a HOME és az END, illetve a CTRL + HOME és a CTRL + END.

2.1.4.2 Az ablakok minimalizálása, teljes méretűvé állítása, visszaállítása, átméretezése, mozgatása és bezárása

Az ablakkal végezhető műveleteket az éppen aktuális ablak vezérlőmenüjében találhatja meg. A vezérlőmenüt az ALT+SZÓKÖZ billentyűkombinációval hívhatja elő. A LE- vagy FELNYÍL billentyűvel válassza ki a kívánt műveletet, majd nyomja meg az ENTER-t. A vezérlő menü elemei:

Ablakok mozgatása a billentyűzet segítségével

Egy ablakot áthelyezhet a képernyő tetszőleges helyére. Az áthelyezés művelet megkezdéséhez nyomja le az ALT+F7 billentyűkombinációt, majd a nyílbillentyűk segítségével mozgassa az ablakot tíz képpontnyi távolságonként, vagy a CONTROL + NYÍLBILLENTYŰK segítségével egy képpontnyi távolságonként a megfelelő irányba. Ha a SHIFT billentyűvel együtt használja a kurzormozgató nyilakat, az ablak a szomszédos ablakhoz vagy panelhez fog igazodni. Az áthelyezés műveletet véglegesítheti a SZÓKÖZ billentyűvel, vagy megszakíthatja az ESCAPE billentyűvel.

Ablakok mozgatása egérrel

Az ablak áthelyezhető a képernyő más területére az egér használatával is. Ehhez először a bal egérgombbal rá kell kattintani a címsorra, majd a gomb nyomva tartása mellett az ablakot át lehet húzni a képernyő tetszőleges részére, ez a fogd és vidd (drag and drop) módszer.

Ablakok átméretezése a billentyűzet segítségével

Egy ablakot általában tetszőleges méretűre át lehet állítani. Az átméretezés művelet megkezdéséhez nyomja le az ALT+F8 billentyűkombinációt, majd állítsa be az ablak méretét a nyílbillentyűk segítségével. Az átméretezés műveletet a SZÓKÖZ billentyűvel véglegesítheti, vagy az ESCAPE billentyűvel bármikor megszakíthatja.

Ablakok átméretezése egérrel

Egy ablakot általában tetszőleges méretűre át lehet állítani. Ehhez az egérrel mutasson az ablak valamelyik szegélyére, ekkor az egér alakja kétirányú fekete nyíllá változik. Attól függően, hogy melyik irányban engedélyezett az ablak méretezése, az egér iránya lehet vízszintes, függőleges vagy átlós. Az ablak oldalainál fogva csak függőlegesen vagy vízszintesen, a sarkoknál fogva akár tetszőleges irányban elvégezheti az átméretezést. Nyomja le és tartsa nyomva a bal egér gombot az ablak szegélyén, majd méretezze át az ablakot.

A különálló munkaterületek használatának előnyei, munkaterületek kezelése

Ha több alkalmazást indított el, de csak egy alkalmazással fog hosszabb ideig dolgozni, hasznos lehet az adott alkalmazás ablakának elkülönítése a többi alkalmazás nyitott ablakától.

A GNOME asztali környezet lehetőséget ad az aktuálisan futó alkalmazás ablakának áthelyezésére egy különálló munkaterületre, így a nyitott ablakok elkülönülnek egymástól. Mint már arról korábban olvasott, az adott alkalmazás ablakának vezérlőmenüiben lehetősége van egy alkalmazást áthelyezni a jobboldali munkaterületre, vagy egy megadott számú munkaterületre. A munkaterületek között a CONTROL + ALT + JOBBRA NYÍL vagy a CONTROL + ALT + BALRA NYÍL billentyűkombinációk segítségével tud váltani. Ha nem indított el semmilyen alkalmazást, és csak munkaterületet váltott korábban, egy új alkalmazás elindítása után az elindított alkalmazás ablakai és al-ablakai az éppen kiválasztott munkaterületen fognak megjelenni.

Mi ennek a funkciónak a gyakorlati haszna? Ha egy munkaterületen belül sok alkalmazást nyit meg, nehézkes lehet egy idő után az alkalmazások közötti váltás, például ha tíz egyszerre megnyitott alkalmazás közül kell választani. Vagy például ha CD lemezt ír, de eközben szöveget szeretne szerkeszteni úgy, hogy ne hallja a CD író alkalmazás által közölt információkat, akkor érdemes munkaterületet váltania, majd úgy elindítania a CD író alkalmazást. Miután megkezdődött a lemez írása, visszaválthat arra a munkaterületre, ahol korábban a szövegszerkesztővel dolgozott.

A munkaterületek fő előnye tehát az, hogy az alkalmazások ablakai nem zavarják önt a folyamatos munkavégzésben, ha egyszerre több alkalmazással kell dolgoznia párhuzamosan. A munkaterületek használatával tehát megvalósíthatja az alkalmazásablakok elkülönítését a saját igényei szerint, ezáltal egy munkaterületen csak annyi alkalmazásablak lesz nyitva, amennyire ténylegesen szüksége van.

2.1.4.3 A megnyitott ablakok közötti váltás

Gyakran több programmal is dolgozni fog egyszerre. Minden program külön ablakban működik. Aktív ablaknak nevezik azt az ablakot, amiben éppen dolgozik, így egyszerre csak egy ablak lehet aktív. Bár a többi ablak inaktív, de a bennük futó alkalmazások működése nem szakad meg. Például amíg az aktív ablakban levelet ír, addig egy másik ablakban egy zenelejátszó program futhat, így levélírás közben is hallgathat zenét.

Több megnyitott ablak, illetve program között az ALT+TAB billentyűkkel válthat. Az ALT billentyűt tartsa folyamatosan lenyomva, majd a TAB billentyűt többször röviden nyomja meg. A kívánt program elérésekor engedje fel az ALT billentyűt. Aktívak lehetnek a párbeszéd- és üzenetablakok is.

Az éppen futó alkalmazások közötti váltás egy másik módja, ha az alsó panelen található Ablakválasztó kisalkalmazást használja az alkalmazások közötti váltáshoz. Ha szeretné használni ezt a kisalkalmazást, a CONTROL+ALT +TAB billentyűkombináció segítségével navigáljon a lenti kiterjesztett élpanelre, majd a TAB billentyűvel keresse meg az Ablakválasztó kisalkalmazást. Ha lenyomja a SZÓKÖZ billentyűt az Ablakválasztó kisalkalmazáson, a nyitott alkalmazások között egy legördített almenü segítségével navigálhat. A FEL- és LENYÍL billentyűk segítségével keresse meg azt az alkalmazást, melyet aktívvá szeretne tenni, majd nyomja meg az ENTER billentyűt.

Ha a BeLin 3.0 kiadást képernyőolvasóval használja, nem szükséges használnia az Ablakválasztó kisalkalmazást az ablakok közötti váltásra. A BeLin 2.5-ös kiadástól kezdve az ablakok közötti gyors váltásra használhatja az Orka módosító+F10 billentyűparancsot is. A billentyűkombináció lenyomása után a nyitott alkalmazások között egy legördített almenü segítségével navigálhat. A FEL- és LENYÍL billentyűk segítségével keresse meg azt az alkalmazást, melyet aktívvá szeretne tenni, majd nyomja meg az ENTER billentyűt. A legördülő menüben levő menüpontok mindegyike rendelkezik kiválasztó billentyűvel is. Mind az Ablakválasztó kisalkalmazás, mind az Orka képernyőolvasóhoz készített ablakválasztó funkció képes a különböző munkaterületeken futó ablakok elérésére is, ezzel szemben az ALT+TAB billentyűkombinációval csak az aktuális munkaterületen levő ablakok között tud váltani. Orka asztali kiosztás használatakor alapbeállításként az Orka módosító billentyű az INSERT és numerikus INSERT, laptop kiosztás használata esetén a Nagybetűzár (Caps Lock) billentyű.

2.1.5 További szolgáltatások és funkciók a Beszélő Linuxban

2.1.5.1 A súgó használata

A BeLin 3.0 kiadásban a Súgót az ALT+F1 billentyűkombináció lenyomása után a Kellékek almenü Súgó menüpontjának kiválasztásával, vagy az asztalon az F1 billentyű lenyomásával jelenítheti meg. Mivel a Beszélő Linux-kiadások az Ubuntu-kiadások alapján készülnek, a központi Ubuntu Súgó fog megjelenni. A Súgót alapvetően kétféle módon használhatja. Az egyik esetben általában az Ubuntu operációs rendszerhez készült Súgóban kereshet, míg a másik esetben egy programban egy konkrét feladathoz kérhet segítséget.

Az alkalmazások súgóját általában az F1 billentyű segítségével jelenítheti meg, vagy az Alkalmazás Súgó menüjében a megfelelő menüpont aktiválásával.

Akár a Kellékek almenü Súgó menüpontjával jelenítette meg az Ubuntu operációs rendszer súgóját, akár egy alkalmazás súgóját jelenítette meg, minden esetben elindításra kerül a GNOME asztali környezet Súgóböngésző alkalmazása.

A súgó kezelése teljes egészében megegyezik egy weboldal kezelésével. A különböző témakörök hivatkozásokként jelennek meg, melyek között a TAB vagy a SHIFT+TAB billentyűkombináció segítségével tud lépkedni, a kiválasztott hivatkozást az ENTER billentyű segítségével tudja megnyitni.

A témakörben található szöveges részeket és hivatkozásokat a weblapokhoz hasonlóan használhatja. A szöveget soronként vagy szavanként lehet elolvasni, de akár fel is olvastathatja az egész súgó témakört az Orka képernyőolvasó felolvasás parancsa segítségével az aktuális kurzorpozíciótól kezdve. Az Orka képernyőolvasó felolvasás parancsát asztali számítógép használata esetén a numerikus billentyűzet + billentyűjével, laptop használata esetén az Orka+É billentyűkombinációval kezdeményezheti.

A kiválasztott súgó fejezetek gyakran címsorokkal vannak tagolva, a címsorok között a legegyszerűbben a H és SHIFT+H billentyűkombináció segítségével navigálhat.

A súgó témakörök tartalmazhatnak listákat, a listák között az L és a SHIFT+L billentyűkombináció segítségével navigálhat, míg az I és SHIFT+I billentyűkombináció segítségével az egyes listaelemek között tud lépkedni.

Az előbb felsorolt egyszerű navigációs parancsok részei az Orka strukturált navigációs parancsainak. Az Orka strukturált navigáció szolgáltatása megkönnyíti a weboldalakon és más weboldalakhoz hasonló tartalmakban történő navigációt.

2.1.5.2 Az Orka Képernyőolvasó egyszerű áttekintés szolgáltatása

Az egyszerű áttekintő kurzort arra tervezték, hogy lehetősége legyen a képernyőn megjelenő információk áttekintésére. Ennek segítségével lehetősége van a képernyőn megjelenő aktív ablak információinak "letapogatására". A következő parancsokat használhatja az egyszerű áttekintő kurzor használatakor:

Ne feledkezzen el arról, hogy Orka asztali kiosztás használatakor alapbeállításként az Orka módosító billentyű az INSERT és numerikus INSERT, laptop kiosztás használata esetén a Nagybetűzár (Caps Lock) billentyű.

Ha csak a képernyőn megjelenő ablakot szeretné újból felolvastatni, hasznos lehet a felolvasás parancs. A felolvasás parancsot általában dokumentumok tartalmának, weblapok tartalmainak felolvastatására fogja használni. A felolvasás parancsot Orka asztali kiosztás használata esetén a numerikus + billentyű, Orka laptop kiosztás használata esetén az Orka módosító + É billentyűkombinációval kezdeményezheti. Ha kétszer nyomja le a felolvasás parancs billentyűparancsát, a képernyőn megjelenő aktív ablak kerül felolvastatásra.

2.1.5.3 A Terminál alkalmazás használata

A Beszélő Linux használata közben sajnos nem minden információt lehet elérni a grafikus felület használata segítségével, ilyenkor a GNOME felület Terminál alkalmazásával szöveges parancskiadásra van szükség. A GNOME Terminál alkalmazást elindíthatja, ha belép a GNOME asztali környezet főmenüjébe, majd kiválasztja az Alkalmazások, Kellékek, Terminál menüpontot. A Terminál elindítását egyszerűen kezdeményezheti, ha lenyomja a CTRL+ALT+T billentyűkombinációt.

A terminál ablakban különböző parancsokat gépelhet be, minden parancsot az ENTER billentyű lenyomásával kell végrehajtania. Ha egy parancsot rendszergazdai jogosultsággal kell futtatnia, a parancs elé a sudo előtagot kell beszúrnia. A sudo előtag mondja meg az operációs rendszer számára, hogy az adott parancsot rendszergazdai jogosultságokkal kell futtatnia. A sudo előtag és a parancs közé egy szóköz karaktert kell tennie.

2.2 Fájlkezelés

2.2.1 Fogalmak

2.2.1.1 Hogyan mutatja hierarchikus rendszerben a számítógép a meghajtókat, mappákat és fájlokat

Minden számítógépen rengeteg adat található, amelyek között nehéz tájékozódni. Ezért kialakítottak egy hierarchikus tárolási módszert, ahogy például egy könyvtárban is egy úgynevezett katalógus segíti a könyvek között a tájékozódást. A számítógépen is hasonló logikájú rendszerezés található, amelyet könyvtárrendszernek vagy mapparendszernek nevezünk. Ezt úgy kell elképzelnie, mint egy fát, ahol a fa "gyökere" a meghajtó (háttértár), ami tartalmazza a meghajtón található összes fájlt és mappát. A fájl tehát a meghajtó, majd az azt tartalmazó mappákon keresztül érhető el, egy ilyen útvonal lehet például a következő:

/home/geza/vizsga/feladat.txt

Mappa (könyvtár, folder, directory): Logikailag összetartozó fájlok csoportosítására szolgáló tárolóhely. Szükség szerint további almappákat tartalmazhat.

Fájl (állomány, file): logikailag összetartozó adathalmaz a meghajtón. A fájlokat tartalmuktól függően programfájlokba és adatfájlokba csoportosítjuk. A teljes nevük általában két részből áll, a névből és a kiterjesztésből, melyeket pont választ el. A kiterjesztés határozza meg a fájl típusát, jellegét.

2.2.1.2 Milyen eszközöket használ az operációs rendszer a fájlok és mappák tárolására - merevlemez, USB flash drive, floppy lemez CR-RW, DVD-RW, hálózati meghajtók

A gépen az információk a háttértárakon levő mappákban található fájlokban vannak eltárolva. A háttértár más néven meghajtó (drive) lehet:

2.2.1.3 A hordozható adattároló eszközök (floppy lemez, Zip lemez) formázása

A formázás segítségével az adathordozót alkalmassá teheti adatok fogadására. A formázás alkalmas még az adathordozón tárolt adatok végleges, visszaállíthatatlan letörlésére is. Minden háttértárat meg lehet formázni, éppen ezért formázni csak különösen óvatosan szabad!

A formázás bemutatása egy floppy lemez formázásán keresztül

Floppy formázásához helyezze be a lemezt a meghajtóba. Ha a floppy már bent volt a meghajtóban, akkor győződjön meg róla, hogy a hajlékonylemez mappája nincs megnyitva. Tegye aktívvá az Asztalt a CONTROL+STARTGOMB+D billentyűkombinációval. A nyílbillentyűkkel vagy a kezdőbetűvel jelölje ki a Számítógép parancsikont, és nyissa meg az ENTER billentyűvel. A megjelenített lista segítségével tud választani a számítógépben elérhető fizikai meghajtók között. A Számítógépben a háttértárak közül a nyílbillentyűkkel válassza ki a Hajlékonylemezes Meghajtót, de ne nyissa meg. Válassza ki a Fájl menü Formázás menüpontját. A megjelenő formázás párbeszédablak Címke szerkesztőmezőjében megadhat egy tetszőleges nevet, mellyel az adathordozót szeretné elnevezni.

Ha megnyomja a SHIFT+TAB billentyűkombinációt, megváltoztathatja a lemez fájlrendszerét. Ha minden operációs rendszerrel kompatibilis fájlrendszert szeretne használni a lemezen, akkor ezt a lehetőséget nem szükséges használnia.

A formázást az ENTER billentyűvel indíthatja el abban az esetben, ha nem egy gombon, vagy kombinált listamezőn áll a párbeszédablakban, mivel a Formázás gomb a párbeszédablak alapértelmezett gombja. Erről könnyen meggyőződhet, ha a formázás elindítása előtt lekérdezi az alapértelmezett gombot az Orka Képernyőolvasóval. Ehhez asztali kiosztás használata esetén nyomja le kétszer az INSERT+Numerikus ENTER vagy a Numerikus INSERT+Numerikus ENTER billentyűkombinációt, laptop kiosztás használata esetén pedig kétszer egymás után a Nagybetűzár+- (mínusz) billentyűkombinációt. Ha a formázás az alapértelmezett gomb, elegendő ENTER-t nyomnia a formázás megkezdéséhez, egyéb esetben a TAB billentyűvel keresse meg a formázás gombot, majd aktiválja a SZÓKÖZ vagy az ENTER billentyűvel.

Figyelem! A formázási folyamat elindítása után a változtatások nem vonhatók vissza, a lemezen tárolt adatai elvesznek.

A formázási folyamat befejeződése után visszakerül a lemezek listájába, ahol a Hajlékonylemezes Meghajtó lesz kijelölve. Ha már nem szeretne több adathordozót megformázni, a Számítógép ablakot bezárhatja az ALT+F4 billentyűkombinációval.

Másféle lemezek (pl. zip lemez), illetve pen-drive-ok formázása a bemutatott példához nagyon hasonlóan történhet meg, a formázáshoz szükséges idő azonban eszközönként jelentősen eltér (a floppy lemez formázása pl. viszonylag sok időt vesz igénybe, egy pen-drive formázása csupán néhány másodpercet).

2.2.1.4 Fájlok, mappák méretének mértékegysége (KB, MB, GB)

A számítástechnikában jelenleg a következő mértékegységeket használják a fájlok méretének jelölésére:
- Bájt (B),
- Kilobájt (KB),
- Megabájt (MB),
- Gigabájt (GB),
- Terabájt (TB).

A mértékegységek közötti váltószám mindig 1024:
- 1024 bájt =1 KB
- 1024 kilobájt =1 MB
- 1024 MB = 1 GB
- 1024 GB =1 terabájt (TB)

2.2.1.5 Miért fontos a rendszeres adatmentés mozgatható tárolóeszközön, gépen kívüli tároláshoz

Bármikor történhet valami a számítógéppel, ami adatvesztést okozhat. Ezért érdemes a fontos adatait CD-re, vagy más hordozható adattároló eszközre vinni. Az információvesztés lehetséges okai:

2.2.1.6 Az online fájltárolás előnyei: kényelmes hozzáférés, fájlok megosztásának lehetősége

Ha a számítógépe tagja egy hálózati munkacsoportnak, vagy rendelkezik hozzáféréssel egy internetes tárhelyhez, a fájlokat nem csak a helyi háttértárakon tárolhatja, hanem a jogosultságaitól függően akár egy központi kiszolgálón is. Az online fájltárolás előnyei:

A fájlok akkor is rendelkezésre állnak, ha a helyi tárolásra használt háttértár meghibásodik. A helyi háttértár cseréje után a fájlok visszamásolhatók az online tárolási helyről és tovább dolgozhat velük.

Az online tárolt fájlok a jogosultsági beállításoktól függően mások számára is elérhetők, vagy módosíthatók. Ha más felhasználók szerkesztenek egy ilyen módon tárolt fájlt, a többi szerkesztésre jogosult felhasználó azonnal láthatja a módosított tartalmat a fájl elmentése után.

A fájlok akár több számítógép között is szinkronizálhatók. Az Ubuntu kiadásokban, mint a Beszélő Linux is, ezt az Ubuntu One szolgáltatás teszi lehetővé. Ha több számítógéppel rendelkezik, és létrehoz egy Ubuntu One tárhelyet, mindegyik, a tárhelyhez rendelt számítógépen elérhetőek lesznek az Ubuntu One tárhelyre feltöltött fájlok.

2.2.2 Fájlok és mappák

2.2.2.1 Egy olyan ablak megnyitása, amely kijelzi a könyvtárak/mappák nevét, méretét és helyét a meghajtón

Tegye aktívvá az Asztalt a CONTROL+STARTGOMB+D billentyűkombinációval, majd válassza ki a LE- vagy FELNYÍL billentyűkkel a Számítógép ikont és Nyomja meg az ENTER billentyűt.

Ezt követően válassza ki azt a meghajtót és mappát, amelynek tudni szeretné a tulajdonságait, és nyomja meg az ALT+ENTER billentyűkombinációt. Megjelenik a mappához tartozó Tulajdonság párbeszédablak. A következő információkat kaphatja meg a kiválasztott mappáról:

A megjelenő adatokat áttekintheti az Orka képernyőolvasó Egyszerű Áttekintés parancsai segítségével, vagy a TAB billentyű többszöri megnyomásával. Ha már nincs szüksége a Tulajdonságok párbeszédablakra, egyszerűen bezárhatja az ALT+F4 billentyűkombináció megnyomásával.

Ez a lehetőség használható abban az esetben is, ha például a saját mappáján belül kérdezi le egy vagy több kijelölt mappa vagy fájl tulajdonságait.

2.2.2.2 A mappák, meghajtók megjelenítésének teljes képernyőjűvé tétele, lekicsinyítése

A mappák megjelenítésével kapcsolatos műveletek ugyanazok, mint általában az ablakok megjelenítésével kapcsolatos műveletek, hiszen a mappák ugyanúgy ablakokban jelennek meg, mint általában a programok.

A mappákkal végezhető műveleteket az ablak vezérlőmenüjében találhatja meg. A vezérlőmenüt az ALT+SZÓKÖZ billentyűkombinációval hívhatja elő. A LE- vagy FELNYÍL billentyűvel válassza ki a kívánt műveletet, majd nyomja meg az ENTER-t. A vezérlő menü elemei:

2.2.2.3 Egy fájl vagy mappa megkeresése a meghajtón

Előfordulhat, hogy nem emlékszik, hogy egy dokumentum vagy egy mappa hol található a számítógépen. Fájlok keresését kezdeményezheti, ha az ALT+F1 billentyűkombináció lenyomása után kiválasztja a Kellékek menü Fájlok keresése parancsát. Ha BeLin 3.0 kiadást használ, a fájlok keresését bármikor kezdeményezheti a STARTGOMB + F billentyűkombinációval is.

A megjelenő párbeszédablak első vezérlőeleme a Név tartalmazza szerkesztőmező. A szerkesztőmezőbe kell begépelnie a keresett fájl nevét vagy annak egy részét. Ha nem írt be semmit a szerkesztőmezőbe és megnyomja a TAB billentyűt, a Név tartalmazza kombinált listamezőből választani tud a leggyakrabban használt keresési feltételek közül (pl. összes .rtf fájl keresése, összes .html fájl keresése, összes .txt fájl keresése). A kombinált listamező első eleme mindig az utoljára végrehajtott keresési névtöredéket tartalmazza.

A TAB billentyű lenyomása után a Keresés ebben a mappában kombinált listamezőből ki tudja választani a keresés helyét, az alapértelmezett érték az ön saját felhasználói mappája. A lista néhány előre megadott helyet tartalmaz. A keresést bármikor megkezdheti az ENTER billentyű megnyomásával.

A fájlok keresésének másik módja, ha a Fájlböngésző beépített keresőjét használja. Nyissa meg a mappát, amiben keresni szeretne, majd nyomja meg a CONTROL+F billentyűkombinációt. A megjelenő szerkesztőmezőbe beírhatja például azt a fájltípust amit keresni szeretne (például .txt), majd nyomja meg az ENTER billentyűt a keresés megkezdéséhez.

A keresés befejeződése után az Orka képernyőolvasó státusz sor lekérdező parancsának segítségével lekérdezheti, hány találatot eredményezett a végrehajtott keresés. Ehhez Orka asztali kiosztás használata esetén nyomja le kétszer az Orka módosító+Numpad ENTER, laptop kiosztás használata esetén pedig az Orka módosító+- (mínusz) billentyűkombinációt. Ha volt a keresésnél találat, akkor az Orka képernyőolvasó például a „21 elem” kimenetet fogja kimondani. Ha szeretne átlépni a találati listába, egyszerűen nyomja le kétszer a SHIFT+TAB billentyűkombinációt. Ha a Fájlböngészőből kezdeményezett keresést, a kereső eszköz nem támogatja a helyettesítő karakterek használatát.

Ha a keresés eredményes volt, és a fájlok megkeresésére a Fájlböngésző beépített keresőjét használta, a keresést elmentheti a Fájl menü Keresés mentése másként parancsának segítségével. Ha aktiválta a Keresés mentése másként menüpontot, adja meg a fájl nevét (például sikeres keresés), majd nyomja meg az ENTER billentyűt. A találati lista és a keresési feltétel mentésre kerül sikeres keresés.savedSearch néven alapértelmezetten az Ön saját felhasználói mappájába.

Ha később megnyitja a mentett keresést tartalmazó fájlt (sikeres keresés.savedSearch), újra hozzáférhet a találati listához, valamint a Szerkesztés gomb aktiválásával szerkesztheti a korábban végrehajtott keresést. A mentett keresést tartalmazó fájl csak a találatok neveit és a keresési feltételt tartalmazza, tehát a mérete rendkívül kicsi.

2.2.2.4 Könyvtár/mappa létrehozása majd további alkönyvtár/almappa létrehozása

Egy mappát többféle módon is létrehozhat attól függően, hogy a mappát egy másik meghajtón kívánja-e létrehozni, vagy pedig a saját felhasználói mappáján belül. A tananyag első része a saját felhasználói mappáján belül mutatja be egy mappa létrehozásának folyamatát.

Új mappa létrehozása egy már létező mappán belül

Ha szeretné megnyitni a saját felhasználói mappáját, egyszerűen nyomja le a STARTGOMB+H billentyűkombinációt. Ekkor megnyílik a Fájlböngésző, és megjelenik a saját felhasználói mappájának tartalma.

Új mappát létrehozni egy már létező mappán belül a Fájl menü Mappa létrehozása menüpontjának kiválasztásával, vagy a CONTROL+SHIFT+N billentyűkombináció lenyomásával lehet. A menüpont kiválasztása után megjelenik egy szerkesztőmező, melyben alapértelmezetten a "névtelen mappa" szöveg szerepel. Ha ekkor megnyomná az ENTER billentyűt, ezen a néven jönne létre egy üres mappa a saját felhasználói mappájában. Gépelje be az új mappa nevét (például gyakorlás), majd nyomja le az ENTER billentyűt. Alapesetben a szerkesztőmezőben lévő névtelen mappa szöveg ki van jelölve, ezért ha elkezdi begépelni a mappa nevét, akkor az új szöveg felülírja a régit. Ha egy nyílbillentyűt megnyom, a kijelölés megszűnik. Amikor beírta a mappa nevét és megnyomta az ENTER billentyűt, az új mappa létrejött és ki van jelölve.

Előfordulhat, hogy véletlenül kétszer nyomta meg az ENTER- billentyűt a mappa létrehozásakor, azaz a második ENTER-rel belépett az új, üres mappába. Ezt könnyen ellenőrizheti, ha az Orka képernyőolvasó segítségével lekérdezi az aktuális ablak címsorát. Asztali kiosztás használata esetén erre a célra használhatja az Orka módosító+Numpad ENTER, laptop kiosztás használata esetén pedig az Orka módosító+- billentyűkombinációt. Ha valóban belépett az új, üres mappába és ki szeretne lépni belőle, nyomja meg a BACKSPACE billentyűt, ekkor visszakerül az előző mappaszintre.

Lehetősége van a létrehozott új mappában újabb mappákat (almappákat) létrehozni. Az ENTER billentyűvel nyissa meg az elkészített mappát, majd az előbb leírt lépések segítségével hozzon létre újabb mappákat. Ha minden lépést jól hajtott végre, a tananyag által írt első létrehozott mappa alapján az új mappáknak a gyakorlás mappában kell létrejönniük.

Egy mappa létrehozása egy másik meghajtón

Ha egy másik meghajtón szeretne egy mappát létrehozni, a követendő lépések nem sokban különböznek attól, amit az előző alfejezetben olvasott.

Egy másik meghajtó tartalmához többféle módon is hozzáférhet: az asztalon, a Számítógép ikon kiválasztása után válassza ki a nyílbillentyűk segítségével azt a meghajtót, melyen dolgozni szeretne, majd nyomja meg az ENTER billentyűt. A másik módszer, hogy a GNOME asztali környezet helyek almenüjében válassza ki a megfelelő meghajtó menüpontját. A helyek menüben a meghajtókon kívül elérhető még többek között az Asztal, a Saját mappa, a Dokumentumok, Képek, Zenék, Videók, Letöltések mappa is.

Ha kiválasztotta valamelyik módon azt a meghajtót, melyre új mappát szeretne létrehozni, az előző alfejezetben leírt módon hajtsa végre a mappa létrehozásával kapcsolatos lépéseket.

2.2.3 Munka a fájlokkal

Az operációs rendszerben használt általános fájltípusok és kiterjesztéseik:
Futtatható fájl (alkalmazás): egy Linux operációs rendszerben nem feltétlenül kell a futtatható fájlnak kiterjesztéssel rendelkeznie, közvetlenül a futtatási jogosultság határozza meg, hogy egy fájl futtatható-e. Szöveges dokumentum: DOC, RTF, TXT
Táblázatkezelővel készült fájl: XLS, XLC
Képállomány: JPG, JPEG, GIF
Tömörített állomány: ZIP, RAR, Tar.gz
Videó állomány: AVI, WMV, MPEG
Hangállomány: WAV, SND, WMA, MP3, MID, OGG
Prezentációs állomány: PPT, PPS
Ideiglenes állomány: TMP
Adatbázis-állomány: DBF, MDB
Internetes weblap állomány: HTM, HTML
Adobe Acrobat hordozható dokumentum: PDF
Másolat (backup) állomány: BAK

2.2.3.2 Szövegszerkesztő megnyitása, szövegbevitel a fájlba, elnevezés és mentés a meghajtó meghatározott helyére

A GNOME asztali környezetben a szövegfájlok készítésének egyszerű eszköze a Gedit Szövegszerkesztő. A Gedit Szövegszerkesztő tökéletes eszköz olyan egyszerű szöveges dokumentumok készítésére, ahol a leírt szöveg tartalma a fontosabb, és nem a megjelenése. A Gedit Szövegszerkesztő elindításához nyomja le az ALT+F1 billentyűkombinációt, majd válassza a Kellékek almenü Szövegszerkesztő menüpontját. A BeLin 2.0 kiadástól a Gedit Szövegszerkesztő elindítását a STARTGOMB+G billentyűkombinációval is bárhonnan kezdeményezheti.

Ezután a billentyűzet segítségével beírhat szöveget a dokumentumba. Ha befejezte a dokumentum szerkesztését, dokumentum mentéséhez használja a CONTROL+S billentyűkombinációt vagy a Fájl menü Mentés parancsát. Ezután a megjelenő Mentés másként párbeszédablakban meg kell adnia, hogy a dokumentumot milyen néven és hová szeretné elmenteni. Először a Név szerkesztőmezőbe kerül, itt gépelje be a dokumentum nevét, a szerkesztőmezőben alapértelmezetten a „Névtelen dokumentum 1” név szerepel. Ezután megadhatja a helyet, hogy hova kerüljön a fájl, ehhez nyomja le az ALT+H billentyűkombinációt, ekkor a Helyek táblázatra kerül. A Helyek táblázat egy kétoszlopos táblázat, az oszlopok között a BALRA- és JOBBRANYÍL billentyűk segítségével tud váltani. A Helyek táblázat első oszlopában többek között a következő lehetőségek találhatók: Nemrég használt, az ön saját mappája, Asztal, Dokumentumok, a számítógépben elérhető meghajtók. A mentési mappa megváltoztatásához használja a FEL- és LENYÍL billentyűket. Ha átvált a táblázat második oszlopába, a kiválasztott hely tartalmát tekintheti meg, például beléphet egy almappába. Ügyelnie kell azonban arra, hogy az almappában található első fájl kijelölődik, és a fájl neve bemásolásra kerül a név szerkesztőmezőbe. Ha a fájlt például a Dokumentumok mappába szeretné menteni, a Helyek táblázat első oszlopában a LENYÍL billentyű segítségével keresse meg a Dokumentumok mappát, majd a mentéshez nyomja le az ALT+E billentyűkombinációt. A dokumentumok mentése nem csak a Dokumentumok mappába lehetséges, de javasolt elsősorban ennek a mappának a használata.

A Mentés másként párbeszédablak ezután bezáródik, és Ön visszakerül a szövegszerkesztő alkalmazásba.

Ha az Orka képernyőolvasóval lekérdezi az aktuális ablak címsorát, ellenőrizheti, hogy az ablak címe megváltozott, a cím eleje már az új fájlnevet tartalmazza. A dokumentumot ebben az esetben sikeresen elmentette.

Egy fájl egy megadott mappába történő mentésének egy másik módja, ha megadja a Név szerkesztőmezőben a fájlnév előtt annak útvonalát is. Ha a szöveg.txt fájlt a saját mappájában a Dokumentumok mappába szeretné menteni, használhatja a ~/Dokumentumok/szöveg.txt nevet is, ez megegyezik a /home/felhasználónév/Dokumentumok/szöveg.txt névvel.

Ha már nincs szüksége a szövegszerkesztő programra, akkor azt be kell zárnia. A szövegszerkesztő programot bezárhatja az ALT+F4 billentyűkombinációval, vagy a Fájl menü Kilépés parancsával. Ha időközben módosított a dokumentumon (akár véletlenül, akár szándékosan), a bezárás előtt a Gedit Szövegszerkesztő meg fogja kérdezni, hogy el kívánja-e menteni a dokumentum változásait. Ha el akarja menteni a dokumentum változásait, akkor a Mentés másként gombot kell választani, ez a gomb van alapértelmezetten kiválasztva. Az ENTER vagy a SZÓKÖZ billentyűvel, vagy az ALT+T billentyűkombinációval aktiválhatja a Mentés másként gombot. Ha nem szeretné elmenteni a dokumentum változásait, válassza a Bezárás mentés nélkül lehetőséget, vagy nyomja le az ALT+N billentyűkombinációt. Ha mégsem akar kilépni a programból, akkor válassza a Mégse gombot, vagy nyomja meg az ESCAPE billentyűt.

2.2.3.3 Fájlok attribútumainak megváltoztatása: csak olvasható/zárolt, írható-olvasható

A fájlok és mappák elérését a jogosultsági szintek beállításával lehet szabályozni. Minden mappának és fájlnak van egy ún. "tulajdonosa", alapesetben az a felhasználó, aki az adott mappát vagy fájlt létrehozta. A tulajdonos teljes mértékben hozzáférhet a tulajdonában levő mappákhoz és fájlokhoz, fájlokat és mappákat hozhat létre, fájlokat és mappákat törölhet az adott mappán belül.

A tulajdonos csoportjába tartozó többi felhasználók olvashatják a mappákat és fájlokat, megtekinthetik a fájlok tartalmát, de alapértelmezett jogosultsági beállítások esetén nem hozhatnak létre és törölhetnek fájlokat az adott mappából.

Egy mappa vagy fájl jogosultsági beállításának megváltoztatása

A fájlok jogosultsági beállításait a fájlt tartalmazó mappa tulajdonságlapjának Jogosultság lapfülén szabályozhatja. Keresse meg és jelölje ki tehát a mappát vagy a szabályozni kívánt fájlokat, de ne nyissa meg azokat. Az ALT+ENTER billentyűkombinációval nyissa meg a Tulajdonságok párbeszédablakot. A CONTROL+PAGEDOWN billentyűkombináció megnyomásával lépjen a jogosultságok lapfülre. Figyelem, a párbeszédablakban található listamezők száma eltérő lehet attól függően, hogy egy vagy több fájl került kijelölésre, illetve hogy csak fájlokat vagy mappát is kijelölt-e előzetesen.

Az első címke vezérlőelem a mappa tulajdonosát mutatja meg. Ha lenyomja a TAB billentyűt, a mappa elérési jogosultságát tekintheti meg, ahol a kombinált listamező a következő jogosultsági szinteket tartalmazza:

A TAB billentyű lenyomása után a fájlok elérésével kapcsolatos jogosultsági beállítást tekintheti meg abban az esetben, ha Ön a mappa tulajdonosa. A Fájl elérése kombinált listamező a következő lehetőségeket tartalmazza:

Ha lenyomja a TAB billentyűt, a Csoport kombinált listamezőben beállíthatja azt a csoportot, amelynek tagjai hozzáférhetnek az adott mappához és a mappában levő fájlokhoz. Az alapértelmezetten kiválasztott csoport megegyezik az Ön felhasználói nevével. Az ezután következő két kombinált listamezőben található jogosultsági szintek megegyeznek a már előzőleg ismertetett lehetőségekkel, az eltérés mindössze annyi, hogy szerepel egy "Nincs" jogosultsági szint is, amelynek hatására a kiválasztott csoport tagjai egyáltalán nem érhetik el a mappát vagy fájlt.

A következő két kombinált listamező segítségével megadhatja az idegen felhasználókkal kapcsolatos jogosultsági beállításokat. A választható jogosultsági szintek megegyeznek a már korábban ismertetett jogosultsági szintekkel.

Ha beállította az Önnek legmegfelelőbb jogosultsági szinteket, a TAB billentyűvel lépjen a "Jogosultságok alkalmazása a tartalmazott fájlokra" gombra, majd aktiválja azt a SZÓKÖZ vagy az ENTER billentyűvel. Ezt követően a megadott jogosultsági beállítások alkalmazva lesznek. A tulajdonságok párbeszédablakot bezárhatja az ESCAPE billentyűvel.

2.2.3.4 Fájlok rendezése név, méret, típus és módosítás dátuma szerint növekvő és csökkenő sorrendben

A meghajtók és a mappák tartalmát több szempont szerint tudja rendezni. Válassza ki a Nézet menü Elemek rendezése almenüjében a következő rendezési szempontok közül a megfelelőt:

A kiválasztott rendezési szempontnál nyomja meg az ENTER billentyűt. A lista első elemére a HOME, az utolsó elemére pedig az END billentyűvel léphet. Ha az Elemek rendezése almenüben a Fordított sorrend menüpontot választja, a rendezés iránya az ellenkezőre változik.

2.2.3.5 Fájlok és könyvtárak/mappák elnevezése olyan tartalommal bíró névvel, ami segíti elrendezésüket és megtalálásukat

Ha fájlokat vagy mappákat hoz létre a számítógépén, érdemes olyan elnevezéseket használnia, ami utal arra, hogy mi a fájl tényleges tartalma, vagy milyen fájlokat tartalmaz az adott mappa. Érdemes kerülnie tehát a semmitmondó elnevezések használatát.

Ha például a fontos iratait, dokumentumait tárolja egy mappában, az iratok mappa nem biztos, hogy segíti a fontos dokumentumok későbbi gyors megtalálását. Ezzel szemben, ha például a fontos iratok (2010) nevet használja a mappa létrehozásakor, később tudni fogja, hogy ebben a mappában a 2010-es év fontos dokumentumai találhatók.

Fájlnevek esetén, ha semmitmondó neveket használ, a fájl megnyitása nélkül nem fog kiderülni, hogy mit tartalmaz ténylegesen az adott fájl. Ha például a beszámoló.doc nevet használja, később nem fogja tudni, hogy pontosan miről szól az adott dokumentum. Ezzel szemben, ha például a Beszámoló az első féléves eredményekről.doc nevet használja, és ezt a fájlt egy jól azonosítható mappában helyezi el, a fájlt később könnyen megtalálhatja.

Javasolt, hogy a dokumentumait a saját felhasználói mappáján belül tárolja, megfelelően elnevezett alkönyvtárakba rendezve.

2.2.3.6 Fájlok, mappák átnevezése

A saját mappájában, vagy akár egy másik meghajtón jelölje ki a módosítani kívánt mappát vagy fájlt, majd nyomja le az F2 billentyűt. Ekkor megnyílik egy szerkesztőmező, ami tartalmazza a fájl vagy mappa eredeti nevét. Alaphelyzetben az eredeti név ki van jelölve, így ha elkezdi beírni az új nevet, akkor az felülírja a régit, fájlnév esetén egyedül a kiterjesztés kerül megtartásra. Ezért az F2 billentyű lenyomása után ne használja a nyílbillentyűket, mivel akkor a kijelölés elveszik. Gépelje be az új nevet és nyomja meg az ENTER billentyűt. Ha a jogosultsági szintje az adott mappában lehetővé teszi, az átnevezni kívánt fájl vagy mappa átnevezésre kerül.

Ha az ENTER billentyű lenyomása előtt meggondolja magát, és az átnevezésből ki akar lépni, nyomja meg az ESCAPE billentyűt. Az Átnevezés parancs a Fájl menüben és a helyi menüben is megtalálható. A fájlok átnevezésekor, amennyiben a kiterjesztés látható, azt ne változtassa meg. Ha egy fájl kiterjesztését megváltoztatja, a fájl használhatatlanná válhat.

2.2.4 Másolás, mozgatás

2.2.4.1 Önálló fájl vagy mappa kijelölése, ill. fájlok és mappák összefüggő, vagy nem összefüggő csoportjának kijelölése könyvtárak/mappák és meghajtók között

Összes elem kijelölése a listanézetben: bárhol áll a listában, nyomja meg a CONTROL+A billentyűkombinációt, vagy válassza a Szerkesztés menü Mindent kijelöl parancsát.

Egymás melletti elemek kijelölése a listanézetben: listanézetben, ha a kijelölendő elemek közvetlenül egymás után találhatóak, a nyílbillentyűk segítségével jelölje ki a kijelölendő csoport felső vagy alsó elemét. Ezt követően nyomja le a SHIFT billentyűt, majd a SHIFT lenyomva tartása mellett a LE- vagy FELNYÍL billentyűkkel jelölje ki a megfelelő elemeket. Ha korábban már kijelölt egy elemet, és a listában állva ki szeretné jelölni az elemeket egészen a lista elejéig vagy végéig, nyomja meg a SHIFT+HOME vagy SHIFT+END billentyűkombinációt attól függően, hogy melyik irányban szeretné az elemeket kijelölni.

Különálló elemek kijelölése a listanézetben: ezeket a kijelölési módszereket bármilyen listanézetben lehet használni, ha a listanézetben engedélyezve van több elem egyidejű kijelölése. A nyílbillentyűkkel válassza ki azt az elemet, amelyet elsőnek szeretne kijelölni, majd a CONTROL lenyomva tartása mellett a nyílbillentyűkkel keresse meg a következő kijelölendő elemet. Az elemek közötti mozgás közben az Orka Képernyőolvasó felolvassa az aktuális listaelemet, és azt is, hogy az adott listaelem ki van-e jelölve vagy sem. Ha megtalálta a következő kijelölendő elemet, nyomja meg a SZÓKÖZ billentyűt. A SZÓKÖZ megnyomásával kijelölte a kiválasztott elemet. Ha több különálló listaelemet szeretne kijelölni, ügyeljen arra, hogy a művelet közben mindvégig tartsa lenyomva a CONTROL billentyűt. Folytassa addig a leírt lépéseket, amíg ki nem jelölte az összes kijelölendő listaelemet. Ha minden szükséges listaelemet kijelölt, felengedheti a CONTROL billentyűt. Ügyeljen azonban arra, hogy ezt követően a nyílbillentyűkkel ne kezdeményezzen mozgást a listában, mert ha ezt teszi, a korábban kijelölt elemek kijelölése megszűnik.

Ha a fájlböngészőben lenyomja a CONTROL+S billentyűkombinációt, lehetősége van egy megadott minta alapján az azonos típusú fájlok kijelölésére. Ha a megjelenő szerkesztőmezőbe begépeli például a *.txt karaktersorozatot és lenyomja az ENTER billentyűt, az aktuális mappában minden txt kiterjesztésű fájl ki lesz jelölve. A minta megadásának legjobb módja a helyettesítő karakterek vagy más néven Joker karakterek használata. A következő helyettesítő karaktereket használhatja a kijelölési minta megadásához:

A csoportos kijelölés után a kijelölt elemeket törölheti, másolhatja vagy áthelyezheti egyszerre. A listanézeteknél most megtanult kijelölési parancsok használhatók természetesen abban az esetben is, ha a Fájlböngészőt nem listanézetben, hanem Ikonnézetben használja.

2.2.4.2 Fájlok és könyvtárak/mappák mozgatása könyvtárak/mappák és meghajtók között

Jelölje ki a mozgatni kívánt fájlokat vagy mappákat a már ismert kijelölési módszerekkel. Egyszerre több fájl vagy mappa is kijelölhető mozgatásra. Nyomja meg a CONTROL+X billentyűkombinációt, vagy válassza ki a Szerkesztés menü Kivágás parancsát. Ezzel a kijelölt fájlokat vagy mappákat áthelyezte a vágólapra.

Navigáljon arra a helyre a meghajtón, ahová a vágólapra áthelyezett fájlokat vagy mappákat át szeretné helyezni, majd nyomja meg a CTRL+V billentyűkombinációt, vagy válassza ki a Szerkesztés menü Beillesztés parancsát. Ezzel a kijelölt fájlok és mappák áthelyezésre kerülnek a gyakorlás mappájába.

A mozgatással a kijelölt fájlok az eredeti helyről törlődnek.

2.2.4.3 Fájlok és könyvtárak/mappák másolása könyvtárak/mappák és meghajtók között

Jelölje ki a másolni kívánt fájlokat vagy mappákat a már ismert kijelölési módszerekkel. Egyszerre több fájl vagy mappa is kijelölhető mozgatásra. Nyomja meg a CONTROL+C billentyűkombinációt, vagy válassza ki a Szerkesztés menü Másolás parancsát. Ezzel a kijelölt fájlokat vagy mappákat átmásolta a vágólapra.

Navigáljon arra a helyre a meghajtón, ahová a vágólapra másolt fájlokat vagy mappákat be szeretné illeszteni, majd nyomja meg a CTRL+V billentyűkombinációt, vagy válassza ki a Szerkesztés menü Beillesztés parancsát.

A másolással a kijelölt fájlok az eredeti helyükön továbbra is megmaradnak.

2.2.5 Törlés és visszaállítás

2.2.5.1 Fájlok és könyvtárak/mappák törlése és a lomtárba/kukába helyezése

Ha egy fájlra vagy mappára már nincs szüksége, törölheti azt a számítógépről. A merevlemezről törölt fájlok vagy mappák a végleges törlés előtt egy ideiglenes tárolóhelyre, a Kukába kerülnek. A Kuka egy speciális mappa a számítógépe merevlemezén. A Kuka tartalmát később véglegesen törölheti. Ha a törlés után meggondolta magát, és mégsem akarja véglegesen letörölni a Kukába dobott fájlt vagy mappát, visszahelyezheti a törlés előtti helyére. A Kuka megtalálható a lenti kiterjesztett élpanelen, valamint az Asztalon.

Egy fájl törlése: jelölje ki azokat a mappákat vagy fájlokat, amelyeket törölni szeretné, majd nyomja meg a DELETE gombot, vagy válassza ki a Fájl menü Törlés parancsát. Ezt követően a kijelölt elemek a Kukába kerülnek.

2.2.5.2 Fájlok és könyvtárak/mappák visszaállítása a lomtárból/kukából

Lehetősége van arra, hogy a korábban törölt fájlokat vagy mappákat visszahelyezze az eredeti helyükre a Kukából. Ehhez a CONTROL+STARTGOMB+D billentyűkombinációval tegye aktívvá az Asztalt, majd válassza ki a Kuka ikont és nyomja meg az ENTER billentyűt. Ekkor megnyílik a Fájlböngésző, és elérhetővé válik a Kukában levő fájlok és mappák listája. A nyílbillentyűkkel jelölje ki a visszaállítandó elemet, majd a HELYI MENÜ gomb lenyomása után válassza a Helyreállítás menüpontot. Ekkor a fájl vagy a mappa eltűnik a Kukából és az eredeti helyén jelenik meg.

Ha már nem kíván több fájlt vagy mappát visszaállítani, zárja be a Fájlböngészőt az ALT+F4 billentyűkombinációval.

Lehetősége van egyszerre több törölt fájlt vagy mappát is visszaállítani, ha a már korábban megtanult több elem kijelölését lehetővé tevő parancsok valamelyikét alkalmazza az elemek kijelölésekor.

2.2.5.3 A lomtár/kuka kiürítése

A Kukába került elemek továbbra is foglalják a helyet a számítógép merevlemezén, ezért a Kukát időnként érdemes kiüríteni. Ehhez a CONTROL+STARTGOMB+D billentyűkombinációval lépjen az Asztalra, majd keresse meg a nyílbillentyűkkel vagy a K betűvel a Kuka ikont, de ne nyissa meg. A Kuka ikonon állva nyomja meg a HELYI MENÜ gombot, majd válassza ki a Kuka Ürítése menüpontot és nyomja meg az ENTER billentyűt. Ezt követően a megerősítő párbeszédablakban a Kuka kiürítését meg kell erősítenie. Ha aktiválja a Kuka Ürítése gombot, vagy lenyomja az ALT+K billentyűkombinációt, a Kukában levő összes elem véglegesen törlésre kerül. Ha a Mégse gombot nyomja meg, vagy lenyomja az ALT+G billentyűkombinációt, a Kuka nem kerül kiürítésre. A Mégse gombot aktiválhatja az ESCAPE billentyű lenyomásával is. Bármelyik lehetőséget is választja, a művelet befejeződése után visszakerül az Asztalra.

2.2.6 Keresés

2.2.6.1 A Keresés eszköz használata fájlok és könyvtárak/mappák megkereséséhez

Előfordulhat, hogy nem emlékszik, hogy egy dokumentum vagy egy mappa hol található a számítógépen. A Fájlok keresését kezdeményezheti, ha az ALT+F1 billentyűkombináció lenyomása után kiválasztja a Kellékek menü Fájlok keresése parancsát. Ha BeLin 3.0 kiadást használ, a fájlok keresését bármikor kezdeményezheti a STARTGOMB + F billentyűkombinációval is.

A megjelenő párbeszédablak első vezérlőeleme a Név tartalmazza szerkesztőmező. A szerkesztőmezőbe kell begépelnie a keresett fájl nevét, vagy annak egy részét. Ha nem írt be semmit a szerkesztőmezőbe és megnyomja a TAB billentyűt, a Név tartalmazza kombinált listamezőből választani tud a felajánlott keresési feltételek közül. A lista a leggyakoribb keresési feladatokat tartalmazza (összes .rtf fájl keresése, összes .html fájl keresése, összes .txt fájl keresése). A kombinált listamező első eleme mindig az utoljára végrehajtott keresési névtöredéket tartalmazza.

A TAB billentyű lenyomása után a Keresés ebben a mappában kombinált listamezőből ki tudja választani a keresés helyét, az alapértelmezett érték az ön saját felhasználói mappája. A lista néhány előre megadott helyet tartalmaz.

Ha nem egy gombon vagy kombinált listamezőn áll korábban, és beállította az Ön keresésének megfelelő feltételeket, bármikor kezdeményezheti a keresést az ENTER billentyű lenyomásával. A keresés alatt az Orka Képernyőolvasó a "keresés" üzenetet mondja ki. Ha a megadott névtöredék alapján a keresés eredményes volt, kimondásra kerül a Keresés befejeződött üzenet, és a találatok száma. A találatokat tartalmazó táblázatba a legegyszerűbben úgy tud eljutni, ha négyszer megnyomja a SHIFT + TAB billentyűkombinációt. A táblázat a következő oszlopokat tartalmazza. Az oszlopok között a BALRA- és JOBBRANYÍL, a sorok között a FEL- és LENYÍL billentyűk segítségével tud lépkedni:

A találatokat tartalmazó táblázatban lehetősége van megnyitni a kijelölt fájlt az ENTER billentyűvel. Lehetősége van a már megtanult kijelölő parancsok segítségével a találatok közül kijelölni a szükséges találatokat, majd azokat vágólapra mozgatni vagy vágólapra másolni a CONTROL+X vagy a CONTROL+C billentyűkombinációval. Ha ezt megteszi, a kijelölt fájlok például átmásolhatók vagy átmozgathatók egy másik mappába.

Ha új keresést szeretne végrehajtani, a TAB billentyűvel lépjen vissza a Név tartalmazza szerkesztőmezőre, majd adjon meg egy új keresési feltételt és nyomja meg az ENTER billentyűt. Ha befejezte a keresést, a Fájlok Keresése alkalmazást bezárhatja az ALT+F4 billentyűkombinációval.

2.2.6.2 Fájlok keresése a fájl teljes vagy részleges neve, tartalma alapján

A Keresés párbeszédablakban, ha a Név tartalmazza szerkesztőmezőben áll, nem kötelező a fájl teljes nevét megadnia, elegendő annak csak egy részét beírni. Ez lehet a fájlnév eleje vagy vége, vagy tetszés szerint bármely középső, de összefüggő része.

Ha a TAB billentyűvel megkeresi és a SZÓKÖZ billentyűvel bejelöli a Több beállítási lehetőség kapcsológombot, számos egyéb keresési beállítás válik elérhetővé, melyeket hozzáadhat a keresés eszközhöz a későbbi hatékonyabb keresések végrehajtása érdekében.

2.2.6.3 Fájlok keresése az utolsó módosítás dátuma, a létrehozás dátuma és a méret alapján

Ha a keresés párbeszédablakban bejelöli a Több beállítási lehetőség kapcsológombot a SZÓKÖZ billentyűvel, beállítható a keresett fájl minimális és maximális mérete, az utolsó módosítás dátuma, stb. Ha több beállítást is engedélyezett, mindegyik beállítás eltávolítható a beállító mező alatti Eltávolítás gomb aktiválásával. A teljesség igénye nélkül például a következő keresési feltételeket adhatja hozzá a keresés eszközhöz:

Módosítva kevesebb, mint: a feltétel hozzáadása esetén beállítható az a minimális napszám, amióta a fájl módosítva lett. Az alkalmazás nem támogatja a kifejezetten a dátum szerinti keresést. A TAB billentyűvel lépjen a Módosítva kevesebb, mint léptető gombra, majd a LE vagy FELNYÍL billentyűk segítségével állítsa be azt a minimális módosítási nap számot, melyet meg szeretne határozni. Az alapértelmezett érték nulla. Az értéket nagyobb lépésekkel is növelheti vagy csökkentheti a PAGEUP és PAGEDOWN billentyűkkel. Lehetősége van a maximális vagy minimális értékre ugrani a CONTROL+PAGEUP vagy a CONTROL+PAGEDOWN billentyűkombinációval, de a beírt érték törlése után akár be is gépelheti a kívánt értéket.

Módosítva több mint: a feltétel hozzáadása esetén beállítható az a maximális napszám, amióta a fájl módosítva lett.

Mérete legalább: a feltétel hozzáadása esetén beállítható a keresett fájl minimális mérete. A TAB billentyűvel lépjen a Mérete legalább léptető gombra, majd a LE- és FELNYÍL billentyűk segítségével állítsa be azt a minimális méretet, melyet meg szeretne határozni. Az alapértelmezett érték 0 kilobájt. Az értéket nagyobb lépésekkel is növelheti vagy csökkentheti a PAGEUP és PAGEDOWN billentyűkkel. Lehetősége van a maximális vagy minimális értékre ugrani a CONTROL+PAGEUP vagy a CONTROL+PAGEDOWN billentyűkombinációval, de a beírt érték törlése után akár be is gépelheti a kívánt értéket.

Mérete legfeljebb: a feltétel hozzáadása esetén beállítható a keresett fájl maximális mérete.

2.2.6.4 Fájlok keresése a helyettesítő karakterek használatával, a fájl típusa és a fájl első betűje alapján

A keresés ablak Név tartalmazza szerkesztőmezőjébe gépelje be a keresendő Mappa vagy Fájl nevét vagy annak egy részletét. Ha nem tudja az egész nevet, csak egy részét, akkor lehetősége van arra, hogy összetett feltételeket adjon meg. A feltételek megadásának egyik módja a helyettesítő karakterek vagy más néven Joker karakterek használata:

? = (kérdőjel): Egy karaktert helyettesít az adott helyen.
* = (csillag): Nulla vagy végtelen karaktert helyettesíthet.

Példák:

Ha van olyan fájl vagy mappa, amely teljesíti ezeket a feltételeket, az szerepelni fog a találatok között. Nyomja meg az ENTER-t a keresés elindításához.

2.2.6.5 A legutóbb használt fájlok listájának megjelenítése

A Beszélő Linuxban (a GNOME felhasználói felületen) az utoljára használt fájlok listáját a Helyek menü, Legutóbbi dokumentumok almenüjén keresztül tudja elérni. Ha a közelmúltban szerkesztett például egy dokumentumot, és szeretné újra megnyitni, tegye a következőket:

Nyomja le az ALT+F1 billentyűkombinációt, majd válassza a Helyek menü, Legutóbbi dokumentumok almenüjét. Az almenü legördítése után a FEL vagy FELNYÍL billentyűk segítségével válassza ki azt a fájlt, amit szerkeszteni szeretne, majd nyissa meg azt az ENTER billentyűvel.

Ha törölni szeretné a Legutóbbi dokumentumok almenü tartalmát, az almenü legördítése után válassza a Legutóbbi dokumentumok Törlése menüpontot, majd a megjelenő párbeszédablakban aktiválja a Törlés gombot.

2.3 Fájlok tömörítése és kibontása

2.3.1 Fájlok tömörítése

2.3.1.1 A fájltömörítés fogalma

A számítógépes háttértárak és az adathordozók csak korlátozott kapacitással rendelkeznek, ezért érdemes volt olyan eljárásokat kidolgozni, amelyekkel az adatok eredeti méretét csökkenteni lehetett. A számítógépes hálózatok megjelenése még jobban indokolta a tömörítési eljárások használatát, hiszen az adatok átviteli ideje nagyban függ azok méretétől.

A tömörítés olyan eljárás, melynek segítségével az adatok eredeti méretét csökkenteni lehet. Az állományok tömörítésével létrehoz egy úgynevezett tömörített állományt. Ilyen állapotban a programok nem használhatóak, de kisebb helyet foglalnak el. A kibontás során a tömörített állományt visszaállíthatja eredeti állapotába.

Tömörítő eljárások csoportjai

Veszteséges tömörítés: a veszteséges tömörítés használatával a tömörített állományból már nem lehet pontosan visszanyerni az eredeti állományt. Ezt az eljárást főleg képek és hangállományok tömörítésére alkalmazzák. Veszteséges tömörítési eljárást alkalmaznak például a JPEG képformátumok és az MPEG mozgókép- és hangformátumok előállítása során.

Veszteségmentes tömörítés: A veszteségmentes tömörítés az eredeti állományt betömörítve, majd újra kibontva pontosan ugyanolyan állományt ad, amely bitről bitre megegyezik az eredeti állománnyal. Ezt az eljárást főleg a programok és a szöveges dokumentumok tömörítésére alkalmazzák, mivel ezeknél nem megengedhető az adatvesztés. Egyes tömörítőprogramok lehetővé teszik az archív fájl több, előre meghatározott méretű részre történő szétbontását. A legismertebb tömörítő programok a Zip és a Rar.

2.3.1.2 Egy meghajtó mappáiban lévő fájlok tömörítése

Jelölje ki azokat a mappákat vagy fájlokat, melyeket tömöríteni szeretne, majd a helyi menüben válassza ki a Tömörítés menüpontot. A megjelenő párbeszédablak első szerkesztőmezőjében a leendő tömörített állomány alapértelmezett neve fog szerepelni, amit Ön természetesen felülírhat.

A TAB billentyű lenyomása után kiválaszthatja a tömörített állomány formátumát, az alapértelmezett formátum a Zip.

A TAB billentyű lenyomása után megadható a tömörített állomány tárolási helye, a lista néhány előre megadott helyet tartalmaz. Az alapértelmezett beállítás az a mappa, ahol a kijelölt fájlok és mappák találhatók.

A TAB billentyű lenyomása után a További beállítások kapcsológombra kerül. Ha a kapcsológombot bejelöli a SZÓKÖZ billentyűvel, további hasznos beállításokat is megadhat a tömörítés előtt a kiválasztott tömörítési formátumtól függően. Megadhat például egy jelszót a tömörített állomány eléréséhez, ezzel védheti a tömörített fájlban tárolt adatait.

Ha minden szükséges beállítást megadott, az ENTER billentyűvel aktiválhatja a Létrehozás gombot. Ha az Ön által kiválasztott tömörítési helyen a jogosultsági szintje lehetővé teszi, a tömörített állomány létrejön a megadott helyen.

2.3.1.3 Fájlok kibontása egy meghajtó megadott helyéről

Lépjen arra a meghajtóra és abba a mappába, ahol a tömörített állomány található. Jelölje ki a tömörített állományt, majd nyissa meg azt az ENTER billentyűvel. A tömörített állomány megnyitásra kerül az Archívumkezelő alkalmazás segítségével, és megjelenik a tömörített állomány tartalma.

A CONTROL+A billentyűkombináció segítségével jelölje ki az összes elemet, majd válassza az Archívum menü Kibontás menüpontját, vagy nyomja le a CONTROL+E billentyűkombinációt.

Adja meg annak a mappának az elérési útvonalát, ahová ki szeretné bontani a tömörített állomány tartalmát (például /home/geza/tömörített fájlok), majd nyomja meg az ENTER billentyűt. Ha a beírt mappa útvonala még nem létezik, a mappa automatikusan létrejön a fájlok kibontása előtt.

Ha a tömörített állomány jelszóval védett, akkor gépelje be a jelszót, majd nyomja le az ENTER billentyűt. A tömörített állomány kibontása ezt követően megtörténik az Ön által megadott mappába. Ha nem adott meg a tömörítéskor jelszót, a tömörített állomány kibontása automatikusan megtörténik abba a mappába, amit megadott.

A fájlok kibontása után megjelenő párbeszédablakot bezárhatja az Escape billentyűvel, majd zárja be a megnyitott Archívumkezelő alkalmazást az ALT+F4 billentyűkombinációval.

2.4 Beállítás

2.4.1 A számítógép alapvető rendszerinformációinak lekérdezése: az operációs rendszer és a verziószám, a beépített RAM

Az operációs rendszer verzióinformációinak lekérdezése terminál használatával: a BeLin kiadások az Ubuntu disztribúció különböző verzióira épülnek, és nem rendelkeznek egyéni verziószámmal. Az Ubuntu operációs rendszerrel kapcsolatos információkat a Terminál alkalmazásban az lsb_release parancs segítségével kérdezheti le. Ha csak a verziószámra kíváncsi, a terminál elindítása után gépelje be a következő parancsot:
lsb_release -r -s

A parancs után az -r opció jelzi, hogy a fő verziószámot szeretné lekérdezni, a -s opció pedig azt szabályozza, hogy csak az érték kerüljön kiírásra. Ha például BeLin 3.0 kiadást használ, a parancs kimenete a következő lesz: 12.04

Ha minden, az adott verzióval kapcsolatos információra kíváncsi, gépelje be a következő parancsot, majd nyomja meg az ENTER billentyűt:
lsb_release -a

BeLin 3.0 verzió esetén a következő lesz a kimenet:
Distributor ID: Ubuntu
Description: Ubuntu 12.04.1 LTS
Release: 12.04
Codename: precise"

A Distributor ID sor a fő disztribúciót jelöli, ez BeLin kiadások esetén: Ubuntu. A második sor a teljes verziószámot jelenti, a BeLin 3.0 kiadás az Ubuntu 12.04 LTS verziójára épül. A következő sor a fő verziószámot jelenti, míg az utolsó sor az operációs rendszer kódnevét tartalmazza, ami ebben az esetben: Precise.

A beépített RAM mennyiség lekérdezése a Rendszerfigyelő alkalmazás használatával történhet. A Rendszerfigyelő alkalmazás segítségével többek között nyomon követheti az operációs rendszer által felhasznált processzor kapacitást, memóriamennyiséget, és az összesített elküldött és fogadott hálózati adatmennyiséget. A Rendszerfigyelő elindításához Nyomja le az ALT+F1 billentyűkombinációt, majd válassza a Rendszereszközök almenü Rendszerfigyelő menüpontját.

A Rendszerfigyelő alkalmazás elindítása után alapértelmezetten az Erőforrások lapfülre kerül. Az Orka képernyőolvasó áttekintő kurzor parancsai segítségével egyszerűen át tudja tekinteni a felhasznált processzorkapacitást, a felhasznált és teljes rendelkezésre álló memóriakapacitást, és a hálózati forgalommal kapcsolatos adatokat.

A számítógép alapvető adatainak megismerése szintén a Rendszerfigyelő alkalmazás segítségével lehetséges. A Rendszerfigyelő alkalmazáson belül a balra nyíl gombbal vagy a CONTROL+PAGE UP billentyűkombináció kétszeri lenyomásával lépjen a Rendszer lapfülre. A megjelenő ablak tartalmaz minden olyan fontos információt, mely a számítógéppel és az operációs rendszerrel kapcsolatban fontos lehet. Itt is az Orka képernyőolvasó egyszerű áttekintő kurzor parancsai segítségével tudja áttekinteni a megjelenő adatokat.

2.4.2 A Rendszerbeállítások alkalmazás használata a különböző beállítások megváltoztatására

A különböző beállítások megváltoztatására használhatja a Rendszerbeállítások alkalmazást, mely lehetővé teszi a különböző beállítási lehetőségek egyetlen helyen történő elérését. A Rendszerbeállítások alkalmazást elindíthatja, ha az ALT+F1 billentyűkombináció lenyomása után kiválasztja a Rendszereszközök almenü Rendszerbeállítások menüpontját. A Rendszerbeállítások alkalmazás elindítható az ALT+F1 billentyűkombináció lenyomása után a felhasználói menüből is.

A Rendszerbeállítások alkalmazás elindítása után az egyes beállítási lehetőségek között a nyílbillentyűk segítségével mozoghat. A különböző beállítási lehetőségek kategóriákba vannak szervezve, melyek között a TAB vagy a SHIFT+TAB billentyűk segítségével tud váltani. Ilyen kategória például a Személyes vagy a Hardver kategória.

Az alkalmazás elindítása után először a „Minden beállítás” gombra kerül. Ha aktiválja ezt a gombot a szóköz vagy az ALT+D billentyűkombinációval, egy szerkesztőmező jelenik meg. A szerkesztőmező segítségével kereshet az egyes beállítási lehetőségek között. A megjelenő találatokat elérheti, ha a gépelés befejezése után lenyomja a TAB billentyűt. Ha például a szerkesztőmezőbe begépelte a „dát” töredéket és lenyomta a TAB billentyűt, a nyílbillentyűk segítségével ki tudja választani a „Dátum és idő” beállítóeszközt. A találati listából a „Minden beállítás” gomb újbóli aktiválásával térhet vissza az összes elérhető beállításhoz.

2.4.3 Az Indikátormenü használata

Az Indikátormenü előnye, hogy minden fontosabb műveletet egy helyen elérhet. Az Indikátormenüt aktiválhatja, ha lenyomja a STARTGOMB+S billentyűkombinációt. A különböző főmenü kategóriák között a JOBBRA- és BALRANYÍL segítségével lépkedhet, egy adott kategóriában található almenüpontok között pedig a FEL- és LENYÍL billentyűk segítségével mozoghat. Az indikátor menü bővíthető további indikátor csomagok telepítésével, és sok alkalmazás értesítései szintén az indikátormenüben jelennek meg. A tananyag alább nem ismertet minden elérhető indikátor kategóriát, csak a legfontosabb kategóriákat.

Miután lenyomta a STARTGOMB+S billentyűkombinációt, az Eszközmenü indikátorra kerül. Ha legördíti a LENYÍL billentyűvel ezt a kategóriát, elindíthatja a Rendszerbeállítások alkalmazást, megjelenítheti a Kijelzők, Indítópult párbeszédablakokat, elindíthatja a Szoftverek naprakészek menüpont segítségével a Frissítéskezelő alkalmazást, megjelenítheti a Nyomtatók beállítóeszközt, de akár zárolhatja a képernyőt, kijelentkezhet, a számítógépet felfüggesztett állapotba teheti, vagy leállíthatja az operációs rendszert.

Ha több billentyűzetkiosztás van telepítve, az aktuális billentyűzetkiosztással megegyező kategóriában megváltoztathatja a használt billentyűzetkiosztást, megjelenítheti az aktuális kiosztást a képernyőn, és elindíthatja a Kiosztás Beállításai beállítóeszközt.

Az Üzenetek kategóriában megváltoztathatja a használt csevegő kliensben az Ön felhasználói állapotát, elindíthatja a Közösségi Fiók Beállítása beállítóeszközt, a levelező programot, valamint megváltoztathatja az Ubuntu One online tárhellyel kapcsolatos beállításokat.

Ha aktív az internetkapcsolat, miközben az operációs rendszert használja, a kapcsolat nevével megegyező kategóriában bonthatja a kapcsolatot, csatlakozhat virtuális magánhálózatokhoz, engedélyezheti vagy letilthatja a hálózatot a Hálózat engedélyezése menüpont segítségével. A Kapcsolatinformációk menüpont aktiválásával információt kaphat az aktuális kapcsolatról, a Kapcsolatok szerkesztése menüpont segítségével szerkesztheti a különböző hálózati kapcsolatokkal kapcsolatos beállításokat.

Ha vezetékes internetkapcsolatot használ, a kategória neve általában „A vezetékes hálózati kapcsolat („automatikus ethernet”) aktív”. Ha éppen nincs aktív hálózati kapcsolat, a kategória neve „Nincs hálózati kapcsolat”.

Ha az Ön számítógépe támogatja a vezeték nélküli kapcsolatok létesítését, a különböző vezeték nélküli hálózatok szintén ebben a kategóriában jelennek meg. Egy vezeték nélküli hálózat aktiválásához keresse meg az adott hozzáférési pontot a nyílbillentyűk segítségével, majd nyomja meg az ENTER billentyűt. Elképzelhető, hogy a kapcsolat létesítéséhez szükséges adatokat meg kell adnia. Ha mobil szélessávú kapcsolatot használ az internetkapcsolat létesítésére, a mobil szélessávú kapcsolat szintén ebben a kategóriában jelenik meg.

Az aktuális hangerővel megegyező kategóriában lehetőség van a hang némítására, a hangerő növelésére vagy csökkentésére a JOBBRA- és BALRANYÍL billentyűk segítségével, a zenelejátszó és a hangbeállítások beállítóeszköz megnyitására.

Az aktuális dátummal megegyező kategóriában lehetősége van megtekinteni az aktuális dátumot, vagy elindítania a Dátum és idő beállítóeszközt.

A BeLin 2.0 kiadástól kezdve az operációs rendszerben a dátum és az idő aktív internetkapcsolat esetén automatikusan szinkronizálásra kerül egy internetes időkiszolgálón keresztül, így számítógépe órája mindig pontosan jár. A pillanatnyi rendszeridő és rendszerdátum lekérdezése az Orka módosító+T billentyűkombináció segítségével történhet. A billentyűkombináció egyszeri lenyomásával az aktuális idő, kétszeri lenyomásával az aktuális dátum kerül kimondásra.

Ha nem rendelkezik internetkapcsolattal, a Rendszerbeállítások alkalmazás "Idő és dátum” beállítóeszköze segítségével állíthatja be az időt és a dátumot, amit csak rendszergazdai jogosultságokkal rendelkező felhasználóként tehet meg (a telepítés során létrehozott első felhasználó rendelkezik rendszergazdai jogosultságokkal). Ehhez indítsa el a Rendszerbeállítások alkalmazást, majd aktiválja a „Minden beállítás” gombot. A szerkesztőmezőbe gépelje be a „dát” szótöredéket, majd a TAB billentyű lenyomása után a nyílbillentyűk segítségével jelölje ki a „Dátum és idő” beállítóeszközt és nyomja meg az ENTER billentyűt. A Dátum és idő beállítóeszközt elérheti az indikátor menün keresztül is, ha az aktuális dátummal megegyező kategóriában kiválasztja a Dátum és idő menüpontot.

Ha a beállítóeszköz elindulása után kétszer lenyomja a TAB billentyűt, a megjelenő kombinált listamező a régiót mutatja, ez Magyarország esetén Europe. Ha ismét lenyomja a TAB billentyűt, a következő kombinált listamező a várost jeleníti meg, ez Magyarország esetén Budapest. Magyarországon történő használat esetén nem szükséges az időzónával kapcsolatos beállításokat megváltoztatni, így nyomja meg ismét a TAB billentyűt.

A „Hálózati idő” kapcsológomb segítségével azt állíthatja be, hogy történjen-e időszinkronizálás az internetes időkiszolgálókkal. Rendszeres internet használat esetén ez a lehetőség hasznos, mivel a rendszeres automatikus szinkronizálás biztosítja, hogy a számítógép órája mindig pontosan járjon. Ha Ön nem rendelkezik internetkapcsolattal, a SZÓKÖZ billentyű segítségével törölje a jelölést a „Hálózati idő” kapcsológombból, ezt követően fogja tudni beállítani az időt és a dátumot.

Ha törölte a jelölést a „Hálózati idő” beállítási lehetőségnél és lenyomja a TAB billentyűt, a megjelenő „Idő előreállítás egy órával”, „Idő előreállítása egy perccel”, „Idő visszaállítása egy órával”, vagy az „Idő visszaállítása egy perccel” gombok segítségével beállíthatja a pontos időt. A gombok között a TAB vagy a SHIFT+TAB billentyűk segítségével lépkedhet. Ha csak az időt szerette volna beállítani, az idő megfelelő beállítása után az ALT+D billentyűkombináció lenyomásával aktiválja a „Minden beállítás” gombot.

Ha a dátumot is be szeretné állítani, a TAB billentyű segítségével lépjen az „Év” léptetőgombra. Ha szükséges, a léptetőgomb értékét megváltoztathatja a FEL- vagy LENYÍL billentyűk segítségével. Az értéket nagyobb lépésekkel növelheti vagy csökkentheti a PAGEUP vagy a PAGEDOWN billentyűk segítségével.

Ha az év beállítása után lenyomja a TAB billentyűt, a hónap kombinált listamezőre kerül. Ha szükséges, a már megtanult módon gördítse le a kombinált listamezőt, majd változtassa meg a hónap beállítást. A TAB billentyű újbóli lenyomásával a nap léptetőgombra kerül. A léptetőgomb értékét egy-egy nappal növelheti vagy csökkentheti a FEL- és LENYÍL, nagyobb mértékben pedig a PAGEUP és PAGEDOWN billentyűk segítségével.

A TAB billentyű újbóli lenyomása után beállíthatja, hogy a dátum és idő milyen formátumban jelenjen meg. Magyarországi használat esetén megfelelő a „24 órás” beállítás. Ha minden szükséges beállítást megadott, az ALT+D billentyűkombinációval aktiválja a „Minden beállítás” gombot.

Terminálban a dátumot és az időt a date parancs segítségével állíthatja be. Ha a date parancsot paraméter nélkül futtatja, az aktuális rendszeridő és rendszerdátum kerül megjelenítésre, például:
2012. aug. 5., vasárnap, 10.52.37 CEST

Ezek szerint a dátum 2012. augusztus 5., az idő 10 óra 52 perc 37 másodperc, az időzóna pedig közép-európai.

Ha a dátum és az idő helytelen, a sudo date paranccsal megadhatja a helyes értékeket a következő formában, a számokat egyben kell beírnia: hónap (két számjeggyel), nap (két számjeggyel), óra (két számjeggyel), perc (két számjeggyel). Például 2012. augusztus 5-én, 12 óra 30 perckor a parancs:
sudo date 08051230

A dátumot és az időt ezzel a módszerrel is csak a rendszergazdai jogosultsággal rendelkező felhasználó állíthatja be. Ha először indít el a bejelentkezés óta rendszergazdai jogosultságot igénylő parancsot a sudo előtaggal, meg kell adnia az ön felhasználónevéhez tartozó jelszót a parancs futtatásához.

Megjelenítés (téma, háttér, képernyőkímélő)

Az Ubuntu kiadásokban, így a BeLin kiadásokban is lehetőség van a felhasználói felület, vagyis az Asztal és más ablakok felületének testreszabására. A megjelenést nagyban befolyásolja a képernyőn megjelenő objektumok színe, és a háttérben látható kép vagy mintázat. A témával, háttérrel kapcsolatos beállítások a Megjelenés beállítóeszköz segítségével változtathatók meg.

A megjelenéssel kapcsolatos beállítások megváltoztatásához indítsa el a Rendszerbeállítások beállítóeszközt, majd aktiválja a „Minden beállítás” gombot. A megjelenő szerkesztőmezőbe írja be a megj szótöredéket, majd a TAB billentyű lenyomása után jelölje ki a Megjelenés beállítóeszközt és nyomja le az ENTER billentyűt.

A párbeszédablak „Elsődleges szín” gombja segítségével beállíthatja a felhasználói felület elsődleges színét. Ha aktiválja az „Elsődleges szín” gombot, a nyílbillentyűk és a TAB vagy a SHIFT+TAB billentyűk segítségével mozoghat a különböző színek között. Ha ki szeretne választani egy színt, nyomja meg az ENTER billentyűt.

Ha az elsődleges szín beállítása után lenyomja a TAB billentyűt, a megjelenő kombinált listamezőből három lehetőség közül választhat:

Ha szeretne egy háttérképet beállítani, válassza ki a kombinált listamező „Háttérképek” vagy „Képek mappa” elemét, majd nyomja le a TAB billentyűt. A nyílbillentyűk segítségével válassza ki a kívánt háttérképet.

Ha egy olyan háttérképet szeretne kiválasztani, mely nem szerepel a hátterek listájában, a TAB billentyű lenyomása után a „Háttérkép hozzáadása” gomb aktiválása után kiválaszthatja a megfelelő háttérképet, amihez meg kell adnia a háttérkép útvonalát és nevét. Háttérként BMP, GIF, JPG vagy PNG formátumú képek állíthatók be.

Ha kiválasztotta a listából a háttérképet, a SHIFT+TAB billentyűkombináció kétszeri lenyomása után lehetősége van a háttérkép stílusának megváltoztatására a megjelenő kombinált listamező segítségével. Beállítható, hogy a kép az asztalon hogyan jelenjen meg. A választható lehetőségek: Mozaik, nagyítás, középre, méretezés, kitöltés, nyújtás. Az alapértelmezetten kiválasztott elem a nagyítás lehetőség. A kiválasztható lehetőségek jellemzői:

A beállítóeszköz megjelenése után ha lenyomja a TAB billentyűt, a „Minden beállítás” gombra kerül. A párbeszédablak első vezérlőelemére a TAB billentyű újbóli lenyomásával kerülhet.

A Fényerő és zárolás párbeszédablak első vezérlőeleme a Fényerő csúszka. A csúszka segítségével szabályozhatja a monitor fényerejét. A csúszka értékét kis lépésekkel növelheti vagy csökkentheti a nyílbillentyűk, nagyobb lépésekkel a PAGEUP és PAGEDOWN billentyűk segítségével. A TAB billentyű lenyomása után a „Spórolás a képernyő elhalványításával” jelölőnégyzetre kerül. Ha hordozható számítógépet használ és bejelöli ezt a jelölőnégyzetet, a monitor fényerejét csökkentheti így, kímélve ezzel az akkumulátort.

A TAB billentyű lenyomásával a „Képernyő kikapcsolása, ha ennyi ideig inaktív” kombinált listamezőre kerül. Ezzel a kombinált listamezővel beállíthatja, hogy a monitoron mennyi idő után jelenjen meg egy üres képernyő, ha a számítógépet nem használja. A választható lehetőségek: 2 perc, 3 perc, 5 perc, 10 perc, 30 perc, 1 óra, soha.

A TAB billentyű lenyomása után a Zárolás kapcsológombra kerül. Ha ez a kapcsológomb be van jelölve, a képernyőkímélőből való visszatérés után az operációs rendszer be fogja kérni az Ön felhasználói nevéhez tartozó jelszót a tényleges visszatérés előtt. Hasznos ennek a kapcsológombnak a bejelölése abban az esetben, ha például egy irodában dolgozik, így megakadályozhatja az illetéktelen hozzáférést a számítógépén tárolt adatokhoz. Az ilyen típusú biztonsági védelmet zárolásnak nevezzük. Ha ez a kapcsológomb nincs bejelölve, vagy nem szeretné minden egyes alkalommal zárolni a képernyőt a képernyővédő aktiválásakor, a zárolást ebben az esetben is kezdeményezheti, ha lenyomja a CONTROL+ALT+L billentyűkombinációt. A Zárolás kapcsológomb alapértelmezetten be van jelölve.

Ha a Zárolás kapcsológomb be van jelölve és lenyomja a TAB billentyűt, a megjelenő kombinált listamező segítségével beállíthatja, hogy a képernyővédő aktiválása után mennyi idővel történjen meg a képernyő zárolása. Az elérhető lehetőségek: képernyő kikapcsol, 30 másodperc, 1 perc, 2 perc, 3 perc, 5 perc, 10 perc, 30 perc, 1 óra. Ha a képernyő kikapcsol lehetőséget választja, a képernyő azonnal zárolva lesz a képernyővédő megjelenésekor. Az alapértelmezett beállítás a képernyő kikapcsol lehetőség.

A „Fényerő és zárolás” párbeszédablak utolsó vezérlőeleme a „Kérje be a jelszavamat a felfüggesztésből való visszatérésnél” jelölőnégyzet. Ha ez a jelölőnégyzet be van jelölve és a leállítás párbeszédablakban a felfüggesztés lehetőséget választja, a felfüggesztésből való visszatérésnél az operációs rendszer be fogja kérni az Ön jelszavát a felfüggesztésből való visszatérés előtt. Ez a jelölőnégyzet alapértelmezetten be van jelölve.

Ha minden szükséges beállítást megadott, aktiválja a Minden beállítás gombot, vagy nyomja le az ALT+D billentyűkombinációt.

A monitor felbontásának megváltoztatása

A monitor felbontását a Rendszerbeállítások alkalmazás Kijelzők beállítóeszköze segítségével változtathatja meg. Ha még nem tette meg, indítsa el a Rendszerbeállítások beállítóeszközt, majd aktiválja a Minden beállítás gombot. A megjelenő szerkesztőmezőbe gépelje be a „kijelző” szót, majd ezt követően a TAB billentyű segítségével válassza a Kijelzők beállítóeszközt és nyomja le az ENTER billentyűt.

A Kijelzők beállítóeszközt elindíthatja az Eszközmenü indikátor Kijelzők menüpontjának választásával is. Ehhez nyomja le a STARTGOMB+S billentyűkombinációt, majd a Lefelé nyíl segítségével gördítse le az Eszközmenü indikátort. Ezt követően válassza a Kijelzők menüpontot, vagy nyomja meg az E billentyűt.

Ha a beállítóeszköz elindulása után lenyomja a TAB billentyűt, a Felbontás kombinált listamezőben a FEL- és LENYÍL billentyűk segítségével kiválaszthatja a használni kívánt felbontást. A TAB billentyű megnyomása után a Forgatás kombinált listamezőben beállíthatja a monitoron megjelenő kép elforgatását, az alapértelmezetten kiválasztott beállítás a normál beállítás. A következő beállítások közül választhat: Normál, Óra járásával ellentétes, Óra járása szerinti, 180 fok.

A TAB billentyű lenyomása után a Kijelzők felismerése gombra kerül, a gomb segítségével felismertetheti a monitort.

Az Alkalmaz gomb segítségével alkalmazhatja az Ön által megadott beállításokat anélkül, hogy a Monitorok beállítóeszköz bezárásra kerülne. A Minden beállítás gombbal véglegesítheti a megadott beállításokat, ekkor a Monitorok beállítóeszköz bezáródik. Az Alkalmaz gombot aktiválhatja az ALT+A, a Minden beállítás gombot az ALT+D billentyűkombinációval is.

2.4.5 A billentyűzet nyelvének beállítása és új kiosztás hozzáadása

Időnként szüksége lehet arra, hogy más billentyűkiosztás használatával gépeljen be speciális karaktereket és szimbólumokat. A BeLin 3.0 kiadásban alapértelmezetten csak a magyar billentyűzetkiosztás van telepítve.

A billentyűzettel kapcsolatos beállításokat BeLin 3.0 kiadás esetén a Billentyűzet kiosztás beállítóeszköz segítségével tudja testre szabni. A beállítóeszköz elindításához indítsa el a Rendszerbeállítások alkalmazást, majd a TAB billentyűvel lépjen a Billentyűzet kiosztás beállítóeszköz ikonra és nyomja meg az ENTER billentyűt.

A Billentyűzet kiosztás beállítóeszköz egy több lapos párbeszédablakot jelenít meg, ahol testre szabhatja az operációs rendszer nyelv, formátum és billentyűzetkiosztással kapcsolatos beállításait. A beállítóeszköz elindulása után először a Nyelv lapfülre kerül.

A beállítóeszköz elindulása után nyomja le kétszer a TAB billentyűt, ekkor a választható nyelvek listájára kerül. Ügyeljen azonban arra, hogy amikor a lista fókuszba kerül, első eleme minden esetben automatikusan kijelölődik, ezért ha nem szeretné a használt nyelvi beállítást módosítani, akkor a nyílbillentyűk segítségével ismét ki kell választania a jelenleg érvényes nyelvet. Ha ezt nem teszi meg, és bezárja a beállítóeszközt a Minden beállítás gomb aktiválásával vagy az ALT+F4 billentyűkombinációval, a következő bejelentkezésnél a lista első nyelve lesz az alapértelmezett.

Ha szeretne átlépni a Kiosztások lapfülre, a Magyar nyelv kiválasztása után nyomja le kétszer a CTRL+ALT+PAGEDOWN billentyűkombinációt.

A billentyűkombináció kétszeri lenyomása után a telepített billentyűzetkiosztások listájára fog kerülni, a lista alapértelmezetten a magyar billentyűzetkiosztást tartalmazza. Egy billentyűzetkiosztást a nyílbillentyűk segítségével tud kijelölni, a lista első kijelölt eleme mindig az alapértelmezett billentyűzetkiosztás.

Lehetősége van új billentyűzetkiosztás hozzáadására, ha megnyomja a TAB billentyűt, és aktiválja a Kiosztás hozzáadása gombot a SZÓKÖZ vagy az ENTER billentyűvel. A megjelenő párbeszédablakban először egy szerkesztőmezőbe fog kerülni, itt kereshet egy szótöredék alapján a különböző kiosztások között. A keresés eredményét tartalmazó listára a SHIFT+TAB billentyűkombináció segítségével ugorhat. Ha nem írt be semmilyen szótöredéket és lenyomja a SHIFT+TAB billentyűkombinációt, az összes elérhető billentyűzetkiosztás közül tud választani.

A nyílbillentyűk segítségével jelölje ki azt a billentyűzetkiosztást, melyet hozzá szeretne adni a listához, majd nyomja meg az ALT+A billentyűkombinációt. Ekkor a hozzáadás párbeszédablak bezáródik, és a kiosztás listában meg fog jelenni az ön által választott új billentyűzetkiosztás és visszakerül a Hozzáadás gombra.

Ha a Hozzáadás gombon áll, és a nyílbillentyűket használja, a következő gombok válnak elérhetővé attól függően, hogy melyik billentyűzetkiosztást jelölte ki a kiosztások listájában:

Ha lenyomja a TAB billentyűt, az „Ugyanazon kiosztás használata minden ablakhoz” választógombra fog kerülni, ez az alapértelmezett beállítás. Ha az „Egyes ablakok kiosztása eltérhet” lehetőséget választja, minden ablakban más és más billentyűzetkiosztást használhat. Ez a lehetőség hasznos lehet akkor, ha egy szövegszerkesztőben más nyelven ír.

Ha a TAB billentyű segítségével megkeresi az Alapértelmezések visszaállítása gombot, lehetősége van visszaállítani az alapértelmezett beállításokat. Ezt a gombot egyszerűen aktiválhatja, ha bárhol lenyomja az ALT+V billentyűkombinációt.

Ha minden szükséges beállítást megadott, aktiválja a Minden beállítás gombot, vagy nyomja le az ALT+D billentyűkombinációt.

A billentyűzetkiosztásokkal kapcsolatos beállítások további testreszabása

A Billentyűzet beállítóeszköz kiosztások lapja tartalmaz egy Beállítások gombot, amely egy speciális párbeszédablakot jelenít meg a beállítások további testreszabásához. A beállítások gombot a TAB billentyű többszöri lenyomásával, vagy az ALT+E billentyűkombináció többszöri lenyomásával érheti el. Ha bármely módon rákerült a Beállítások gombra, a SZÓKÖZ vagy az ENTER billentyű segítségével aktiválhatja azt.

A megjelenő párbeszédablakban testre szabhatja többek között a CAPS LOCK billentyű viselkedési módját, a kiosztást megváltoztató billentyűkombinációt, valamint számos más egyéb beállítást is.

Ha szeretne saját billentyűkombinációt rendelni a kiosztások közötti váltáshoz, nyomja le a TAB billentyűt, majd a SZÓKÖZ billentyűvel jelölje be a kiosztást megváltoztató billentyűk kapcsológombot. Ezután számos billentyűkombinációs lehetőség közül választhat. A SZÓKÖZ billentyűvel jelölje be az Önnek legmegfelelőbb billentyűkombináció jelölőnégyzetét. Figyeljen arra, hogy az Ön által kiválasztott billentyűkombináció lehetőleg ne ütközzön az alkalmazások által gyakran használt billentyűkombinációkkal. A BeLin 2.5 kiadástól a kiosztások közötti váltás megkönnyítése érdekében a „két Shift billentyű együtt” jelölőnégyzet alapértelmezetten be van jelölve.

Ha kiválasztotta az Önnek legmegfelelőbb billentyűkombinációt, a párbeszédablakot bezárhatja az ALT+B billentyűkombináció segítségével, ekkor visszakerül a Billentyűzet kiosztás beállítóeszköz által megjelenített fő párbeszédablakra. Ha nem szeretne egyéb beállításokat megváltoztatni, a beállító eszközt bezárhatja az ALT+D billentyűkombinációval.

Váltás a telepített billentyűzetkiosztások között

Ha több billentyűzetkiosztás van telepítve, a BeLin 2.5-ös kiadástól kezdve a két SHIFT billentyű együttes lenyomásával egyszerűen tud váltani a telepített billentyűzetkiosztások között. Ha ezt a beállítást Ön az előző fejezet alapján megváltoztatta, az Ön által beállított billentyűkombináció segítségével bármikor tud váltani a telepített billentyűzetkiosztások között.

A kiválasztott billentyűzetkiosztás csak abban az esetben lesz alapértelmezett minden már nyitott ablakban és az újonnan megnyitott ablakokban, ha a Billentyűzet kiosztás beállítóeszköz kiosztások lapján az „Ugyanazon kiosztás használata minden ablakhoz” beállítást használja.

A használt billentyűzetkiosztás megváltoztatása az indikátormenün keresztül

Nyomja le a STARTGOMB+S billentyűkombinációt, majd gördítse le az Eszközmenü indikátort. A Jobbra nyíl segítségével keresse meg a pillanatnyilag használt billentyűzetkiosztást, majd a nyílbillentyűk segítségével válassza ki azt a kiosztást, amire át szeretne váltani. Ha kiválasztotta a használni kívánt billentyűzetkiosztást, nyomja le az ENTER billentyűt. Az aktuális billentyűzetkiosztás csak akkor jelenik meg az indikátor menüben, ha több kiosztás lett telepítve.

2.4.6 Az alkalmazások telepítése és eltávolítása

A Linux operációs rendszerek, így a BeLin is, a Windows rendszerektől eltérő módon kezelik a szoftverek telepítésével és eltávolításával kapcsolatos műveleteket. Windows rendszereken általában meg kell vásárolnia vagy le kell töltenie a kiválasztott szoftvert, majd futtatnia kell annak telepítő programját. A Linux rendszereken a szoftverek telepítésével, eltávolításával és frissítésével kapcsolatos feladatokat az ún. csomagkezelők végzik. Az alkalmazásokat tehát a Linux disztribúciók esetén csomagok formájában terjesztik.

A csomagkezelő az alkalmazásokat egy ún. szoftver tárolóból tölti le, amely egy alkalmazásokat tároló hely az interneten. Ezek az alkalmazások csomagokba vannak szervezve, amelyek a telepítéshez szükséges összes információt tartalmazzák. Néhány csomag működése más csomagok telepítésétől függhet. Egy szövegszerkesztő csomag például megkövetelheti egy nyomtatókezelő csomag telepítését. A csomagkezelő automatikusan kezeli ezeket a függőségeket.

Két módszert mutatunk be az alkalmazások telepítésére vagy eltávolítására: a Synaptic Csomagkezelőt, illetve a terminálos megoldást.

Alkalmazások telepítése vagy eltávolítása a Synaptic Csomagkezelő segítségével

A BeLinben működő egyik legismertebb grafikus csomagkezelő a Synaptic Csomagkezelő. Ezzel lehetősége van többek között új alkalmazások telepítésére, már telepített alkalmazások újratelepítésére, eltávolítására vagy teljes eltávolítására. Egy csomag eltávolítása és teljes eltávolítása között az a különbség, hogy teljes eltávolítás esetén a Synaptic Csomagkezelő törli a telepített csomag helyi beállításait is.

A Synaptic Csomagkezelő használatához rendszergazdai jogosultság szükséges. Ha több felhasználói fiók lett már létrehozva az Ön rendszerén, győződjön meg arról, hogy egy rendszergazdai jogosultsággal rendelkező felhasználó nevében van bejelentkezve. A BeLin kiadás telepítésekor létrehozott első felhasználó rendelkezik rendszergazdai jogosultsággal.

A Synaptic Csomagkezelő elindításához nyomja le az ALT+F1 billentyűkombinációt, majd válassza a Rendszereszközök, Adminisztráció, Synaptic Csomagkezelő menüpontot. Ha szükséges, adja meg a felhasználónevéhez tartozó jelszót a Synaptic Csomagkezelő elindításához.

Ha először indította el a Synaptic Csomagkezelőt, egy üdvözlő párbeszédablak jelenik meg, melynél a Bezárás gomb az aktív. Ha lenyomja az ENTER vagy a SZÓKÖZ billentyűt, a Synaptic Csomagkezelő következő elindításakor az üdvözlő párbeszédablak újra megjelenik. Ezt megakadályozhatja, ha a TAB billentyű lenyomása után a SZÓKÖZ billentyűvel bejelöli az Indításkor mutassa ezt a párbeszédablakot jelölőnégyzetet, majd az ALT+B billentyűkombinációval aktiválja a Bezárás gombot.

A Synaptic Csomagkezelő alapvető funkcióinak használatát egy csomag telepítésén keresztül fogjuk bemutatni, melynek neve: Gimp Képszerkesztő, amely alapesetben nem része a Beszélő Linux operációs rendszernek.

Ha egy csomagot szeretne telepíteni vagy eltávolítani, nyomja le a CONTROL+F billentyűkombinációt, ezzel a billentyűkombinációval aktiválhatja a keresés párbeszédablakot. Mivel jelen példa alapján a Gimp csomagot kell telepítenie, a megjelenő szerkesztőmezőbe gépelje be a gimp kulcsszót.

A TAB billentyű megnyomása után a megjelenő kombinált listamezőben beállíthatja, hogy mi szerint történjen a keresés. Az alapértelmezetten kiválasztott lehetőség a Leírás és Név, vagyis a Synaptic Csomagkezelő a csomag neve és a csomag leírása szerint fog keresni, ha aktiválja a Keresés gombot. Ha meg szeretné változtatni a keresési módot, nyomja le a SZÓKÖZ billentyűt, majd a FEL- és LENYÍL billentyűk segítségével válassza ki az önnek legjobban megfelelő keresési módot. A Név lehetőség például csak a csomagok neve szerint keres, így szűkítheti a megjelenő találati listát. Ha kiválasztotta az Önnek legjobban megfelelő keresési módot, a SZÓKÖZ billentyűvel zárja be a kombinált listamezőt, majd aktiválja a Keresés gombot.

Ezután a SHITF + TAB billentyűkombináció kétszeri lenyomásával tud visszaugrani a találatok listájára. A LENYÍL billentyű segítségével lépegessen a találati elemeken, amíg a Gimp kezdetű listaelemhez nem ér. A csomagot kijelölheti telepítésre a CONTROL+I billentyűkombinációval vagy a Csomag menü Kijelölés telepítésre parancsával. Ha több csomagot szeretne kijelölni telepítésre, ismételje meg az előbb leírt lépéseket addig, amíg minden szükséges csomagot ki nem jelölt.

Ha szeretné végrehajtani a kijelölt csomagok telepítését, ezt megteheti a Szerkesztés menü Kijelölt változtatások alkalmazása parancsával, vagy a CONTROL+P billentyűkombinációval. Bármely módon választotta ki ezt a parancsot, egy összegző párbeszédablak fog megjelenni, ahol át tudja tekinteni a végrehajtandó változtatásokat.

Az összegző párbeszédablak első eleme egy fanézet, melynek minden ága össze van csukva. Ezen a fanézeten keresztül lehetősége van áttekinteni a telepítendő, eltávolítandó, vagy változatlanul hagyott csomagok listáját. Ha például azt szeretné ellenőrizni, hogy milyen csomagok kerülnek majd telepítésre, a SHIFT+JOBBRA NYÍL billentyűkombinációval terjessze ki a telepítendő fanézetet, majd a LENYÍL billentyű segítségével tekintse át a telepítendő csomagok listáját. Előfordulhat, hogy Ön csak egy csomagot jelölt ki telepítésre, de több csomag látszik a listában. Ez azért van, mert a kérdéses csomag több más csomagot is telepíteni fog, amelyekre a működéshez szüksége van. Az összegző párbeszédablakban lehetősége van még részletesebb információk megjelenítésére, ha a TAB billentyű lenyomása után aktiválja a Részletek megjelenítése kapcsológombot a SZÓKÖZ billentyűvel.

Ha azt szeretné, hogy a telepítendő csomagok csak letöltődjenek a számítógépére, de ne kerüljenek telepítésre, a TAB billentyű lenyomása után jelölje be a SZÓKÖZ billentyűvel a Csak a csomagfájlok letöltése jelölőnégyzetet.

Ha minden szükséges beállítást megadott, az ALT+A billentyűkombináció segítségével aktiválhatja az Alkalmaz gombot. Az Alkalmaz gomb aktiválása után megkezdődik a kijelölt csomagok telepítése, jelen példa alapján a Gimp Képszerkesztő és függőségeinek telepítése. Legyen türelmes, hisz ez a folyamat hosszabb időt is igénybe vehet.

Ha a változások alkalmazásakor bejelöli a Bezárás a változások sikeres alkalmazásakor jelölőnégyzetet, a csomagok telepítése vagy eltávolítása után rögtön visszakerülhet a Synaptic csomagkezelő főablakába.

Ha egy, már telepített csomagot szeretne eltávolítani, hasonlóképpen kell eljárnia, mint ahogyan az előbb leírt lépések alapján egy új csomagot telepített. A keresés mezőben meg kell adnia a csomag nevét, szükség szerint megváltoztatni a keresés módját, majd aktiválnia kell a Keresés gombot. Ezt követően a találati listában ki kell jelölnie a megfelelő csomagot, majd a Csomag menüben ki kell választani a Kijelölés eltávolításra vagy a Kijelölés teljes eltávolításra menüpontot.

Megjegyzés: Anélkül is aktiválhatja ezt a két különböző üzemmódot, hogy be kellene lépnie a Csomag menübe. A Kijelölés eltávolításra módot a DEL gomb lenyomásával, a Kijelölés teljes eltávolításra módot a SHIFT+DEL billentyűkombinációval is aktiválhatja. Ezt követően a további lépések megegyeznek az előző bekezdésekben leírtakkal.

Csomagok telepítése vagy eltávolítása Terminál használatával

Ha tudja a csomag nevét, néha egyszerűbb az adott csomagot szöveges terminálparancs segítségével telepíteni vagy eltávolítani. A terminálban történő csomagkezelést az Apt-get csomagkezelő segítségével fogjuk bemutatni, melyet az apt-get parancs futtatásával tud használni. Máskor találkozhat Linuxos leírásokban az aptitude paranccsal is, ez a program is egy parancssoros csomagkezelő, de az alapvető használata mindkét programnak hasonló.

Indítsa el a Terminál alkalmazást a CONTROL+ALT+T billentyűparancs használatával, vagy az ALT+F1 billentyűkombináció lenyomása után a Kellékek, Terminál menüpont kiválasztásával.

Az apt-get vagy az aptitude parancsokat minden esetben rendszergazdai jogosultsággal kell futtatnia, vagyis minden apt-get parancs elé sudo (sudo és egy szóköz) előtagot kell írnia.

Ahhoz, hogy egy csomag legfrissebb verzióját telepíteni tudja, frissítenie kell az elérhető csomagok listáját. Ehhez adja ki a következő parancsot, majd nyomja meg az ENTER billentyűt:

sudo apt-get update

Ha először futtat rendszergazdai jogosultságot igénylő parancsot a terminálban, meg kell adnia a felhasználónevéhez tartozó jelszót. Sikeres hitelesítés után megtörténik a csomaglista frissítése. Ha képernyőolvasót használ, a beszédet a folyamat futása közben elnémíthatja a CONTROL billentyű lenyomásával, de akár tartósan is letilthatja a beszédszolgáltatást az Orka módosító+S billentyűkombinációval. A beszédszolgáltatást ugyanezzel a billentyűkombinációval tudja visszakapcsolni.

Ebben a részben is a Gimp szoftver telepítését és eltávolítását mutatjuk be. Az apt-get parancs segítségével a következő módon tudja telepíteni a Gimp Képszerkesztőt:

sudo apt-get install gimp

A megjelenő képernyőt egyszerűen át tudja tekinteni az Orka Képernyőolvasó Egyszerű Áttekintés szolgáltatásával. Ha telepíteni szeretné a Gimp Képszerkesztőt, nyomja meg az I billentyűt, majd az ENTER billentyűt.

Ezt követően megkezdődik a gimp csomag és függőségeinek letöltése és telepítése. A folyamat sikeres befejeződése után megjelenik a terminál kurzor.

Ha egy csomagot el szeretne távolítani a beállítások megtartásával, gépelje be a következő parancsot, majd nyomja meg az ENTER billentyűt:

sudo apt-get remove csomagnév

Ha jól írta be a csomag nevét, és az telepítve volt a rendszerére, a megjelenő kérdésnél elegendő lenyomnia az I billentyűt, majd az ENTER billentyűt. Ekkor megkezdődik a telepített csomag eltávolítása.
Ha egy csomagot el szeretne távolítani a beállításokkal együtt, a remove szócskát a purge szócskával kell helyettesítenie, minden egyéb más lépés megegyezik a fentebb leírtakkal.

Ha befejezte a csomagok kezelését, zárja be a Terminál ablakot az ALT+F4 billentyűkombinációval.

2.4.7 A billentyűzet Print Screen gombjának használata, teljes képernyős aktív ablak hozzáférés

Többféle módon készíthet képernyőképet: a billentyűzet PRINTSCREEN gombjával a teljes képernyőről (minden nyitott ablakról) pillanatképet készíthet, míg az ALT+PRINTSCREEN billentyűkombinációval csak az aktuális ablakról fog pillanatkép készülni. Mindkét esetben az elkészült képernyőkép az Ön saját mappájában levő Képek mappába kerül, a fájlnév tartalmazni fogja a Képernyőkép nevet, és a képkészítés pontos idejét.

Ha a fenti két billentyűparancs mellé a CTRL billentyűt is használja, a képernyőkép a vágólapra kerül. A vágólap a programok által közösen használt átmeneti memóriaterület. Bármely program adatokat helyezhet el vagy olvashat le a vágólapról, amely az adatok másolásához vagy áthelyezéséhez használható. A vágólap mindig a rajta legutoljára elhelyezett adatokat tartalmazza, a korábbi adatok elvesznek. A képernyőkép vágólapra másolása akkor lehet hasznos, ha azt például egy képszerkesztő programba szeretné beilleszteni.

Figyelem, a BeLin kiadások alapértelmezetten nem tartalmaznak telepített képszerkesztő programot, ahogy az Ubuntu Linux operációs rendszer újabb verziói sem. A Gimp Képszerkesztőbe például be tudja illeszteni a vágólapra másolt képernyőképet, de mielőtt ezt megtenné, telepítenie kell a Gimp csomagot.

Ha más mappába szeretné elmenteni az elkészített képernyőképet, vagy késleltetni szeretné egy bizonyos ideig a képernyőkép elkészítését, a Képernyőkép alkalmazást kell használnia. Az Alkalmazás elindításához nyomja le az ALT+F1 billentyűkombinációt, majd válassza a Kellékek menü Képernyőkép menüpontját.

Az alkalmazás elindulása után egy választógombra fog kerülni, ahol a következő lehetőségek közül választhat:

Ha kiválasztotta az Önnek megfelelő beállítási lehetőséget, a párbeszédablakban többféle beállítási lehetőség válhat elérhetővé attól függően, hogy melyik képernyőkép készítési módot választotta. A „Teljes asztalról” vagy „Az aktuális ablakról” választógombok választása esetén a Késleltetés léptetőgomb segítségével beállíthatja a késleltetési időt, az alapértelmezett érték nulla. Mindkét választógomb esetén a „Mutató bevétele” jelölőnégyzet segítségével szabályozhatja, hogy az egérmutató helye bekerüljön-e a képernyőképbe, a jelölőnégyzet alapértelmezetten be van jelölve.

Ha az „Aktuális ablakról” lehetőséget választotta, további két vezérlőelem segítségével végezhet finomhangolást a képernyőkép készítése előtt: az „Ablak keretének bevétele a képernyőképbe” jelölőnégyzettel szabályozhatja, hogy az ablak kerete szerepeljen-e a képernyőképen. Ez a jelölőnégyzet alapértelmezetten be van jelölve.

A „Hatás alkalmazása” kombinált listamezőben szabályozhatja a képernyőkép vizuális hatásait. A következő lehetőségek közül választhat:

Ha minden szükséges beállítást megadott, aktiválja a Felvétel gombot, vagy nyomja le az ALT+F billentyűkombinációt. A képernyőkép elkészítése után egy párbeszédablak jelenik meg, ahol lehetősége van az elkészült képernyőképet elmenteni. A párbeszédablak első vezérlőeleme a Név szerkesztőmező, ebben a szerkesztőmezőben adhatja meg azt a fájlnevet, amilyen néven a képernyőképet el szeretné menteni (például beállítások.png).

A TAB billentyű megnyomása után kiválaszthatja, hogy hová kerüljön a képernyőkép az Ön számítógépén. A képernyőképek alapesetben mindig a Képek mappába kerülnek, de a nyílbillentyűk segítségével kiválaszthat más mappát is. A kombinált listamező néhány előre megadott helyet tartalmaz.

Ha a képernyőképet fájlba kívánja elmenteni, aktiválja a Mentés gombot az ALT+E billentyűkombinációval. Ha a képernyőképet a vágólapra szeretné másolni, aktiválja a Másolás a vágólapra gombot az ALT+V billentyűkombinációval. Ha aktiválta a Másolás a vágólapra gombot, a képernyőkép mentése párbeszédablak nem fog bezáródni. Ha a képernyőképet csak a vágólapra szerette volna kimásolni, a párbeszédablakot bezárhatja az ESCAPE billentyűvel.

2.4.8 Az alapértelmezett billentyűparancsok megváltoztatása, egyéni billentyűparancsok létrehozása

A GNOME asztali környezet által használt alapértelmezett billentyűparancsokat a Rendszerbeállítások alkalmazás Billentyűzet beállítóeszköze segítségével változtathatja meg. Ehhez indítsa el a Rendszerbeállítások beállítóeszközt, majd aktiválja a Minden beállítás gombot. A megjelenő szerkesztőmezőbe gépelje be a „bill” szótöredéket, majd a TAB billentyű lenyomása után válassza ki a Billentyűzet beállítóeszközt és nyomja le az ENTER billentyűt.

A Billentyűzet beállítóeszköz egy többlapos párbeszédablakot jelenít meg, a billentyűparancsokat a Gyorsbillentyűk lapfülön lehet megváltoztatni. A Gyorsbillentyűk lapfülre lépéshez nyomja le kétszer a TAB billentyűt, majd nyomja le a CTRL+ALT+PAGEDOWN billentyűkombinációt. A Gyorsbillentyűk lap első vezérlőelemére a TAB billentyű lenyomásával ugorhat.

Az elérhető műveletek és a hozzájuk társított gyorsbillentyűk egy kétoszlopos táblázatban jelennek meg, a TAB billentyű lenyomása után erre a táblázatra került. Az első oszlop tartalmazza a művelet nevét (például a rendszer menü megjelenítése), a második oszlop pedig a billentyűparancsot (például ALT+F1).

Ha szeretné megváltoztatni egy művelet alapértelmezett billentyűparancsát, hajtsa végre a következő lépéseket:

A különböző típusú billentyűparancsok kategóriákba vannak szervezve, a billentyűparancs táblázat mindig csak egy adott típusú kategóriát jelenít meg. Ha szeretne billentyűparancs típust váltani, nyomja le a TAB billentyűt, majd a FEL- és LENYÍL billentyűk segítségével változtassa meg a megjelenítendő billentyűparancs típust. A kategória listában a HOME az első, míg az END billentyű az utolsó kategóriára ugrik. A következő billentyűparancs típusok közül választhat:

Ha egy új egyéni billentyűparancsot szeretne létrehozni, a Hozzáadás párbeszédablak megjelenítéséhez a TAB billentyűvel lépjen a Gyorsbillentyű hozzáadása gombra, majd aktiválja azt a SZÓKÖZ vagy az ENTER billentyűvel. Ezt követően a név mezőben adjon meg egy egyéni nevet, mellyel az új parancsot szeretné azonosítani, majd nyomja le a TAB billentyűt. Adja meg a szerkesztőmezőben az elindítandó parancsot, majd nyomja le az ALT+A billentyűkombinációt.

Ezt követően keresse meg a táblázatban az újonnan megadott gyorsbillentyű megnevezést, majd nyomja le a JOBBRANYÍL és az ENTER billentyűt. Nyomja le azt a billentyűkombinációt, melyet definiálni szeretne az új parancshoz. A változtatás azonnal alkalmazva lesz az aktuális felhasználói fióknál.

2.4.9 A biztonsági frissítések fontossága és telepítése

Minden operációs rendszer esetén, így a BeLin kiadásoknál is nagyon fontos a különböző biztonsági frissítések telepítése, amelyek fontos hibajavításokat tartalmazhatnak. A frissítések telepítését kétféle módon végezheti el, a Frissítéskezelő alkalmazás segítségével vagy Terminál parancsok használatával.

A frissítések telepítése a Frissítéskezelő alkalmazás segítségével

A Frissítéskezelő alkalmazás elindítása előtt győződjön meg arról, hogy olyan felhasználóként van bejelentkezve, mely rendelkezik rendszergazdai jogosultságokkal. A telepítéskor létrehozott első felhasználó mindig rendelkezik rendszergazdai jogosultságokkal. Ha szükséges, jelentkezzen ki, majd jelentkezzen be újra a megfelelő felhasználói név és jelszó segítségével.

A Frissítéskezelő elindításához nyomja le az ALT+F1 billentyűkombinációt, majd válassza ki a Rendszereszközök, Adminisztráció, Frissítéskezelő menüpontot. Ha elindult, a TAB billentyűvel lépjen az Ellenőrzés gombra, majd aktiválja azt a SZÓKÖZ billentyűvel. Az ellenőrzés végrehajtásához meg kell adnia a jelszavát.

Az ellenőrzési folyamat befejeződése után a frissítéseket a LE- és FELNYÍL billentyűk segítségével tekintheti át. Az elérhető frissítések egy kétoszlopos táblázatban jelennek meg. Az első oszlop a frissítés bejelölését mutatja, a második oszlop pedig a frissítés nevét és rövid leírását. Az oszlopok között a BALRA- és JOBBRANYÍL billentyűk segítségével lépkedhet. Alapértelmezetten minden frissítés be lesz jelölve. A táblázat első oszlopán állva bármelyik frissítésről eltávolíthatja a jelölést a SZÓKÖZ billentyűvel.

Ha szeretné telepíteni az elérhető frissítéseket, a TAB billentyűvel lépjen a Telepítés gombra, majd aktiválja azt a SZÓKÖZ billentyűvel.

A frissítések telepítése Terminál parancsok segítségével

Ebben az esetben is győződjön meg arról, hogy olyan felhasználóként van bejelentkezve, mely rendelkezik rendszergazdai jogosultságokkal. A telepítéskor létrehozott első felhasználó mindig rendelkezik rendszergazdai jogosultságokkal. Ha szükséges, jelentkezzen ki, majd jelentkezzen be újra a megfelelő felhasználói név és jelszó segítségével.

A terminál elindításához nyomja le a CTRL+ALT+T billentyűkombinációt. Az elérhető csomagok listájának frissítéséhez írja be az alábbi parancsot:

sudo apt-get update

Ha a bejelentkezés óta először futtat rendszergazdai jogosultsággal egy parancsot, a parancs végrehajtásához meg kell adnia a jelszavát. A frissítések telepítéséhez gépelje be az alábbi parancsot:

sudo apt-get upgrade

vagy az alábbi parancsot:

sudo apt-get dist-upgrade

A különbség a két parancs között az, hogy az első esetben csak a fontos frissítéseket fogja telepíteni, míg a második parancs minden elérhető frissítést telepíteni fog. A frissítések letöltéséhez és telepítéséhez a feltett kérdésre nyomja le az I (igen), majd az ENTER billentyűt.

2.5 Vírusellenőrzés

2.5.1 A vírus fogalmának ismerete. Milyen módokon juthat be a vírus a számítógépekbe?

A vírus olyan kisméretű program, amely engedély és a felhasználó tudta nélkül lép be a rendszerbe, majd nem kívánt jelenségeket okoz. Képes szoftveresen önmaga többszörözésére és más programok megfertőzésére. Céljuk, hogy megzavarják vagy lehetetlenné tegyék a számítógépes munkát. A vírusfertőzés jelei lehetnek a gép rendellenes működése, a képernyőn megjelenő szokatlan üzenetek, csökkent rendszerteljesítmény, hiányzó vagy sérült adatok, illetve a gép gyakori újraindulása.

A vírusok mindig valamilyen fizikai közegen keresztül, egy fertőzött program vagy dokumentum révén jutnak be a rendszerbe. A fizikai közeg lehet adathordozó vagy a számítógépes hálózat (pl. internet). A felfedezett vírusok jelentős része az Internetre kötött számítógépeken keresztül terjed, pl. e-mail vírusok.

2.5.2 Víruskereső szoftver használata adott meghajtók, mappák és fájlok ellenőrzésére

Az Ubuntu kiadások, így a BeLin kiadások használata esetén is a központi csomagtárolókból telepíthet egy víruskereső szoftvert. A tananyag a Clamav Antivírus szoftver segítségével mutatja be a vírusirtás folyamatát. A Clamav Antivirus alapvetően parancssoros megoldást nyújt a víruskereséssel kapcsolatos feladatok elvégzésére, de telepíthető hozzá egy grafikus keretprogram is.

Ha szeretné használni a Clamav Antivirus víruskereső szoftvert, a már megtanult csomagtelepítési módok valamelyikének segítségével telepítse fel a clamav és a clamtk csomagokat. Ha csak ezeket a csomagokat telepíti, a Clamav Antivirus nem nyújt valósidejű védelmet a vírusokkal szemben. Ha valósidejű védelmet is szeretne használni, telepítenie kell a clamav-daemon csomagot is, de önálló munkaállomás esetén, vagy hálózati megosztás használata esetén erre általában nincs szükség.

Ha a Clamav Antivirus csomagjával együtt feltelepítette a clamtk csomagot is, a grafikus keretprogramot a következő módon indíthatja el: nyomja le az ALT+F1 billentyűkombinációt, majd válassza az Alkalmazások menü, Kellékek almenüjének ClamTk menüpontját.

A grafikus keretprogram főképernyőjén egy hagyományos menüsor és négy gomb található, a gombok között a nyílbillentyűk segítségével mozoghat. A gombok a következők:

Ha például csak a saját mappájában levő fájlokat szeretné ellenőriztetni az almappák ellenőrzése nélkül, elegendő aktiválnia a Saját mappa gombot a SZÓKÖZ vagy az ENTER billentyűvel. Az ellenőrzés befejeződése után az Orka Egyszerű áttekintés parancsok segítségével egy összegző ablakban áttekintheti az ellenőrzés végeredményét.

Az Ellenőrzés menüben többféle ellenőrzési módot is választhat az Ön igényének megfelelően. Ellenőrizhet fájlokat, mappákat, egy mappa összes almappáját, valamint ellenőrizheti a saját mappáját gyors és rekurzív ellenőrzéssel.

Az ellenőrzés befejeződése után az Orka Egyszerű áttekintés parancsok segítségével egy összegző ablakban áttekintheti az ellenőrzés végeredményét. Vegye figyelembe, hogy egy nagyobb méretű mappa összes almappájának ellenőrzése hosszabb időt is igénybe vehet.

A Karantén menüben a vírusosnak bizonyult, és ezért elkülönített fájlokkal kapcsolatos műveleteket végezheti el. A CONTROL+S billentyűkombinációval információt kaphat a karantén mappa állapotáról, karbantarthatja a karantén mappát, míg a CONTROL+E billentyűkombinációval a teljes karantén mappát kiürítheti.

Ha már nincs szüksége a Clam Tk grafikus keretprogram futtatására, bezárhatja azt az ALT+F4 billentyűkombinációval, vagy az Ellenőrzés menü Kilépés parancsával.

A víruskeresés végrehajtása terminál használatával

Ha tudja annak a mappának vagy fájlnak az elérési útját, amit ellenőrizni szeretne, a víruskeresést egyszerűen megteheti a clamscan parancs segítségével. A clamscan a következő fontosabb opciókat támogatja:

-- bell: hangjelzés fertőzött fájl találata esetén
--copy=könyvtár: a fertőzött fájlok átmásolása a megadott könyvtárba
-i, vagy --infected-only: csak a fertőzött fájlok megjelenítése az ellenőrzés közben
-l fájlnév, --log=fájlnév: az ellenőrzés kimenetét fájlba menti
--no-summary: az összegzés megjelenésének letiltása
--move=könyvtár: a fertőzött fájlok mozgatása a megadott könyvtárba
-r, --recursive: a könyvtár alkönyvtáraiban is végrehajtja az ellenőrzést
--remove=yes/no: a fertőzött fájlok eltávolítása
--scan-mail=yes/no: az e-mail fájlok ellenőrzése is megtörténjen-e

Ha például a saját mappájában levő fájlokat szeretné ellenőrizni úgy, hogy az alkönyvtárak ellenőrzése is megtörténjen, adja ki a következő parancsot a Terminál elindítása után, majd nyomja le az ENTER billentyűt a parancs végrehajtásához:

clamscan -r /home/geza

Ha egy olyan mappát szeretne ellenőriztetni a clamscan paranccsal, melynek ellenőrzéséhez rendszergazdai jogosultság szükséges, a clamscan parancsot rendszergazdai jogosultsággal kell futtatnia. Az előző példa parancs ebben az esetben a következőképpen módosul:

sudo clamscan -r /home/geza

Ha a bejelentkezés óta először futtat rendszergazdai jogosultsággal a clamscan parancsot, meg kell adnia a felhasználói nevéhez tartozó jelszót a parancs végrehajtásához.

2.5.3 Miért szükséges a víruskereső rendszeres frissítése?

Ha a víruskereső programnak a vírusdefiníciós adatbázisa nem friss, akkor nem ismeri fel a legújabb vírusokat, vagy ha fel is ismeri, nem tudja azokat kivédeni vagy irtani. A rendszeres és gyakori frissítés éppen ezért nagyon fontos! Amikor számítógépével az internetre csatlakozik, a naprakész vírusdefiníciós adatbázis érdekében a víruskereső programok többsége automatikusan ellenőrzi és letölti a program és a vírusdefiníciós fájlok frissítéseit.

Mindegyik vírusirtó az interneten keresztül is frissíteni tudja a vírusdefiníciós adatbázisát. Vannak olyan víruskereső programok, amelyeknek a vírusdefiníciós adatbázisát külön is le lehet tölteni, majd a letöltött adatbázist elvinni egy olyan számítógépre, amelyen nincs közvetlen internet kapcsolat.

Vírusdefiníciós adatbázisok frissítése a Clamav Antivirus szoftverrel

Ha feltelepítette a clamav és a clamtk csomagokat, érdemes azonnal frissítenie a vírusdefiníciós adatbázisokat. A vírusdefiníciós adatbázisok tartalmazzák az ismert vírusok azonosítási mintáit. Bizonyos időközönként érdemes frissíteni a vírusdefiníciós adatbázisokat.

A vírusdefiníciós adatbázisok frissítéséhez rendszergazdai jogosultság szükséges. A vírusdefiníciós adatbázisokat a legegyszerűbben Terminál használatával frissítheti, ehhez tegye a következőket: indítsa el a Terminál alkalmazást az Alkalmazások menü, Kellékek almenüjének Terminál parancsával. Gépelje be a sudo freshclam parancsot, majd nyomja meg az ENTER billentyűt a parancs végrehajtásához. Ha szükséges, adja meg az ön felhasználói nevéhez tartozó jelszót, majd nyomja meg az ENTER billentyűt. Ezt követően a vírusdefiníciós adatbázisok frissítése megtörténik.

2.6 Nyomtatáskezelés

2.6.1 Beállítások

2.6.1.1 Az alapértelmezés szerinti nyomtató megváltoztatása más telepített nyomtatóra

Ha több nyomtató van telepítve a számítógépre, kiválaszthatja, hogy melyik legyen az alapértelmezett, amelyet a programok fognak használni a nyomtatásra.

Nyomja le a STARTGOMB+S billentyűkombinációt, majd gördítse le az Eszközmenü indikátormenüt és válassza a Nyomtatók menüpontot. A nyílbillentyűkkel válassza ki azt a nyomtatót, amit alapértelmezetté szeretne tenni. A kiválasztott nyomtatón állva nyomja meg a Helyi menü gombot, majd válassza ki a Beállítás alapértelmezett nyomtatóként parancsot és nyomja meg az ENTER billentyűt.

2.6.1.2 Új nyomtató telepítése a számítógépre

A Beszélő Linux operációs rendszer (az Ubuntu rendszerekkel összhangban) automatikusan támogatja a legtöbb nyomtatót. A Nyomtatás alkalmazással telepíthet új nyomtatókat és módosíthatja a beállításaikat. Szintén ezzel az alkalmazással oszthatja meg a nyomtatót a hálózaton, tilthatja le vagy indíthatja újra.

Egy új nyomtató telepítéséhez csatlakoztassa a nyomtatót a számítógéphez és indítsa el a rendszert. A legtöbb nyomtatót a rendszer automatikusan felismeri és beállítja, ekkor az értesítési területen megjelenik egy nyomtatóikon. Ezt követően hamarosan elhangzik a Nyomtató felvéve értesítés.

Ha a nyomtatója nem kerül felismerésre néhány pillanat alatt, akkor tegye a következőket:

2.6.2 Nyomtatás

2.6.2.1 Fájl nyomtatása egy szövegszerkesztőből

Lehetősége van egy elkészített dokumentum nyomtatására. A dokumentum nyomtatásához a Szövegszerkesztőben válassza ki a Fájl menü Nyomtatás parancsát, vagy nyomja meg a CONTROL+P billentyűkombinációt. A nyomtatást megelőző Nyomtatás párbeszédablakban több telepített nyomtató esetén beállíthatja azt a nyomtatót, amire nyomtatni szeretne, megadhatja a nyomtatási tartományt (minden oldal vagy csak bizonyos oldalak), valamint megadhatja a nyomtatási példányszámot. Ha a nyomtatási ablakba kerülve nem akar módosítani a beállításokon, a nyomtatás megkezdéséhez elegendő lenyomnia az ENTER billentyűt.

2.6.2.2 A nyomtatási feladat folyamatának nyomon követése egy nyomtatásvezérlő szoftver használatával

Nyomtatási folyamatnak nevezik a nyomtatás parancs kiadásától a kinyomtatott anyag elkészüléséig tartó időszakot. Lehetősége van a nyomtatás folyamatát ellenőrizni a nyomtatók nyomtatási sorának megtekintésével. A Nyomtatás beállítóeszköz elindításához Nyomja le a STARTGOMB+S billentyűkombinációt, majd gördítse le az Eszközmenü indikátormenüt és válassza a Nyomtatók menüpontot. Ezt követően a nyomtatási sort a Nyomtató menü Nyomtatási sor megjelenítése parancsával jelenítheti meg, vagy a CONTROL+F billentyűkombinációval.

A megjelenő táblázatban a nyomtatóra már kiküldött feladatok tulajdonságai olvashatóak le. A nyílbillentyűk segítségével tudja áttekinteni a táblázatot. Egy feladatot a FEL- és LENYÍL billentyűk segítségével tud kiválasztani. Az egyes oszlopok a következők:

2.6.2.3 A nyomtatási feladat szüneteltetése, újrakezdése és törlése a nyomtatásvezérlő szoftver használatával

A Nyomtatási sorban, ha kiválasztott egy feladatot, a Feladat menü Megszakítás parancsával megszakíthatja az éppen zajló nyomtatást. A Feladat menü Törlés menüpontjának segítségével törölheti a feladatot a nyomtatási várólistából, a Visszatartás menüpont segítségével pedig szüneteltetheti a nyomtatást. A nyomtatási feladatokkal kapcsolatos menüpontok a Helyi menün keresztül is elérhetők.

Akár a nyomtatási feladat megszakítását vagy törlését választja, mindkét esetben egy megerősítő párbeszédablak jelenik meg. Ha aktiválja az Igen gombot, a nyomtatási feladattal kapcsolatos művelet végrehajtásra kerül.

Függelék

A. Billentyűparancsok

Alapvető GNOME billentyűparancsok

A GNOME Asztali környezet menüjének megjelenítése: ALT+F1
A futtatás párbeszédablak megjelenítése: ALT+F2
Minden ablak kisméretűvé tétele, és az Asztal megjelenítése: CONTROL+STARTGOMB+D
Az Asztal megjelenítése után az aktív ablak újbóli előtérbe hozása: CONTROL+STARTGOMB+D
Mozgás az asztali ikonok között: NYÍLBILLENTYŰK.
A kijelölt asztali ikon helyi menüjének megjelenítése: Helyi menü gomb, vagy SHIFT+F10
Az Asztal helyi menüjének megnyitása: CONTROL+F10
Váltás a panelek és az Asztal között: CONTROL+ALT+TAB, CONTROL+ALT+SHIFT+TAB

Panelnavigációs billentyűparancsok

Váltás a panelek és az Asztal között: CONTROL+ALT+TAB, CONTROL+ALT+SHIFT+TAB
Lépés a következő kisalkalmazásra: TAB
Lépés az előző kisalkalmazásra: SHIFT+TAB
A kiválasztott kisalkalmazás aktiválása: SZÓKÖZ
A kiválasztott kisalkalmazás helyi menüjének megjelenítése: Helyi menü gomb, vagy SHIFT+F10
A panel helyi menüjének megjelenítése: CONTROL+F10

Munkaterületekkel kapcsolatos navigációs parancsok

CONTROL+ALT+NYÍLBILLENTYŰK: A fókuszt az előző vagy a következő munkaterületre viszi
CONTROL+ALT+SHIFT+NYÍLBILLENTYŰK: Az aktív ablak áthelyezése az előző vagy következő munkaterületre

Ablakokkal kapcsolatos parancsok

Váltás az alkalmazások között: ALT+TAB
Váltás az alkalmazások között sorrend szerint: ALT+ESCAPE
Váltás az alkalmazásablakok között: ALT+F6
Az ablak vezérlőmenüjének megnyitása: ALT+SZÓKÖZ
Az ablak bezárása: ALT+F4

Az ablakok áthelyezésével kapcsolatos billentyűparancsok

Az ablak áthelyezés művelet megkezdése: ALT+F7
Az áthelyezés művelet megkezdése után az ablak mozgatása tíz képpontnyit a megfelelő irányba: NYÍLBILLENTYŰK
Az áthelyezés művelet megkezdése után az ablak mozgatása egy képpontnyit a megfelelő irányba: CONTROL+NYÍLBILLENTYŰK
Az áthelyezés művelet megkezdése után az ablak igazítása a legközelebbi ablakhoz, panelhoz, vagy a képernyő széléhez: SHIFT+NYÍLBILLENTYŰK
Az áthelyezés művelet befejezése: SZÓKÖZ
Az áthelyezés művelet megszakítása: ESCAPE

Az ablakok átméretezésével kapcsolatos billentyűparancsok

Az átméretezés művelet megkezdése: ALT+F8
Az ablak átméretezése a megadott irányba: NYÍLBILLENTYŰK
Az átméretezés művelet befejezése: SZÓKÖZ
Az átméretezés művelet megszakítása: ESCAPE

Alapvető gyorsbillentyűk az alkalmazások használatához

Az alkalmazás menüsorának megnyitása, vagy a nyitott menük lezárása: F10
A hívóbetűvel ellátott főmenü legördítése: ALT+Hívóbetű
A hívóbetűvel ellátott menüpont kiválasztása: HÍVÓBETŰ
Ugrás az előző vagy következő főmenüre: BALRANYÍL és JOBBRANYÍL
A fókusz mozgatása a menüben: FELNYÍL és LENYÍL
A nyitott menük lezárása, a fókusz átadása az előző vezérlőelemnek: ESCAPE
A megnyitás párbeszédablak megjelenítése: CONTROL+O
A hely megnyitás párbeszédablak megjelenítése: CONTROL+L
A mentés párbeszédablak megnyitása: CONTROL+S
A mentés másként párbeszédablak megnyitása: CONTROL+SHIFT+S
A nyomtatás párbeszédablak megjelenítése: CONTROL+P

Párbeszédablakokban használható billentyűparancsok

Általános parancsok

Vezérlőelem kiválasztása vagy aktiválása: ALT+HÍVÓBETŰ
Lépés a következő vagy előző vezérlőelemre: TAB vagy SHIFT+TAB
Lépés az előző lapfülre: CONTROL+PAGEDOWN
Lépés a következő lapfülre: CONTROL +PAGEUP vagy CONTROL+PAGEDOWN
A párbeszédablak bezárása, ha a párbeszédablakban van Mégsem gomb: ESCAPE
A párbeszédablak alapértelmezett eseményének végrehajtása, ha a fókusz nem gombon vagy kombinált listamezőn állt: ENTER

A párbeszédablakokban előforduló vezérlőelemek billentyűparancsai

Gomb aktiválása: ENTER vagy SZÓKÖZ
Jelölőnégyzet bejelölése vagy a jelölés törlése: SZÓKÖZ
A kombinált listamező legördítése, legördített állapot esetén bezárása: SZÓKÖZ
Az előző vagy következő választógomb-elem kiválasztása: FEL- vagy LENYÍL
A csúszkák értékének növelése vagy csökkentése kis lépésekkel: NYÍLBILLENTYŰK
A csúszkák értékének csökkentése nagyobb lépésekkel: PAGEUP
A csúszkák értékének növelése nagyobb lépésekkel: PAGEDOWN
Ugrás egy csúszka legkisebb értékére: HOME
Ugrás egy csúszka legnagyobb értékére: END
Kapcsológomb bejelölése, vagy a jelölés törlése: SZÓKÖZ

A fájlböngészőben használható billentyűparancsok

Navigálás a mappákban

Az előző vagy következő fájl vagy mappa kiválasztása: NYÍLBILLENTYŰK
A fókusz áthelyezése az előző vagy következő fájlra vagy mappára kijelölés nélkül: CONTROL+NYÍLBILLENTYŰK
A pillanatnyilag fókuszban levő elem kijelölése, vagy a kijelölés megszüntetése: CONTROL+SZÓKÖZ
Ugrás az első mappára vagy fájlra: HOME
Ugrás az utolsó mappára vagy fájlra: END
Az aktuális elempozíciótól az összes mappa és fájl kijelölése egy megadott irányban: SHIFT+ HOME, SHIFT+END
A kijelölt mappák vagy fájlok neveinek mozgatása a vágólapra: CONTROL+X
A kijelölt mappák vagy fájlok neveinek másolása a vágólapra: CONTROL+C
A vágólapon levő mappák vagy fájlok beillesztése az aktuális mappába: CONTROL+V
Az aktuális mappához vagy fájlhoz tartozó helyi menü megnyitása: Helyi menü gomb, vagy SHIFT+F10
Egy mappa vagy fájl korlátozott helyi menüjének megnyitása: CONTROL+F10
Visszalépés az előző mappa szintre: BACKSPACE, vagy ALT+BALRANYÍL
Visszalépés a meghajtólistába, ha egy meghajtó főkönyvtárában áll, és a meghajtót a Számítógép ikonnal nyitotta meg: ALT+BALRANYÍL

Általános billentyűparancsok

Kivágás: CONTROL+X
Másolás: CONTROL+C
Beillesztés: CONTROL+V
Visszavonás: CONTROL+Z
Törlés: DELETE
A kijelölt elem végleges törlése anélkül, hogy a Lomtárba kerülne: SHIFT+DELETE
A kijelölt elem másolása: CONTROL billentyű az elem húzása közben
A kijelölt elem átnevezése: F2
A kurzor mozgatása a következő szó elejére: CONTROL+JOBBRANYÍL
A kurzor mozgatása az előző szó elejére: CONTROL+BALRANYÍL
A kurzor mozgatása az előző bekezdés elejére: CONTROL+FELNYÍL
A kurzor mozgatása a következő bekezdés elejére: CONTROL+LENYÍL
Szövegrész kijelölése: CONTROL+SHIFT+nyílbillentyűk
Több elem kijelölése, vagy szöveg kijelölése egy dokumentumban: SHIFT+nyílbillentyűk
Minden elem kijelölése: CONTROL+A
A kijelölt elem tulajdonságainak megjelenítése: ALT+ENTER
A kijelölt objektum tulajdonságainak megjelenítése: ALT+ENTER
Az aktív elem bezárása vagy kilépés a programból: ALT+F4
A vezérlő menü megjelenítése az aktív ablakban: ALT+SZÓKÖZ
Az aktív dokumentum bezárása több dokumentumablak esetén: CONTROL+F4
Váltás a megnyitott alkalmazások között: ALT+TAB
Az elemek váltogatása megnyitásuk sorrendjében: ALT+ESC
Az aktív ablak esetleg nyitott alablakának fókuszba hozása: ALT+F6
A kijelölt elemhez tartozó helyi menü megjelenítése: SHIFT+F10
A megfelelő menü megjelenítése: ALT+hívóbillentyű
A vonatkozó parancs végrehajtása: Nyitott menüben található parancs nevében a hívóbillentyű
A menüsor aktiválása az aktív programban: F10
A jobbra következő menü vagy almenü megnyitása: JOBBRANYÍL
A balra következő menü megnyitása, vagy az almenü bezárása: BALRANYÍL
Az aktív ablak frissítése: F5
A Fájlböngészőben egy szinttel feljebb található mappa megjelenítése: VISSZA (BACKSPACE)

A szövegszerkesztő billentyűparancsai

Új üres dokumentum megnyitása: CONTROL+N
Meglévő dokumentum megnyitása: CONTROL+O
Dokumentum elmentése: CONTROL+S
Dokumentum elmentése más néven: CONTROL+SHIFT+S
Dokumentum nyomtatása: CONTROL+P
Kijelölt szöveg másolása: CONTROL+C
Kijelölt szöveg kivágása: CONTROL+X
A vágólapon lévő szöveg beillesztése: CONTROL+V
Kijelölt szöveg vagy a kurzor utáni karakter törlése: DELETE
Kijelölt szöveg vagy a kurzor előtti karakter törlése: BACKSPACE
Keresés: CONTROL+F
Csere: CONTROL+H
Ugrás a következő találatra: CONTROL+G
Ugrás egy megadott sorra: CONTROL+I
Utolsó művelet visszavonása: CONTROL+Z
Ablak bezárása: ALT+F4