7. modul: Információ és kommunikáció

Az Internet egy, az egész világot behálózó számítógépes hálózat. Sok kisebb hálózatból áll, amelyek össze vannak kötve egymással. Az Interneten áthaladó információknak mindig egy-egy számítógép a forrása és a célja.

Az Internet elődje az ARPANET nevű, az Amerikai Védelmi Minisztérium kutatóintézetében, a hatvanas években kifejlesztett távolsági számítógép-hálózat volt. Létre akartak hozni egy olyan katonai kommunikációs hálózatot, amely ellenáll a különböző katasztrófáknak, az egész országot átfogja és minden körülmények között működőképes marad. A hálózat kezdetben az egyetemeket és a kutatóintézeteket kötötte össze a telefonvonalak segítségével. Egy idő után a hálózaton megjelent a privát levelezés, a csevegés és a hírlevél-szolgáltatás, és a működtetéshez használt szabványrendszert is felváltotta a máig is használt TCP/IP protokoll (Transmission Control Protocol / Internet Protocol).

Az internet csomagkapcsolt elven működik, ami azt jelenti, hogy a gépek közötti információ kisméretű adatcsomagok formájában továbbítódik. Egy csomag sok egyéb mellett tartalmazza a feladó és a címzett adatait is. A csomag útiránya mindig az egyes hálózati csomópontokhoz érkezve dől el. Ha az egyik számítógép valamilyen oknál fogva működésképtelen vagy éppen az egyik útvonal túlterhelt, akkor az adatcsomagok egy másik útvonalon haladnak tovább.

7.1.1.2 A világháló (www) fogalma

A World Wide Web, vagy röviden: web az Internet egyik legnépszerűbb szolgáltatása, amelynek segítségével weboldalakat böngészhet. A felhasználók a webet gyakran a teljes internet fogalmával azonosítják, ami valószínűleg azért alakult így, mert ezt a szolgáltatást használják a leggyakrabban. Azonban ne feledjük, hogy amíg az Internet az egész világot behálózó számítógép-hálózatot jelenti, addig a web a hálózatnak csak az egyik szolgáltatása a sok közül.

7.1.1.3 Az internet-szolgáltató (ISP), egységes (információforrás meghatározó(URL), hiperhivatkozás (hyperlink) fogalmak meghatározása és értelmezése

ISP (Internet Service Provider)

Az Interneten elérhető szolgáltatásokat a különböző internet-szolgáltatókon keresztül lehet elérni. Az internet-szolgáltatók feladata az internet-kapcsolat kialakítása és fenntartása az előfizetők számára. Ezenkívül számos kiegészítő szolgáltatást – tárhely, e-mail postafiók – nyújtanak a felhasználók igényeinek kielégítésére.

A HTTP protokoll

Az egyes weboldalak nem csak szöveget, hanem különböző multimédiás elemeket (képeket, hangokat, animációkat) is tartalmazhatnak. A HTTP a mindezek továbbítására használt, az egyes számítógépek kapcsolatát meghatározó szabályrendszer. Ez teszi lehetővé, hogy a böngészőprogramok weboldalakat töltsenek le az egyes szerverekről, vagy éppen információkat küldjenek vissza azoknak.

Címzés az interneten, az URL

A különböző internetes dokumentumokat csak úgy érheti el, ha ismeri azok címét. Az egyes internetes oldalak helyét meghatározó címet URL-nek (Universal Resource Locator) nevezik. Az URL egy nemzetközi szabvány szerint felépített hálózati cím. Általános formája: Protokoll://szerver.szervezet_neve.körzet/könyvtár/fájlnév, ahol a fájlnév és a könyvtár néha elhagyható.

Ebben a címben a „http” a fent ismertetett HTTP protokoll megnevezése, ennek a segítségével érjük el a weboldalt. A „www.infoalap.hu” az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány honlapjának a címe.

Hiperhivatkozás, hyperlink, link

Leggyakrabban a HTML oldalakon, de más dokumentumokban is használt, internet-címre, illetve más fájlra vagy dokumentumra, esetleg a dokumentum egy adott pontjára vezető utalás, hivatkozás. Ha egy ilyen hivatkozáson kattint vagy megnyomja az ENTER-t, akkor a megadott helyre ugorhat.

FTP (File Transfer Protocol)

Az FTP a fájlok hálózati átvitelére szolgáló protokoll. Segítségével az FTP-szervereken található adatokat érheti el. Különböző, akár más-más operációs rendszerű, egymástól nagy távolságra lévő számítógépek közötti megbízható átvitelt tesz lehetővé. Az FTP tárhelyeken megtalálható fájlokhoz úgy lehet hozzájutni, ha rendelkezik felhasználói névvel és jelszóval az adott rendszerbe való bejelentkezéshez.

7.1.1.4 A webcím felépítése és szerkezete

Az Internetre kötött számítógépek mindegyike rendelkezik egy egyedi azonosítóval, az úgynevezett IP-címmel. Az IP-cím négy, egymástól ponttal elválasztott számból áll. A számok 0 és 255 közöttiek lehetnek, például „196.112.12.4”. Mivel az IP-címet nem könnyű megjegyezni, az interneten történő könnyebb eligazodás érdekében fejlesztették ki az ún. DNS (Domain Name System – domain-név rendszer) szolgáltatást. Az internet-címekhez hozzárendelnek egy-egy nevet, így az internetre kötött szervereket már a nevük megadásával is el lehet érni, nem kell tudni az IP címüket. A domain-nevekhez tartozó IP címek kikeresése ekkor már az internet-szolgáltatók által fenntartott DNS-szerverek feladata.

A DNS rendszerben az internetre kötött számítógépek körzetenként kerülnek csoportosításra. A domain-név egyes részeit ponttal választják el egymástól. Jobbról visszafelé haladva az első rész a szervert birtokló szervezet tevékenységére vagy területi elhelyezkedésére utal.

net: Nagyobb internetes szolgáltatók vagy hálózatok, főleg az USA területén.

Ettől balra a következő rész általában a szervezet neve vagy annak rövidítése. Ehhez minden, az interneten megtalálható szervezetnek először domain-nevet kell regisztráltatnia az internetet felügyelő szerveknél. Végül a baloldalon a szerver nevét lehet azonosítani, vagy hogy milyen szolgáltatást lehet igénybe venni, ez általában a WWW, így alakulnak ki a www.cegneve.hu jellegű címek.

7.1.1.5 A web-böngésző fogalma és használata. Néhány web-böngésző megnevezése

Az internetes szolgáltatásokat különböző programokkal lehet igénybe venni. Azokat a programokat, amelyekkel weboldalakat lehet megjeleníteni, böngészőprogramoknak nevezik. A legismertebb böngészők közé tartozik GNOME asztali környezet esetén az Epiphany Webböngésző és a Mozilla Firefox. A böngészők többsége a HTML-oldalak megtekintésén kívül több más szolgáltatást is tartalmaz.

7.1.1.6 A keresőgép fogalma

Az internetes keresőprogramok segítségével kereshet meg az Interneten különféle információkat. A keresőszerver egy nagy teljesítményű számítógép, amely a keresett információt tartalmazó lap vagy lapok címét tárolja.

A keresőknek két fajtája van, a témakör szerinti és a tartalom szerinti keresőszerverek. A témakör szerinti keresőknél előre meghatározott kategóriákba sorolva lehet megtalálni az egyes weboldalak címeit. Mindig egy kategóriát, majd újabb alkategóriákat kiválasztva keresheti meg azt az információt, ami Önt érdekli.

Tartalom szerinti kereséskor a keresőprogram a megadott ún. kulcsszót az egyes oldalak szövegében keresi. A keresőgépek bizonyos időnként végigolvassák, indexelik az interneten megtalálható weboldalakat, majd elmentik az információkat egy adatbázisba. A legtöbb kereső mind a témakör, mind a tartalom szerinti keresésre alkalmas. Néhány kereső:

7.1.1.7 Az internet-kapcsolatok típusai

Az Internet által nyújtott szolgáltatásokhoz és lehetőségekhez csak valamilyen internet-kapcsolat segítségével tud hozzáférni. Gyakran többféle kapcsolódási mód közül is lehet választani, ehhez figyelembe kell venni az adott környezet lehetőségeit (pl. földrajzi hely, elérhető internet-szolgáltatók, műszaki eszközök) és az egyéni igényeket (pl. adatátviteli sebesség, állandó vagy ideiglenes internet-kapcsolat). Az adatátviteli sebességet - más néven sávszélességet - a másodpercenként átvitt bitek számával mérik, ennek általánosan elterjedt mértékegysége a kilobit (kbit) vagy megabit (Mbit). A következő főbb internet-kapcsolattípusok léteznek:

Modemes vagy kapcsolt vonalas internet-kapcsolat

A hagyományos telefonvonalon keresztül, modem segítségével ideiglenes kapcsolatot biztosító technológia, lassúsága és kényelmetlensége miatt mára elavultnak számít. Korábban főleg a magánfelhasználók körében terjedt el. Az internet-csatlakozás nélkülözhetetlen eszköze a számítógéphez kapcsolt (külső) vagy a számítógépbe beépített (belső) telefonos modem, amely olyan hardver eszköz, amely hagyományos analóg telefonvonalon keresztül létesít adatkapcsolatot két számítógép között. Az internet-kapcsolat igénybe veszi a telefonvonalat is, tehát a felhasználó nem tud telefonálni és internetezni egyszerre. Jellemző elérhető sávszélesség: 56 kbit. Ma már ezt a kapcsolattípust ritkán használják.

Bérelt vonal

Két számítógép között hagyományos telefonkábelen keresztül létesített nagy sebességű, állandó hálózati kapcsolat. Az üzleti életben terjedt el, azonban a rendszerint magas bérleti díj miatt nem terjedt el széles körben.

ISDN (Integrated Services Digital Network)

Az ISDN egy telekommunikációs szabvány, a hagyományos telefonvonalakhoz hasonló, telefonálásra is alkalmas kábeles szolgáltatás. Ideiglenes internet-kapcsolat fenntartására alkalmas, de digitális jellegéből adódóan nagyobb sebességű adatátvitelt biztosít. Két csatornából áll, így az internet-kapcsolat mellett telefonálásra is lehetőséget ad, illetve ha mindkét vonalat internetezésre használják, dupla sávszélesség érhető el. Jellemző elérhető sávszélesség: 128 kbit. Ma már ezt a kapcsolattípust is ritkán használják.

ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line, aszimmetrikus digitális előfizetői vonal)

Az ADSL technológia segítségével a hagyományos telefonvonalon keresztül nagy sávszélességű, digitális adatátvitel, azaz internet-kapcsolat valósítható meg. Elnevezése az eltérő kimenő és bemenő sávszélességekből származik, az adatok letöltési sebessége általában lényegesen magasabb a feltöltési sebességnél. A technológia a könnyű telepíthetőségnek köszönhetően mára széles körben elterjedt, hiszen az igénybevételhez csak egy ADSL modemre van szükség, amelyet a hagyományos telefonvonalon keresztül lehet használni úgy, hogy az internet-kapcsolat fenntartása a telefonálást sem zavarja. Jellemző elérhető sávszélesség: 1-25 Mbit.

Kábelmodem

A kábelmodem nagy sávszélességű internet-kapcsolatot lehetővé tevő eszköz, általában koaxiális kábelen keresztül működik. Ezek többnyire a kábeltévés hálózaton keresztül érhetőek el, a tévéadás és esetleg a telefonvonal mellett nyújtanak internet-szolgáltatást is. A háromféle funkció nem zavarja egymást, és jellemzően a kábelmodemes internet nyújtja az egyéni felhasználók számára a legnagyobb elérhető sávszélességet. Jellemző elérhető sávszélesség: 1-120 Mbit.

Mobil széles sávú kapcsolat

Az ilyen típusú kapcsolatoknál az adatforgalom a mobilhálózaton keresztül történik vagy egy mobilinternet modem, vagy egy mobiltelefon segítségével. A következő típusú kapcsolatok elterjedtek Magyarországon:

7.1.1.8 A cookie és a cache fogalmának ismerete

Egyes weboldalak a visszatérő felhasználók azonosításának segítésére egy kis szöveges fájlban információkat helyeznek el a felhasználó számítógépén. Ezt a szöveges fájlt nevezik cookienak (magyarul sütinek). A cookie tartalmazza a meglátogatott weboldal egyes beállításait, amelyek a felhasználóról tartalmaznak különböző adatokat, ilyen lehet például a név, a felhasználónév, e-mail cím. A weboldal más, a felhasználó számítógépén tárolt adatokhoz nem férhet hozzá, és egy adott cookiet csak az a weboldal tudja elolvasni, amelyik létrehozta és csak akkor, amikor a felhasználó ismét meglátogatja. Kétféle cookie létezik: az egyik a böngészőprogram bezárása után is a számítógépen marad, a másik csak az aktuális böngészési folyamat végéig tárol adatokat, majd törlődik. Az egyes böngészőprogramokban lehetőség van a cookie-k használatának engedélyezésére vagy letiltására, illetve a korábbi cookie-k törlésére.

Cache

Ahhoz, hogy gyorsabban megjelenjenek a korábban már meglátogatott honlapok, a weboldalak egyes részeit a böngészők az ún. cache-ben, egy átmeneti tárolóhelyen tartják. Ha újból meg szeretné nézni ugyanazt az oldalt, úgy annak összetevőit nem kell újra egyenként letölteni az interneten keresztül, csak a cache-ből előhívni. A Mozilla Firefox böngészőprogram például a saját felhasználói mappájában levő .mozilla/firefox/profilkönyvtár/Cache elnevezésű mappájában tárolja a már megtekintett weblapokat. A cache mérete egyes böngészőkben szabadon beállítható.

7.1.2 Biztonsági megfontolások

7.1.2.1 A védett webhely fogalma (https, zár szimbólum)

Védet webhelynek nevezik a biztonságos kapcsolatot biztosító weboldalakat. A https nem különálló protokoll, hanem egy biztonságos csatorna beiktatásával működő kommunikáció. A védett webhelyek általában titkosított adatcsatornán keresztül kommunikálnak a webböngésző alkalmazással, ez lehetővé teszi az adatok biztonságos kezelését. A webhely címében ezt jelzi a https:// protokoll előtag. A biztonságos kapcsolat meglétét a weboldal digitális tanúsítvánnyal igazolja.

7.1.2.2 A digitális tanúsítvány fogalma

A digitális tanúsítvány egy kibocsátó hatóság által digitálisan aláírt elektronikus dokumentum, amely tartalmazza a tulajdonos azonosítására szolgáló adatokat, így azokat valódinak fogadhatja el. Ez tartalmazza az adott tulajdonos (ez lehet személy vagy szervezet is) nevét és adatait, az ún. nyilvános kulcsát, illetve a kibocsátó szervezet digitális aláírását.

- A személyes tanúsítvány azt tanúsítja, hogy a felhasználó valóban az, akinek mondja magát. Az ebben található adatokra akkor van szükség, amikor az interneten keresztül a felhasználó személyes információt küld egy olyan webhelyre, amely a felhasználó kilétét bizonyító tanúsítványt igényel.

- A webhelytanúsítvány azt tanúsítja, hogy az adott webhely biztonságos és valódi. Ez a tanúsítvány garantálja, hogy más webhely nem élhet vissza az eredeti webhely azonosítóival.

7.1.2.3 A titkosítás fogalma és használatának célja

A titkosítás olyan matematikai eljárás, melynek során egy üzenetet megváltoztatnak. Az eredeti üzenet csak valamilyen, kizárólag a küldő és a címzett által ismert eljárás segítségével fejthető vissza. Az algoritmus jellege alapján két, alapvetően eltérő titkosító megoldást különböztetnek meg, ezek: a szimmetrikus kulcsú, illetve az asszimmetrikus, vagy más néven nyilvános kulcsú eljárások.

Ennél az eljárásnál a titkosításhoz és a visszafejtéshez használt kulcs megegyezik. A szimmetrikus kódolók előnye, hogy az algoritmusok gyorsak, hátrányuk, hogy a kulcsot az adatátvitel előtt valahogy el kell juttatni egyik féltől a másikig. Mivel a két fél közötti csatorna nem biztonságos, ezért erre valamilyen speciális módszert kell találni. A kulcsot feltétlenül titokban kell tartani. Amennyiben valaki hozzáfér, úgy képes az összes korábbi üzenetet dekódolni, illetve bármelyik fél nevében üzenetet hamisítani. A másik komoly probléma, hogy minden kommunikációs partnerhez különböző kulcsot kell használni, hisz közös kulcs esetén el tudnák olvasni egymás üzeneteit.

A szimmetrikus eljárás gyenge pontja a titkosítás kulcsa, amit valamilyen megbízható módon kell a címzettel tudatni. Ezt a problémát a nyilvános kulcsú titkosító algoritmusok oldják meg, melyek egy összetartozó kulcspárt használnak. Az egyik a titkos kulcs (private key), ezt - mint a neve is mutatja - titokban kell tartani és csak a tulajdonos rendelkezik vele. A másik, nyilvános kulcsot (public key) pedig szabadon elérhetővé kell tenni bárki számára.

Ha a tulajdonos nyilvános kulcsát használja egy üzenet titkosítására, biztos lehet abban, hogy az üzenetet csak a címzett tudja majd elolvasni (a titkos kulcsa segítségével). És fordítva: a tulajdonos titkos kulcsával titkosított adatokat csak a tulajdonos nyilvános kulcsával lehet feloldani, azaz ilyenkor biztos lehet abban, hogy az üzenet valóban a tanúsítvány tulajdonosától származik.

A módszer előnye a szimmetrikus megoldással szemben, hogy nincs szükség védett csatornán történő, előzetes egyeztetésre. Hátránya, hogy lassabb, mint a szimmetrikus esetben.

A titkosítás használata: a küldő az információt (pl. üzenetet) kódolt információvá alakítja át. A címzett a kódolt adatokat visszafejti, ezzel egy időben ellenőrizheti a küldő kilétét, illetve az adatok sértetlenségét.

7.1.2.4 A weboldalról való letöltés biztonsági kockázatai: vírusok, férgek, trójai faló, kémprogramok

A vírusok rossz szándékkal készített programok, amelyek a rendszerbe a felhasználó tudta nélkül kerülnek be. Képesek önmaguk sokszorosítására és bizonyos feltételek teljesülése esetén kellemetlenségeket vagy adatvesztést okozhatnak, illetve erőforrásokat köthetnek le, mint például a processzor, a memória vagy a merevlemez-kapacitás.

Az interneten nagy mennyiségben találhat programokat, programfrissítéseket és egyéb fájlokat. Ezeket egyszerűen letöltheti a fájlokra mutató hivatkozások segítségével. Ha lehetséges, akkor a programokat a program gyártójának hivatalos honlapjáról, vagy egy megbízható weboldalról szerezze meg.

7.1.2.5 A rendszeresen frissített vírusirtó programok szerepe a biztonsági kockázatok csökkentésében

Előfordulhat, hogy vírussal fertőzött fájlokat tölt le. Ezért célszerű minden letöltött állományt, a megnyitásuk előtt, egy víruskereső programmal ellenőrizni.

A legtöbb víruskereső program már a letöltési folyamat közben megvizsgálja a gépére kerülő állományokat, így nagyobb biztonságot nyújt a vírusokkal szemben. A hatékonyabb védelem érdekében a víruskereső program vírusadatbázisa mindig legyen naprakész.

7.1.2.6 A tűzfal fogalma

Számítógépén tárolt adatai biztonságát az interneten keresztül számtalan veszély fenyegeti. Hackerek törhetik fel a rendszerét, ellophatják fontos és személyes adatait. Néhány hónap alatt több ezer behatolási kísérlet is történhet ugyanarra a gépre, éppen ezért elengedhetetlen a vírusellenőrző szoftverek mellett a tűzfal alkalmazása. A tűzfal (firewall) alkalmazásával szabályozni lehet a be- és kimenő internetes adatforgalmat, azaz beállíthatja, hogy kik, mikor, milyen szolgáltatásokat érhetnek el. A belső hálózat ezen az egy ponton keresztül csatlakozik a külvilághoz.

7.1.2.7 A hálózat biztosítása felhasználónévvel és jelszóval

Ha egy Ubuntu kiadás, vagy egy BeLin kiadás lett telepítve a számítógépére, alapbeállításként az automatikus bejelentkezés nincs engedélyezve. Általánosságban ez minden Linux disztribúcióra igaz. A számítógépen abban az esetben tud bármilyen munkát végezni az operációs rendszer elindulása után, ha a bejelentkezéshez megadja felhasználónevét és jelszavát. Ügyeljen arra, hogy a felhasználónevéhez tartozó jelszó legalább nyolc karakter hosszú legyen, betűket és számjegyeket egyaránt tartalmazzon. Ne válasszon közismert vagy könnyen kitalálható szavakat például a születési idejét vagy valamelyik rokona, háziállata nevét. Jelszavát tartsa titokban, és ha a számítógépet többen is használják, jelszavát rendszeresen változtassa meg.

7.1.2.8 Az online tevékenységgel kapcsolatos kockázatok: személyes információk megadása véletlenül, megfélemlítés vagy zaklatás

Ha internetezik, számos online tevékenységet végezhet, például vezethet webes naplót (blog), beszélgethet másokkal (chat), vagy csatlakozhat közösségi oldalakhoz.

A blog a hagyományos naplóírás interneten elérhető megvalósítása. Bárki szerkeszthet blogot, ha szeretné, azt nyilvánossá teheti. Ha egy blog nyilvános, azt bármelyik internet használó elolvashatja.

A hetente internetező felnőttek 92 százaléka regisztrált tagja legalább egy internetes közösségi oldalnak. A legnépszerűbb közösségi oldalak az iWiW (www.iwiw.hu), Hotdog (www.hotdog.hu), Facebook (www.facebook.com), Mywip (www.mywip.com), twitter (www.twitter.com). A regisztrált tagság nem feltétlenül jelent aktív használatot.

A Twitter szolgáltatás lehetővé teszi, hogy rövid mikroblogokat írhasson, és azokat hozzáféréssel rendelkező ismerősei elolvashassák. Egy mikroblog üzenet maximum 140 karakter hosszú lehet.

Ha például egy közösségi oldalon regisztrál, személyes adatai védelmében járjon el körültekintően. Ha személyes adatait nem körültekintően kezeli, ez komoly biztonsági kockázatokat jelenthet. Ha nem bánik körültekintően a személyes adataival, azokkal mások könnyen visszaélhetnek, és akár zaklatás áldozata is lehet. Az Európai Hálózati és Információs Biztonsági Hivatal (ENISA) legújabb jelentése komoly veszélyforrásnak minősíti a közösségi hálózatokat, ha azokat nem körültekintően használják. Az európai uniós hivatal munkatársai szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy sok internetező egyáltalán nincs tisztában a közösségi oldalakon rá leselkedő veszélyekkel, illetve azzal, hogy a túlzott nyitottság mekkora bajba sodorhatja.

Érdemes megfontolnia néhány szabályt, mielőtt egy közösségi oldalt használna:

Egyre több számítógép-felhasználó végez internetes banki műveleteket, vásárol vagy részt vesz pl. árveréseken.

Adathalászat (Phishing): az adathalászat során a felhasználó egy olyan weboldalra érkezik, amely megtévesztően hasonlít egy általa már ismert és megbízhatónak tartott oldalra, például a bankja weboldalára. Amikor gyanútlanul megadja az adatait (például bankszámlaszám, azonosító, belépési kód), akkor a támadók számára hozzáférhetővé válik az illető bankszámlája. Az adathalászat anyagi szempontból sokkal nagyobb veszélyt jelent, mint egy vírus- vagy féreg működése. Éppen ezért az olyan e-maileket, amelyek személyes adatok, így például bankszámlaszám vagy jelszavak megadására szólítanak fel, azonnal törölni kell. A pénzintézetek vagy biztosítók soha nem kérnek ehhez hasonló adatokat e-mailben. Ha bizonytalan, telefonon vagy a bankfiókban személyesen ellenőrizze le a kérés valódiságát.

A jelszavak kiválasztásánál is járjon el gondosan! Ne használjon könnyen megfejthető jelszavakat, ne tárolja azokat nyilvános helyen és titkosítás nélkül. A böngészőprogramban is mindig utasítsa el a jelszavak tárolását.

A szülői felügyelet használatával meghatározhatja, hogy gyermekei miként használhatják a számítógépet. Korlátozhatja például, hogy milyen webes tartalmakat érhessenek el, beállíthatja, hogy mely órákban jelentkezhetnek be a számítógépre, milyen játékokat játszhatnak és milyen programokat futtathatnak.

Az Ubuntu kiadások, így a BeLin kiadások sem támogatják alapértelmezetten ezt a lehetőséget. A Mozilla Firefox webböngészőhöz elérhető egy Foxfilter nevű kiegészítő, melyet a Firefox Webböngésző Eszközök menü, kiegészítők almenüjének aktiválása után telepíthet. Mivel a Mozilla új kiadási ütemezése miatt a webböngésző program főverziója gyakrabban változik, előfordulhat, hogy ez a kiegészítő nem lesz kompatibilis az új böngésző verzióval.

7.2 Webböngésző használata

7.2.1 Első lépések a böngészésben

7.2.1.1 A webböngésző alkalmazás megnyitása és bezárása

A Mozilla Firefox egy ingyenes böngészőprogram, amely megtalálható a legtöbb Linux disztribúcióban, így a BeLin kiadásokban is. Segítségével navigálhat az Interneten, elérheti és letöltheti a weboldalakat. A program A GNOME asztali környezet Internet csoportjából indítható. Ha BeLin 3.0 kiadást használ, a Mozilla Firefox webböngészőt elindíthatja az Asztalról a Firefox Webböngésző ikon kiválasztásával, vagy a STARTGOMB+W billentyűkombinációval is.

A programot az ALT + F4 billentyűkombinációval vagy a Fájl menü Kilépés menüpontjával lehet bezárni.

7.2.1.2 URL bevitele a címsorba és ugrás URL-re

Egy weboldal betöltéséhez a Mozilla Firefoxban válassza ki a Fájl menü, Hely megnyitása menüpontját, vagy nyomja le a CONTROL + L billentyűkombinációt. A megjelenő Megnyitás párbeszédablakban gépelje be a megnyitandó weboldal címét, majd nyomja meg az ENTER billentyűt. A megnyitást kezdeményezheti a címsorból is, ehhez az F6 billentyűvel lépjen a címsorba, majd gépelje be a weboldal címét és nyomja meg az ENTER-t.

Nem kell mindig a teljes címet megadnia, a Mozilla Firefox ugyanis az oldal címének begépelése közben megpróbálja a korábban látogatott oldalak címeivel kiegészíteni az eddig beírt szöveget. Amennyiben a megjelenő címet megfelelőnek találja, nyomja meg az ENTER-t, ellenkező esetben írja tovább a címet. Az automatikus címkiegészítés funkciót ki is kapcsolhatja a Szerkesztés menü, Beállítások menüpontjának kiválasztásakor megjelenő párbeszédablak, Adatvédelem lapfülén, a Címsáv csoportban a Címsáv használatakor jelenjen meg kombinált listamező segítségével. Ez a kombinált listamező négy lehetőséget tartalmaz:

Ha már több weboldalt látogatott meg, és egy weboldalt újra meg szeretne nyitni, nem szükséges gépelnie. A korábban látogatott weboldalak közül kiválaszthatja a megnyitni kívánt weboldalt, ha a Control + L billentyűkombináció vagy az F6 billentyű lenyomása után lenyomja az F4 billentyűt, és a nyílbillentyűk segítségével kiválasztja a megnyitni kívánt weboldalt. A kiválasztott weboldalt az ENTER billentyű lenyomásával nyithatja meg. Ez a lehetőség csak akkor érhető el, ha az „Előzmények és könyvjelzők”, vagy az „Előzmények” beállítást használja.

A böngészés alapértelmezett protokollja a HTTP, ezért az URL-ek elején a http:// karaktersort nem kötelező beírni.

7.2.1.3 A weblap megjelenítése új ablakban, fülön

A Mozilla Firefoxban lehetősége van az aktuális oldal mellett egy új böngészőablakban folytatni a böngészést. Új ablak megnyitásához válassza ki a Fájl menü, Új ablak menüpontját, vagy nyomja meg a CONTROL + N billentyűkombinációt. Az új ablakban automatikusan megjelenik az aktuális oldal. Az új ablakot az eredetitől teljesen függetlenül kezelheti.

Egy hivatkozáshoz tartozó weblapot is megnyithat új böngészőablakban, ha a hivatkozáson a szokásos ENTER helyett a SHIFT + ENTER billentyűkombinációt nyomja meg. Ha egy nyitott ablakot be szeretne zárni, válassza a Fájl menü, Ablak bezárása menüpontját, vagy nyomja le a CONTROL + SHIFT + W billentyűkombinációt.

Ha egy weboldalt új lapfülön szeretne megnyitni, válassza a Fájl Menü, új lap menüpontját, vagy nyomja le a CONTROL + T billentyűkombinációt. Ezt követően gépelje be a megnyitni kívánt weboldal címét, majd nyomja le az ENTER billentyűt. A lapfülek között a CONTROL + TAB és a CONTROL + SHIFT + TAB billentyűkombinációval tud váltani. Ha egy nyitott lapfület be szeretne zárni, válassza a Fájl menü, Lap bezárása menüpontját, vagy nyomja le a CONTROL + W billentyűkombinációt.

7.2.1.4 A weblap letöltésének leállítása

Ha egy weboldal letöltése közben meggondolja magát és mégsem szeretné megjeleníteni azt, akkor a letöltés megszakításához válassza ki a Nézet menü, Leállítás menüpontját, vagy nyomja meg az ESCAPE billentyűt.

7.2.1.5 A weblap frissítése

Ha egy weboldal letöltése megszakadt vagy megszakította, vagy azt bármilyen okból újra le szeretné tölteni, akkor válassza ki a Nézet menü, Frissítés menüpontját vagy nyomja meg az F5 billentyűt.

7.2.1.6 A Súgó funkcióinak használata

Böngészés közben előfordulhat, hogy a Mozilla Firefox használatával kapcsolatban valamilyen információra van szüksége. A programban megtalálható súgó segítséget nyújt a különböző feladatok megoldásában. A súgó megnyitásához válassza a Súgó menü, Firefox súgó menüpontját.

A súgó kezelése teljes egészében megegyezik egy weboldal kezelésével. A különböző témakörök hivatkozásokként jelennek meg, melyek között a TAB vagy a SHIFT+TAB billentyűkombináció segítségével tud lépkedni, a kiválasztott hivatkozást az ENTER billentyű segítségével tudja megnyitni.
A témakörben található szöveges részeket és hivatkozásokat a weblapokhoz hasonlóan használhatja. A szöveget soronként vagy szavanként lehet elolvasni, de akár fel is olvastathatja az egész súgó témakört az Orka képernyőolvasó felolvasás parancsa segítségével az aktuális kurzorpozíciótól kezdve. Az Orka képernyőolvasó felolvasás parancsát asztali számítógép használata esetén a numerikus billentyűzet + billentyűjével, laptop használata esetén az Orka+É billentyűkombinációval kezdeményezheti.
A kiválasztott súgó fejezetek gyakran címsorokkal vannak tagolva, a címsorok között a legegyszerűbben a H és SHIFT+H billentyűkombináció segítségével navigálhat.
A súgó témakörök tartalmazhatnak listákat, a listák között az L és a SHIFT+L billentyűkombináció segítségével navigálhat, míg az I és SHIFT+I billentyűkombináció segítségével az egyes listaelemek között tud lépkedni.
Az előbb felsorolt egyszerű navigációs parancsok részei az Orka strukturált navigációs parancsainak. Az Orka strukturált navigáció szolgáltatása megkönnyíti a weboldalakon és más weboldalakhoz hasonló tartalmakban történő navigációt.

7.2.1.7 Az Orka képernyőolvasó strukturált navigáció szolgáltatásának használata

Az Orka strukturált navigáció funkciója lehetővé teszi a gyors navigálást a leggyakrabban előforduló elemek között egy dokumentumban. Néhány elemtípus, melyek között egyszerűen navigálhat:

A következő billentyűparancsokat használhatja a weboldalakon történő navigációhoz:

7.2.2 A beállítások elvégzése

7.2.2.1 A webböngésző kezdőlapjának beállítása

A Mozilla Firefox indításakor megjelenő weboldalt kezdőlapnak nevezik. A kezdőlap címének megadásához válassza ki a Szerkesztés menü, Beállítások menüpontját. A megjelenő párbeszédablak Általános lapfülén a Kezdőlap szerkesztőmezőjébe gépelje be a kezdőlapként használandó weboldal címét. A cím mezőbe tetszés szerinti címet beírhat, de választhat három gomb közül is:

Ha nem egy egyéni kezdőlapot szeretne beállítani kezdőlapként, TAB-bal lépjen a kiválasztott gombra és nyomja meg a SZÓKÖZ-t vagy az ENTER-t. Ezt követően a TAB billentyűvel lépjen a Bezárás gombra, majd nyomja meg a SZÓKÖZ vagy az ENTER billentyűt.

7.2.2.2 Az előzmények listájának (History) törlése részben vagy egészben

Lehetősége van arra, hogy törölje az előzmények teljes listáját. Ehhez válassza ki a Szerkesztés menü, Beállítások menüpontját, majd a megjelenő párbeszédablak Adatvédelem lapfülén a TAB-bal keresse meg a Törölni az előzményeket gombot és nyomja meg az ENTER billentyűt. A megjelenő párbeszédablak első vezérlőeleme a Törlendő időtartomány kombinált listamező. Ebben a kombinált listamezőben szabályozható a törlendő előzmények időtartama. A választható lehetőségek: Minden, Utolsó egy óra, Utolsó két óra, Utolsó négy óra, Ma.

Ha a TAB billentyű lenyomása után aktiválja a Részletek gombot, további beállítások válnak elérhetővé, melynek listájába a TAB billentyű ismételt lenyomásával léphet be. A lista a következő jelölőnégyzeteket tartalmazza, melyek között a FELFELÉ és LEFELÉ nyilak segítségével lépkedhet, egy jelölőnégyzet állapotát a SZÓKÖZ billentyűvel változtathatja meg:

Böngészési és letöltési előzmények: ha ez a jelölőnégyzet be van jelölve, az előzmények törlésekor a különböző böngészéssel és letöltött fájlokkal kapcsolatos előzmények törlésre kerülnek.

Űrlapok és keresőmezők előzményei: ha ez a jelölőnégyzet be van jelölve, az előzmények törlésekor törlésre kerülnek a különböző keresőkben és az űrlapokon megadott tárolt adatok.

Sütik: ha ez a jelölőnégyzet be van jelölve, az előzmények törlésekor törlésre kerülnek a weboldalak által tárolt személyes információk.

Gyorsítótár: ha ez a jelölőnégyzet be van jelölve, az előzmények törlésekor a webböngészést gyorsító gyorsítótár tartalma törlésre kerül.

Aktív bejelentkezések: ha ez a jelölőnégyzet be van jelölve, az előzmények törlésekor a weblapokhoz eltárolt felhasználónevek és jelszavak törlésre kerülnek. Sok weboldal lehetőséget ad arra, hogy a Mozilla Firefox megjegyezze az adott weboldalhoz tartozó felhasználónevet és jelszót. Ha bejelöli ezt a jelölőnégyzetet és törli az előzményeket, ezek az eltárolt adatok törlésre kerülnek.

Kapcsolat nélküli webhely adatok: ha bejelöli ezt a jelölőnégyzetet, az előzmények törlésekor az eltárolt kapcsolat nélkül elérhető weblapok adatai törlésre kerülnek.

Webhely beállításai: ha bejelöli ezt a jelölőnégyzetet, az előzmények törlésekor a webhelyek elmentett beállításai törlésre kerülnek.

Ha minden szükséges beállítást megadott, a TAB billentyűvel lépjen a Törlés most gombra, majd az előzmények törléséhez nyomja meg a SZÓKÖZ billentyűt. Ha törölte az előzményeket, a TAB billentyűvel lépjen a Bezárás gombra, és nyomja meg a SZÓKÖZ billentyűt.

Az előzményeket törölheti az Eszközök menü Előzmények törlése menüpontjának kiválasztásával is, a megjelenő párbeszédablak kezelése megegyezik a fent leírt lépésekkel.

7.2.2.3 Előugró ablakok engedélyezése, blokkolása

A Mozilla Firefox lehetőséget ad arra, hogy bizonyos weblapokon megjelenjenek az ún. előugró ablakok. Alapbeállításként minden weboldal esetén az előugró ablakok blokkolva vannak. Ha egy weboldal esetén az előugró ablakok megjelenését engedélyezni szeretné, tegye a következőket:

7.2.2.4 Cookie engedélyezése, blokkolása

Alapértelmezésként a Mozilla Firefox minden sütit elfogad, beleértve az olyanokat is, amelyeknek segítségével egy weboldal megismeri Önt az oldal következő látogatásakor.

Ha bizonyos webhelyek esetén tiltani szeretné a sütik elfogadását, tegye a következőket:

7.2.2.5 Ideiglenes internet fájlok / cache törlése

A gyorsítótár tartalmát a már korábban megtanult módon is törölheti az Előzmények törlése párbeszédablak segítségével.

7.2.2.6 A beépített eszköztárak megjelenítése és elrejtése

Az eszköztárak megjelenítését a Nézet menü, Eszköztárak almenüjének parancsaival tudja be- vagy kikapcsolni. Néhány szoftver a telepítés során további eszköztárakkal egészíti ki a meglévőket.

7.2.2.7 Képek megjelenítése és elrejtése a weblapon

Lehetősége van a weboldalakon szereplő képek megjelenítését letiltani. Erre főleg akkor lehet szüksége, ha a képek letöltése jelentős mértékben lelassítja a weboldalak betöltődését. Fontos lehet ez akkor is, ha az internet-szolgáltató a le- és feltöltött adatmennyiség alapján számláz (ez főleg a mobilinternet-szolgáltatók esetén jellemző), ilyenkor a képek letöltésének kikapcsolásával a felhasznált adatmennyiséget jelentősen csökkenteni lehet.

A képek megjelenítésének be- vagy kikapcsolásához válassza ki a Szerkesztés menü, Beállítások menüpontját. A megjelenő párbeszédablakban lépjen a Tartalom lapfülre, majd a TAB billentyűvel lépjen a Képek automatikus betöltése jelölőnégyzetre. A jelölőnégyzet alapértelmezetten be van jelölve. Ha az összes weboldal betöltésekor azt szeretné, hogy a képek ne kerüljenek automatikusan betöltésre, a SZÓKÖZ billentyűvel törölje a jelölést a jelölőnégyzetből. Ha nem szeretne több beállításon változtatni, a TAB billentyűvel lépjen a Bezárás gombra, és nyomja meg a SZÓKÖZ billentyűt.

Lehetősége van arra is, hogy csak bizonyos weboldalak esetén tiltsa le vagy engedélyezze a képek automatikus betöltését. Ha lenyomja a TAB billentyűt, a „Kivételek...” gombra kerül, melyet a SZÓKÖZ billentyűvel aktiválhat. A megjelenő szerkesztőmezőbe gépelje be a weboldal címét, majd a TAB billentyűvel lépjen a Tiltás gombra és nyomja meg a SZÓKÖZ billentyűt. Ha nem változtatott a Képek automatikus betöltése jelölőnégyzet állapotán, a hozzáadott weboldalon a képek automatikus betöltődése le lesz tiltva, de minden más weboldalon a képek meg fognak jelenni. Ha az Engedélyezés gombot aktiválja, a kivételként hozzáadott weboldal betöltődésekor a képek megjelenítésre kerülnek. Ha nem szeretne több kivételt hozzáadni a listához, a TAB billentyűvel lépjen a Bezárás gombra és nyomja meg a SZÓKÖZ vagy az ENTER billentyűt, vagy használja az ALT+B billentyűkombinációt.

7.2.3 Navigáció

7.2.3.1 Egy hiperhivatkozás aktiválása

A weboldalak nemcsak szöveget és képeket tartalmazhatnak, hanem más oldalakra vezető hivatkozásokat, más néven linkeket is. Ezek egy másik weboldalra, fájlra, dokumentumra vagy egy dokumentum egy adott pontjára mutathatnak. Bármilyen szöveg vagy más objektum, például egy kép is lehet hivatkozás. A hivatkozásokat a nyílbillentyűkkel vagy a TAB billentyűvel tudja elérni, majd nyomja meg az ENTER-t. Ha a hivatkozást egy új böngészőablakban szeretné megnyitni, akkor használja a SHIFT + ENTER billentyűkombinációt.

7.2.3.2 Navigálás előre és vissza a korábban meglátogatott webhelyek között

Lehetősége van előre vagy hátra lépkedni a korábban meglátogatott weboldalak között. Böngészés közben az ALT + balranyíl billentyűkombináció vagy a BACKSPACE billentyű segítségével egyenként lépegethet vissza a már meglátogatott weboldalakra. Ha az aktuális oldalt a SHIFT + ENTER vagy a CONTROL + N billentyűkombinációval, azaz új ablakban nyitotta meg, akkor nem tud visszalépni, hiszen a létrejött új ablaknak még nincs előzménye.

Az ALT + jobbranyíl használatával a visszalépés után megint előre lehet lépni a már meglátogatott weboldalak listájában. A már egyszer betöltött honlapok megjelenítésére nem kell sokáig várakoznia, hiszen azokat a Mozilla Firefox egy mappában ideiglenesen megőrzi azokat.

7.2.3.3 A böngésző alapértelmezés szerinti kezdőlapjára való ugrás

Ha a webböngészés közben vissza szeretne lépni a beállított kezdőlapra, nyomja le az ALT + HOME billentyűkombinációt.

7.2.3.4 A korábban meglátogatott URL-ek megjelenítése a címsor, előzmények használatával

A korábban meglátogatott weboldalak újbóli megjelenítéséhez két lehetőség áll a rendelkezésére. Az első a címsor használata, ahol elérhető a korábban meglátogatott honlapok címe. Ehhez lépjen a címsorba az F6 billentyűvel, majd kezdje el begépelni a címsorba az oldal URL címét. Néhány karakter leütése után a Mozilla Firefox felkínálja a teljes URL-t. Ha a felkínált cím megfelelő, akkor nyomja meg az ENTER-t. Lehetősége van továbbá a címsorba korábban beírt címek listájának megjelenítésére is, ehhez az F6 billentyű lenyomása után nyomja meg az F4 billentyűt. A korábban meglátogatott weboldalak címe között a le- vagy felnyíl billentyűkkel választhat, majd nyomja meg az ENTER-t.

A korábban meglátogatott weboldalak újbóli megjelenítésének másik módja az Előzmények lista használata. A lista megjelenítéséhez használja a CONTROL + H billentyűkombinációt. A megjelenő Előzmények ablakban fa nézetben jelennek meg a korábban meglátogatott weboldalak hivatkozásai. Válassza ki a nyílbillentyűkkel a megjeleníteni kívánt oldalt, majd nyomja meg az ENTER-t. Végül az Előzmények lista eltüntetéséhez nyomja meg ismét a CONTROL + H billentyűkombinációt.

A két módszer közötti különbség, hogy a címsorban csak az oda begépelt URL-ek jelennek meg, míg az Előzmények ablakban azok a hivatkozások is szerepelni fognak, amelyeket nem az URL begépelésével, hanem például egy másik oldalról, egy hivatkozás segítségével nyitott meg.

7.2.4 Könyvjelzők

7.2.4.1 Egy weblap megjelölése (Bookmark), jelölés törlése

A gyakran látogatott, kedvenc weboldalait egyszerűen és gyorsan elérheti, ha készít egy rájuk mutató ún. könyvjelzőt. Minden, így megjelölt weboldal címe bekerül a Könyvjelzők listájába, amelyet a mappaszerkezethez hasonlóan tetszés szerinti struktúrába szervezhet.

Egy weboldalt egyszerűen felvehet a könyvjelzők közé, ha az adott oldalon állva megnyomja a CONTROL + D billentyűkombinációt. A megjelenő párbeszédablak Név szerkesztőmezőjében módosíthatja a könyvjelző nevét. A Mappa kombinált listamezőben kiválaszthatja, hogy a felvett könyvjelző melyik mappába kerüljön. Az alapértelmezett beállítás a Könyvjelzők menü.

A Címke szerkesztőmező segítségével a felvett könyvjelzőt címkével láthatja el. Ha minden fontos beállítást megadott, a TAB billentyűvel lépjen a Kész gombra és nyomja meg a SZÓKÖZ vagy az ENTER billentyűt. Erre a lépésre nincs szükség abban az esetben, ha a párbeszédablakban egy szerkesztőmezőn áll.

A felvétel másik módja, ha böngészés közben a felvenni kívánt weboldalon kiválasztja a Könyvjelzők menü, Oldal hozzáadása a könyvjelzőkhöz menüpontját. Az ezt követő lépések megegyeznek a fent leírt lépésekkel.

Egy korábban a könyvjelzők közé felvett weboldal címet a legegyszerűbben a helyi menü segítségével törölheti. A Könyvjelzők menüben válassza ki a törölni kívánt könyvjelzőt, majd nyissa meg a helyi menüt és válassza ki a Törlés menüpontot. Ügyeljen azonban arra, hogy a Törlés menüpont segítségével akár egy teljes Könyvjelző mappát is törölhet.

7.2.4.2 Megjelölt weblap megjelenítése

A Könyvjelzők listájába felvett weboldalakat a Könyvjelzők menüben találhatja meg. Nyissa meg a Könyvjelzők menüt, majd a le- vagy felnyíl billentyűk segítségével válasszon a felvett oldalak közül, végül a kiválasztott weboldal nevén nyomja meg az ENTER-t.

7.2.4.3 Új mappa létrehozása, törlése a jelölt weboldalak címének tárolására

Új mappa létrehozása a jelölt weboldalak címének tárolására

Ha csak egy új könyvjelző mappát szeretne létrehozni anélkül, hogy egy új honlapot adna a könyvjelzők listájához, ezt a következő módokon teheti meg:

Egy új könyvjelző mappa létrehozásának egyszerűbb módja, ha a Könyvjelzők menü kiválasztása után lenyomja a HELYI MENÜ gombot, majd kiválasztja az Új mappa menüpontot. Ezt követően megjelenik az új mappa létrehozása párbeszédablak, a szükséges lépések megegyeznek a fent leírt lépésekkel.

Bármelyik módon is hozta létre az új könyvjelző mappát, a böngésző újraindításáig az Ön által létrehozott új könyvjelző mappa az Új mappa névvel fog megjelenni, de a böngésző újraindítása után az almenü neve meg fog egyezni az Ön által megadott mappa nevével.

Egy könyvjelző mappa törlése

Ha törölni szeretne egy könyvjelző mappát, azt megteheti a könyvjelző mappa kiválasztása után mind a Minden könyvjelző megjelenítése párbeszédablakban, mind a Könyvjelzők menüben a helyi menü Törlés menüpontjának segítségével.

7.2.4.4 Weblap felvétele a jelölt oldalak tárolására szolgáló adott mappába

Weblap felvétele a jelölt oldalak tárolására szolgáló új mappába

Ha a megtekintett weboldalt a könyvjelzők között egy külön almenübe szeretné helyezni, de az almenü még nem létezik, akkor válassza a Könyvjelzők menü, Oldal hozzáadása a könyvjelzőkhöz menüpontját, vagy nyomja le a CONTROL + D billentyűkombinációt. A megjelenő párbeszédablakban adja meg a Könyvjelző nevét, majd a mappastruktúra megjelenítéséhez lépjen a TAB-bal a Minden könyvjelző megjelenítése gombra és nyomja meg a SZÓKÖZ-t vagy az ENTER-t.

Ezután TAB-bal lépjen az Új mappa gombra és nyomja meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t.

A megjelenő szerkesztőmezőben először az Új mappa név szerepel. A CONTROL + A billentyűkombinációval jelölje ki az alapértelmezett nevet, majd gépelje be az új mappa nevét és nyomja meg az ENTER-t. Ekkor létrejött az új mappa és rajta áll. Befejezésül a weboldal felvételéhez lépjen a Kész gombra és nyomja meg az ENTER vagy a SZÓKÖZ billentyűt.

A böngésző újraindításáig az Ön által új mappába felvett könyvjelző az Új mappa almenüben fog megjelenni, de a böngésző újraindítása után az almenü neve meg fog egyezni az Ön által megadott mappa nevével.

Weblap felvétele a jelölt oldalak tárolására szolgáló adott mappába

Ha a megtekintett weboldalt a könyvjelzők között egy már létező almenübe szeretné felvenni, akkor válassza ki a Könyvjelzők menü, Oldal hozzáadása a Könyvjelzőkhöz menüpontját, majd a megjelenő Könyvjelző hozzáadása párbeszédablakban a mappastruktúra megjelenítéséhez lépjen a TAB-bal a Minden könyvjelző mappa megjelenítése gombra és nyomja meg a SZÓKÖZ-t vagy az ENTER-t. A megjelenő fanézetben keresse ki a nyílbillentyűkkel azt a mappát, amelyikben el akarja helyezni a könyvjelzőt, majd lépjen a TAB billentyűvel a Kész gombra és nyomja meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t.

7.2.4.5 A könyvjelzők rendezése

Ha a könyvjelzőket név szerint szeretné rendezni, a Könyvjelzők menüben válasszon ki egy mappát vagy Könyvjelzőt, majd a helyi menüben válassza a Rendezés név szerint menüpontot.

7.3 A web használata

7.3.1 Űrlapok

7.3.1.1 Web-űrlap kitöltése szövegdoboz, kombinált lista, listaelem, jelölőnégyzet és választókapcsolók használatával

A weblapok egyik fontos, felhasználói közreműködést igénylő eleme az űrlap. A segítségével információkat küldhet a honlapot tartalmazó szervernek, ahol a beírt információk feldolgozásra kerülnek. Az űrlapok a párbeszédablakokhoz hasonló elemeket tartalmaznak, így megtalálhatóak a jelölőnégyzetek, a különböző listák, a szerkesztőmezők és a választógombok.

Az Orka képernyőolvasó strukturált navigáció szolgáltatása segítséget nyújt az űrlapokon belüli mozgáshoz. A weblapokon található űrlapmezők között az Orka módosító+TAB vagy az Orka módosító+SHIFT+TAB billentyűkombináció segítségével lépkedhet.

A weboldalon a következő adott típusú vezérlőelemre ugorhat a következő navigációs gyorsbillentyűkkel:

Ha ugyanezeket a billentyűket a SHIFT billentyűvel együtt nyomja meg, akkor az előző vezérlőelemre léphet.

Az Orka képernyőolvasónak nincs olyan speciális módja, amely segítségével beléphet vagy kiléphet az űrlapokból a kitöltés közben. Ha például egy szerkesztőmezőre került, ugyanúgy gépelhet a szerkesztőmezőbe, mintha azt egy párbeszédablakban tenné. Az űrlapvezérlők kezelése teljes egészében megegyezik az operációs rendszer tananyagban megtanult vezérlőelemek kezelésével.

7.3.1.2 Webes űrlap elküldése, beírt adatok törlése

Ahhoz, hogy az adatokat elküldje az azokat feldolgozó kiszolgálónak, az űrlap tartalmát el kell küldenie. Minden egyes űrlapon más és más gomb végzi a beírt adatok elküldését. Általában egy kereső űrlap esetén egy „Keresés” címkéjű gomb felelős ezért a feladatért, más űrlapokon az elküldést végző gomb felirata például „Küldés” lehet. Általánosságban elmondható, ha egy űrlapon például egy szerkesztőmezőben áll és lenyomja az ENTER billentyűt, az űrlapon végzett változtatások mindenképpen elküldésre kerülnek az űrlapot feldolgozó kiszolgálónak.

Sok esetben előfordulhat, hogy az űrlap tartalmának elküldése után az elküldött adatokon már nem módosíthat. Járjon el tehát körültekintően, mielőtt egy kitöltött űrlap tartalmát elküldi.

A bevitt adatokat egy űrlapnál a küldés előtt bármikor törölheti és új adatokat írhat be.

7.3.2 Keresés

7.3.2.1 Adott keresőgép kiválasztása

Sokféle internetes kereső működik, ezek közül a Google az egyik leggyorsabb és legismertebb kereső, ami bár eredendően angol nyelvű, napjainkra már rendelkezik magyar nyelvű kezelőfelülettel is. A Google segítségével több mint hárommilliárd weboldal tartalmában kereshet, és a megtalált weboldalak rendszerint megbízhatóak a keresett szavak szempontjából.

7.3.2.2 Adott információ keresése kulcsszó, kifejezés használatával

Nyissa meg a Firefox böngészőt, majd válassza a Fájl menü, Hely megnyitása menüpontját, vagy használhatja a CONTROL + L billentyűkombinációt is. A megjelenő párbeszédablakban gépelje be a www.google.hu címet, majd nyomja meg az ENTER-t.

A Google weboldalának betöltődése után alapértelmezetten a keresési szerkesztőmezőn áll, ha mégsem, akkor keresse meg a szerkesztőmezőt az E billentyűvel, amelyet azonban csak akkor tud használni, ha az Orka strukturált navigáció szolgáltatása engedélyezve van.

Írja be a szerkesztőmezőbe a keresett szöveget vagy annak egy részletét. Ha valamilyen mondatra, egy kifejezés egészére akar keresni, azt írja macskakörmök közé, például „Arany János”. Ha beírta a keresendő szót vagy kifejezést, akkor nyomja meg az ENTER-t. Ekkor megjelenik a találatok listája.

Találatok megkeresése

A címsorok a weboldalak szövegének, tartalmának tagolására használhatóak, és ha ezeket szabványosan használják, közvetlenül is el lehet érni ezeket, így könnyebben kiigazodhat a weboldalakon. Mivel a Google a találatokat harmadik címsor-szintű hivatkozásokkal jelzi, a találatok elérésének legegyszerűbb módja a 3-as billentyű többszöri megnyomása. Lépjen az oldal elejére a CONTROL + HOME billentyűkombinációval, majd nyomja meg a 3-as billentyűt. Ekkor az első találat hivatkozására kerül, de a találatokat megkeresheti a nyílbillentyűkkel vagy a TAB-bal is. A Google még az első találat előtt kiírja a keresett kifejezést, a találatok számát és a keresésre fordított időt is.

Egy találat mindig weboldalra mutató hivatkozással kezdődik, majd az adott weboldal szövegének azon részéből idéz, amely tartalmazza a keresett kifejezést is, a szövegkörnyezetével együtt. A talált weboldalakat az ENTER megnyomásával nyithatja meg. Ha azt szeretné, hogy a találati lista oldala a kiválasztott oldal megnyitásával ne tűnjön el, azt új ablakban is meg lehet nyitni a helyi menü Megnyitás új ablakban menüpontjával vagy a SHIFT + ENTER billentyűkombinációval. Ha a talált weboldal nem megfelelő, akkor azt bezárhatja az ALT + F4 billentyűkombinációval, majd az eredeti ablakban továbbléphet a következő találatra.

A Google alapértelmezetten 10 találatot jelenít meg. A lista végén olvasható számozott hivatkozásokkal a további találati oldalakra léphet, amelyek a 11-20., 21-30. stb. találatokat tartalmazzák.

Ha a találatok között nincs megfelelő, lehetősége van újabb keresést indítani más kulcsszavakkal közvetlenül a találati oldalról is. Ehhez lépjen az oldal elejére a CONTROL + HOME billentyűkombinációval, majd ismét keresse meg a keresési szerkesztőmezőt. Jelölje ki a szerkesztőmezőben lévő szöveget a CONTROL + A billentyűkombinációval, majd nyomja meg a törléshez a DELETE billentyűt. Ezután begépelheti az újabb keresési kulcsszavakat.

Tipp: keresést úgy is kezdeményezhet a Firefox Webböngészőben, ha a CONTROL + K billentyűkombinációt használja, ekkor a Firefox Webböngésző beépített keresőjét használhatja a weboldalakon történő keresésre. A beépített kereső sokféle keresőgépet támogat, alapértelmezett beállítások esetén a Google segítségével fog megtörténni a megadott kifejezés keresése. A CONTROL + K billentyűkombináció lenyomása után megjelenő szerkesztőmezőbe gépelje be a már megtanult módon a keresési kulcsszavakat, majd nyomja meg az ENTER billentyűt. Ezt követően a keresési találatok meg fognak jelenni a Google oldalán.

7.3.2.3 Keresés finomítása speciális kereséssel: pontos kifejezés, szavak kizárása, dátum, fájlformátum alapján

A találatok egyértelműsége, illetve a megtalált weboldalak számának csökkentése érdekében lehetősége van különböző szempontok szerint pontosítani a keresési feltételeket. Ehhez a keresési mezőben több kulcsszót is megadhat, ezeket szóközökkel válassza el, ne használjon pl. vesszőt vagy más írásjeleket (pl. kutya macska medve). A további pontosítás érdekében minden kulcsszó elé egyenként rendelhet + (plusz) vagy - (mínusz) jelet (operátort), ezek jelentése a következő:

+ (plusz) = Azon oldalak hivatkozásait jeleníti meg, amelyek tartalmazzák az adott szót.

- (mínusz) = A kereső olyan oldalakat keres, amelyen az adott kulcsszó nem szerepel.

Például ha olyan oldalt keres amelyen szerepel a kutya és a macska szó, de a medve nem, akkor írja be a keresési mezőbe a következőt: +kutya +macska -medve

Abban az esetben, ha a több kulcsszavas keresés során a kulcsszavakhoz nem rendel operátort (pl. kutya macska medve), a kereső olyan oldalakat is megad eredményül, amelyek nem tartalmazzák az összes kulcsszót (például a macskát és a medvét igen, a kutyát nem). Az ismertetett operátorokat használhatja akkor is, ha a Firefox Webböngészőben a CONTROL + K billentyűkombinációval kezdeményezett keresést.

További keresési feltételeket is megadhat a Google Speciális keresés oldalán, ehhez nyissa meg a www.google.hu/advanced_search hivatkozást.

Ezen az oldalon lehetősége van többek között megadott nyelvű találatok, megadott fájlformátumok, az oldal frissítési ideje szerinti keresésre.

7.3.2.4 Webes szótár, enciklopédia használata

A Wikipédia egy internetes enciklopédia. Ha nem ismeri egy kifejezés pontos jelentését, a Wikipédia sokszor segítséget nyújthat egy információ beszerzésében. A Wikipédiában található dokumentumokat bárki szerkesztheti, módosíthatja, éppen ezért az itt tárolt dokumentumok pontatlanok is lehetnek.

Ha például az Ubuntu Linux disztribúcióról szeretne magyar nyelven olvasni, tegye a következőket:

Használja bátran a Wikipédia oldalt a különböző információk megkeresésére.

Ha egy idegen nyelvű szó jelentését szeretné megtudni, erre a célra használhatja a Sztaki szótárat.

Ha egy angol nyelvű szó jelentését szeretné megtudni, tegye a következőket:

7.4 Webes tartalom mentése, nyomtatás

7.4.1 Fájlok mentése

7.4.1.1 Weblap elmentése a meghajtó egy adott helyére

A weboldalak megtekintésén túl lehetősége van azok elmentésére is számítógépe háttértárolóira, így internet-csatlakozás nélkül is bármikor megtekintheti azokat. Egy weboldal mentéséhez válassza ki a Fájl menü, Oldal mentése menüpontját, vagy nyomja le a CONTROL + S billentyűkombinációt. A megjelenő weblap mentése párbeszédablakban gépelje be a fájl nevét, ha a felajánlott név nem felelne meg, majd lépjen a SHIFT + TAB-bal a Fájl típusa kombinált listába és válassza ki a le- vagy felnyíl billentyűkkel, hogy milyen formátumban szeretné a weboldalt elmenteni. A következő lehetőségek közül választhat:

Weboldal (teljes): az aktuális oldal megjelenítéséhez szükséges valamennyi fájlt, például a képeket és a hangokat is elmenti. A háttértáron létrejön a weboldal és a weboldal elemeit tartalmazó mappa.

Weboldal (csak HTML): az oldal a képek és egyéb összetevők nélkül lesz elmentve HTML formátumban.

Ha beállította a mentés formátumát, lépjen a TAB-bal a Mentés gombra és nyomja meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t. A Mentés gomb aktiválására használhatja az ALT + E billentyűkombinációt is.

Egy weboldalt a rá mutató hivatkozás segítségével úgy is elmenthet, hogy nem nyitja meg. Ehhez lépjen a rá mutató hivatkozásra, majd a helyi menüben válassza ki a Hivatkozás mentése menüpontot és nyomja meg az ENTER-t. A megjelenő Mentés másként párbeszédablakban adja meg a letöltendő fájl nevét és helyét, majd lépjen a TAB-bal a Mentés gombra és nyomja meg az ENTER vagy a SZÓKÖZ billentyűt.

7.4.1.2 Fájlok letöltése weblapról a meghajtó egy adott helyére

Az interneten sok olyan programot, dokumentumot és más, különféle fájlokat találhat, amelyeket letölthet a számítógépére. Az internetről való letöltést azonban csak kellő körültekintéssel végezze, hiszen a letöltött állomány akár vírussal fertőzött is lehet, vagy a letöltés szerzői jogokat sérthet. Ezért ha teheti, az egyes programokat csak a gyártó hivatalos weboldaláról, vagy egy ismert és megbízható honlapról töltse le, majd ellenőrizze valamilyen vírusirtó programmal.

Egy fájl letöltéséhez először álljon a letöltendő fájlra mutató hivatkozásra, majd nyomja meg az ENTER-t. Ekkor megjelenik a fájl letöltését megerősítő párbeszédablak, ahol a következő lehetőségek közül választhat:

Megnyitás (ALT + N): ha ezt a lehetőséget választja, a letöltendő fájl megnyitásra kerül.

Fájl mentése (ALT + S): ha ezt a lehetőséget választja, alapértelmezett beállítások használata esetén a fájl letöltésre kerül az Ön saját felhasználói mappájában levő Letöltések mappába. Ha ettől eltérő helyre szeretné menteni a letöltendő fájlt, aktiválja a Tallózás gombot, és adja meg a fájl letöltési helyét.

Ha azt szeretné, hogy a továbbiakban azonos fájltípus esetén ne jelenjen meg a letöltést megerősítő párbeszédablak, a SZÓKÖZ billentyűvel jelölje be a „Mostantól minden hasonló fájllal tegyen ugyanígy” jelölőnégyzetet.

Ha mégsem szeretné letölteni a kiválasztott fájlt, nyomja meg az ESCAPE billentyűt, vagy aktiválja a Mégse gombot.

A letöltési idő jelentősen függ a fájl méretétől és a rendelkezésére álló internet-kapcsolat sávszélességétől. A letöltés ideje alatt a Fájl letöltése párbeszédablakban információkat kaphat a letöltés állapotáról. A letöltést megszakíthatja az ablakban megtalálható Mégse gomb aktiválásával vagy az ESCAPE billentyű megnyomásával.

Előfordulhat, hogy ha egy letölteni kívánt fájlra mutató hivatkozáson megnyomja az ENTER-t, akkor a böngésző nyitja meg a fájlt. Ilyenkor lépjen vissza az ALT + balranyíl billentyűkombinációval, majd keresse meg újra a kiválasztott hivatkozást. Nyissa meg a helyi menüt, majd válassza ki a Hivatkozás mentése más néven menüpontot.

7.4.1.3 A weblap szövegének, képének és URL-jének másolása egy külön dokumentumba

Az interneten való böngészés során előfordulhat, hogy a hasznos információkat külön dokumentumba szeretné elmenteni, hogy azt később is fel tudja használni. Ehhez a kiszemelt információt be tudja másolni egy másik dokumentumba. Szöveges információk másolásához elsőként jelölje ki a másolni kívánt szövegrészt. Amennyiben az oldal teljes szövegét át szeretné másolni, használja a Szerkesztés menü Mindent kijelöl menüpontját vagy a CONTROL + A billentyűkombinációt. Ezután válassza ki a Szerkesztés menü, Másolás menüpontját vagy nyomja le a CONTROL + C billentyűkombinációt. Végül álljon a LibreOffice vagy egyéb szöveges dokumentum azon pontjára, ahová szeretné a szöveget beilleszteni, és válassza ki a Szerkesztés menü Beillesztés menüpontját vagy nyomja le a CONTROL + V billentyűkombinációt.

Ha csak az aktuális weboldal címét szeretné másolni, akkor a weboldal ablakában nyomja meg az ALT + F6 billentyűkombinációt, ezzel kijelöli a címsávban az aktuális weboldal címét. A cím vágólapra másolásához nyomja meg a CONTROL + C billentyűkombinációt. Lépjen át az ALT + TAB billentyűkombinációval abba az ablakba, ahova be szeretné illeszteni a címet. Végül a Szerkesztés menü, Beillesztés menüpontjával vagy a CONTROL + V billentyűkombinációval illessze be a címet a dokumentumba.

Előfordulhat, hogy csak egy, a weboldalon található képet szeretne letölteni. Álljon a képre, majd válassza ki a helyi menü Kép mentése más néven menüpontját, végül a megjelenő Mentés másként párbeszédablakban adja meg a letöltött kép nevét, és hogy melyik mappába kerüljön.

7.4.2 Előkészítés és nyomtatás

7.4.2.1 Weblap előkészítése nyomtatáshoz: a weblap tájolásának megváltoztatása (álló vagy fekvő formátum). A papírméret, margók megváltoztatása

A weblap tájolásának és a nyomtatáshoz használt papír méretének megtekintéséhez és módosításához válassza ki a Fájl menü, Oldalbeállítás menüpontját. A megjelenő Oldalbeállítás párbeszédablakban beállíthatja, hogy milyen módon jelenjen meg az oldal a nyomtatásban. A Papírméret kombinált listamezőben a nyílbillentyűkkel állíthatja be a nyomtatóban lévő papír méretét. Alapértelmezetten az A4-es méret van beállítva.

A tájolás megváltoztatásához a TAB billentyűvel keresse meg a Tájolás elemcsoportot, majd a nyílbillentyűkkel állítsa be, hogy álló vagy fekvő helyzetű lapra történjen az oldal kinyomtatása.

A Margók elemcsoportban állíthatja be milliméterben a nyomtatás során használt margók méretét abban az esetben, ha az egyéni papírméretet választotta. Lépjen TAB-bal A Margók elemcsoportba, majd gépelje be a Bal, Jobb, Felső vagy Alsó szerkesztőmezőbe az új margó méreteket, majd a TAB billentyűvel lépjen a Bezárás gombra és nyomja meg az ENTER vagy a SZÓKÖZ billentyűt.

Sajnos a Mozilla Firefox újabb verzióival a papírméret változásai nem kerülnek kimondásra. Az egyéni papírméretet a legegyszerűbben az END billentyű megnyomásával tudja kiválasztani. Ha minden szükséges beállítást megadott, a TAB billentyűvel lépjen az Alkalmaz gombra, és nyomja meg az ENTER vagy a SZÓKÖZ billentyűt. Az Alkalmaz gomb gyors aktiválásához használhatja az ALT + A billentyűkombinációt is.

7.4.2.2 Nyomtatási kép megtekintése

A nyomtatás megkezdése előtt megtekintheti a képernyőn az oldalak nyomtatott formáját. A nyomtatási kép megtekintéséhez válassza ki a Fájl menü, Nyomtatási kép menüpontját. A nyomtatási kép felülete főként egérrel használható. A Nyomtatási kép ablakban található vezérlőelemek között a TAB vagy a SHIFT + TAB billentyűkombináció segítségével tud lépkedni, de a következő billentyűparancsokat is használhatja néhány vezérlőelem gyors eléréséhez:

Oldalbeállítás (ALT + O): Megnyitja az Oldalbeállítás párbeszédablakot, ahol a nyomtatáshoz szükséges oldalbeállításokat teheti meg.

Az Oldal szerkesztőmezőbe lépve megadhatja a megnézni kívánt oldalszámot, az oldalak között az Előző Oldal, Következő oldal, Első oldal, Utolsó oldal gombok segítségével tud váltani.

A Nyomtatási képből a Bezárás gombbal, az ALT + B billentyűkombinációval vagy az ESCAPE billentyű lenyomásával léphet ki.

7.4.2.3 A weblap nyomtatási beállításainak elvégzése, például: az egész weblap, meghatározott oldal(ak), a kijelölt szöveg nyomtatása, példányszám meghatározása

Lehetősége van a weboldalak kinyomtatására. Ha az aktuális weboldal valamely területét szeretné kinyomtatni, akkor azt a nyomtatás előtt ki kell jelölnie. A nyomtatás megkezdéséhez válassza ki a Fájl menü, Nyomtatás menüpontját vagy nyomja meg a CONTROL + P billentyűkombinációt. A megjelenő Nyomtatás párbeszédablak Általános lapfülének Nyomtató kiválasztása elemcsoportjában a nyílbillentyűkkel válassza ki a használni kívánt nyomtatót. Ezután lépjen a TAB-bal a Nyomtatási tartomány elemcsoportra és válassza ki a nyílbillentyűkkel a weboldal kinyomtatandó területét. Ha a kijelölt tartalmat szeretné csak kinyomtatni, az ALT + K billentyűkombinációval ezt egyszerűen beállíthatja. Alapértelmezetten a „Minden Oldal” lehetőség van beállítva.

Ha az oldalak lehetőséget választotta, a megjelenő szerkesztőmezőbe begépelheti a kinyomtatandó oldal vagy oldalak számát. Egy oldaltartományt, például a dokumentum másodiktól az ötödik oldalig tartó részét a következőképpen adhatja meg: 2-5.

A TAB-bal ezután a Példányszám léptethető szerkesztőmezőbe léphet, ahol a fel- vagy lenyíl billentyűkkel beállíthatja a kinyomtatandó példányszámot, vagy be is gépelheti azt.

A nyomtatás megkezdéséhez lépjen a TAB-bal a Nyomtatás gombra és nyomja meg a SZÓKÖZ-t vagy az ENTER-t.

7.5 Elektronikus levelezés

7.5.1 Fogalmak és szakkifejezések

7.5.1.1 Az e-mail fogalma és főbb funkciói

Az e-mail az angol electronic mail kifejezésből származik. Segítségével levelet küldhet más felhasználóknak az interneten keresztül. A levél nem csak szöveges információkat, hanem csatolt állományokat is tartalmazhat (például képfájlokat, dokumentumokat, hangfájlokat).

A mai e-mailrendszerek szinte kivétel nélkül az internetet használják közvetítőnek, és ezáltal az e-mail az internet használatának egyik legkedveltebb formája lett.

Az e-mail története

Az e-mail előbb keletkezett, mint az internet maga. Valójában a már létező e-mailrendszerek adták az internet megteremtéséhez szükséges eszközöket. Az e-mail története 1965-ben kezdődött, amikor egy időosztásos nagyszámítógép több felhasználója közötti kommunikációt biztosította. Feltételezhető, hogy az első ilyen rendszerek az SDC, a Q32 és a MIT CTSS-ek voltak.

Az e-mail nagyon hamar hálózati e-maillé fejlődött, lehetővé téve a felhasználóknak, hogy több gépen keresztül küldhessenek üzeneteket. Talán az AUTODIN rendszer volt az első, amely 1966-tól lehetővé tette szöveges üzenetek küldését különböző számítógépek felhasználói között. Az ARPANET számítógépes hálózat jelentősen megnövelte az e-mail népszerűségét. Egy angol nyelvű híradás (Mail history; A levél történelme) ír, a rendszeren belüli e-mail továbbításának első próbálkozásairól, röviddel annak létrejövetele után 1969-ben.

A @ jel (kukac) használatát a felhasználó nevének, illetve számítógépe azonosítójának elválasztására, Ray Tomlinson 1972-ben vetette fel. Korai e-mail-programjai, az SNDMSG és a READMAIL, nagyon fontos lépések voltak a mai e-mail forma kialakulásában. Mivel nem minden számítógép és hálózat volt egymással közvetlen összeköttetésben, az e-mail a számítógépek között egységesített protokoll, például a UUCP protokoll segítségével került továbbításra. Az e-mailnek tehát tartalmazni kellett az üzenet útját, ami nem más, mint a küldő számítógépe és fogadó számítógépe közötti útleírás. Így az e-mail átküldhető lett többféle hálózaton is, mint például az ARPANET, a BITNET és az NSFNET, valamint nagygépes (mainframe vagy host) hálózatokon, melyek az UUCP segítségével kapcsolódtak.
Egy példa a címzésre: ...!bigsite!foovax!barbox!me

Ez alapján az e-mail útja, a bigsite (általában egy nagy és mindenki által elérhető) helyen keresztül a foovax, majd a barbox nevű számítógépen a me felhasználó, mint végcél. 8-10 lépésből álló utak száma nem volt ritka még 1981 körül. A késő éjszakai telefonos UUCP-kapcsolatok miatt nem volt ritka az sem, hogy egy-egy e-mail akár egy héttel később érkezett csak meg, de az is előfordult, hogy az üzenetek elvesztek az ugrások útvesztőjében.

A modern internetes e-mail cím egy karaktersorozat a következő formában: jkovacs@cegneve.hu. Az első rész a személy felhasználóneve, a második annak a számítógépnek a neve, amelyiken az adott személynek e-mail postafiókja van.

Az e-mail részei

7.5.1.2 A rövid szöveges üzenet (SMS) fogalma

Az SMS (Short Message Service) szó szerint rövidüzenet-szolgáltatás, mobiltelefonnal küldött rövid terjedelmű, meghatározott karakterszámú üzenetet kézbesítő szolgáltatás. A gyakorlatban az SMS-en továbbított rövid üzenetet értik alatta.

Az SMS szabványt eredetileg 1985-ben a GSM szabványok között definiálták, egy üzenettel 160 karaktert lehetett elküldeni, ám az újabb készülékek már tudnak kezelni többrészes SMS-eket (a hálózaton keresztül több SMS-ben átmenő üzenetet egy darabban jelenítik meg).

A felhasználó a mobiltelefonján szerkeszti és megcímzi az üzenetet. A címzettet a nemzetközi hívószámát megadva azonosítják (például +36123456789).

Ezután elküldi az üzenetet a szolgáltató központba, ahol az üzeneteket tárolják, majd továbbítják a címzettnek.

7.5.1.3 Az Internet Protokoll feletti beszédátvitel (VoIP) fogalma és haszna

Az internetes telefonálás a távközlésnek egy olyan formája, ahol a kommunikáció nem a telefonos, hanem az internet-hálózaton keresztül történik.

A kettő közötti alapvető különbség az, hogy amíg a telefonos hálózat elektromos úton ugyan, de a hangot továbbítja egyik készüléktől a másikig, addig az interneten a "hang" továbbítása adatcsomagok segítségével valósul meg.

A VoIP (voice over IP) az interneten keresztül történő hangátvitelt jelenti. Ahhoz, hogy az interneten keresztül telefonálni tudjon, a hangot elsőként a számítógép által értelmezhető, továbbítható adatokká kell alakítani. A számítógépen kívül szükséges ehhez egy mikrofon és egy hangkártya, illetve egy program, ami az átalakítást elvégzi.

Meg kell különböztetni három esetet:

Az első, amikor mindkét beszélgetőpartner az internetet használja a kapcsolódáshoz, vagyis két számítógép-felhasználó ül a gépe előtt, és például chatelés vagy e-mailezés helyett egy VoIP-szoftver (pl. a Skype) segítségével telefonál.
A második eset, amikor a számítógépes felhasználó egy ún. átjáró segítségével a valódi telefonos hálózathoz csatlakozik, például mobiltelefonon hívja fel egy ismerősét.
A harmadik eset, amikor egy üzleti szolgáltató a vezetékes vagy mobilhívásokat spórolás céljából az interneten keresztül továbbítja. Így például a mobiltelefonos cégeknél is lehetőség van IP-alapú hívások kezdeményezésére, de jó példa a UPC vezetékes telefon-szolgáltatása is, ami az előfizetők felé vezetékes hálózatnak tűnik, valójában azonban teljes egészében IP-alapokon működik. Ilyenkor a felhasználó telefonkészülékről hív egy másik telefonkészüléket.

A VOIP előnyei

Az internetes telefonálás legfontosabb előnye a költséghatékonyság. Nem kell hozzá telefonos kapcsolatot kiépíteni vagy igénybe venni, csak az esetleg amúgy is adott internet-kapcsolat szükséges hozzá. További előny, hogy ha a partner is számítógép-felhasználó, az interneten a földrajzi korlátok is eltűnnek, nincsenek "távolsági" hívások vagy országhatárok.

A VOIP hátrányai

Az internetes telefonálás legfontosabb hátránya, hogy hangkártyával és mikrofonnal felszerelt számítógép, valamint széles sávú internet-kapcsolat szükséges hozzá.

Ahhoz, hogy egy számítógépes program a hangot az interneten továbbítani tudja, meg kell küzdenie az internetes adatátvitel különböző nehézségeivel. Ilyen probléma, hogy az internet az adatcsomagok megérkezését egyáltalán nem tudja garantálni. Az esetek nagy részében ez nem okoz problémát, de a két fél hálózatbeli távolságától és a hálózat terheltségétől függően előfordulhatnak késések, kiesések. Ebben az esetben nagyon nehéz minőségi garanciát adni a telefonáláshoz. Ha az internet-kapcsolat szünetel vagy áramszünet van, természetesen telefonálni sem lehet - szemben a hagyományos vezetékes telefonokkal, amelyek a telefonhálózatról veszik a működésükhöz szükséges áramot.

Probléma adódhat az esetleges segélyhívásoknál is, mert ha a hívó nem tudja megadni a pontos helyzetét, azt az internet-hálózat jellegéből adódóan nagyon nehéz meghatározni.

Jelentős hátrány még, hogy amíg a telefonos világban a telefonszámokat egy nemzetközileg elfogadott szabvány alapján osztják ki, a VoIP világában ilyen szabvány nincs. Éppen ezért gondot okoz a VoIP-felhasználók elérése a hagyományos hálózatról, vagy a különböző VoIP-szolgáltatók közötti hívások megvalósítása.

A VoIP-telefonálásnak tehát sok előnye és sok hátránya is van. Általában nem szabad lemondani a hagyományos telefonálás lehetőségéről, már csak a vészhelyzetek esetére sem, de ahol csak lehet, érdemes kihasználni az internetes telefonálás olcsóságát.”

7.5.1.4 Az on-line (virtuális) közösség fogalmának ismerete (pl. közösségi hálózatok weboldalai, internet fórumok, chat szobák, online számítógépes játékok)

Az internetes kommunikáció lehetővé tette, hogy a világ felhasználói virtuálisan találkozhassanak egymással, barátkozzanak, közösséget szervezzenek. Ezeket a közösségeket virtuális közösségeknek nevezik. A felhasználók otthon, saját számítógépeik előtt ülve beszélgetnek (chatelnek), vagy éppen az interneten elérhető játékot játszanak egymással.

Blog, mikro blog

Fórum

A fórum nem valós idejű kommunikációt tesz lehetővé egy adott témában vagy egy közösség számára. Mivel a fórum webes felületen érhető el, így egy időben sok ember számára olvasható. A fórumbejegyzésekre bárki válaszolhat. Vannak zárt fórumok is, amelyek csak regisztráció után érhetők el.

Közösségi oldalak

A hetente internetező felnőttek 92 százaléka regisztrált tagja legalább egy internetes közösségi oldalnak. A legnépszerűbb közösségi oldalak az iWiW (www.iwiw.hu), Hotdog (www.hotdog.hu), Facebook (www.facebook.com), Mywip (www.mywip.com). A regisztrált tagság nem feltétlenül jelent aktív használatot.

7.5.2 Biztonsági megfontolások

7.5.2.1 A kéretlen, tisztességtelen levelek

Az internet-használat terjedésével egyre jobban elterjedt a kéretlen, üzleti célú, marketing tartalmú e-mailek, idegen szóval a spamek küldése. A leveleket küldő cégek a felhasználók címeit gyakran nyilvános adatbázisokból, levelezőlistákról, weboldalakról szerzik be. Ezek a kéretlen levelek sok problémát okoznak a felhasználók számára, mivel feleslegesen foglalják a helyet a postafiókokban, ezzel megnehezítve a tényleges levelezést. Több nemzetközi szoftvergyártó cég kínál különböző szűrőprogramokat, melyek levelei közül kiszűrik a kéretleneket. A Thunderbird Levelező kliens is rendelkezik beépített spam-szűrési lehetőséggel.

7.5.2.2 Az adathalászat fogalma és felismerése

Az ilyen támadások elleni védelem alapjai megtalálhatók a webböngészőkben. A biztonsági csomagokból ismert Phishing szűrő vészjelzést adhat a gyanús weboldalak meglátogatásakor. A legelterjedtebb webböngészőkről (például Google Chrome, Opera, Firefox) elmondható, hogy felveszik a harcot az adathalászok ellen. Ha az adathalászat elleni védelem aktiválva van (ez az alapértelmezett beállítás a Mozilla Firefox használata esetén), a böngésző ellenőrzi az előhívott oldalakat, jellemző Phishing tulajdonságok után kutatva. Ezt elősegíti a megbízható oldalak fehér listája és az ismert Phishing oldalak fekete listája, amely listák automatikusan frissülnek a számítógépen. Mivel folyamatosan újabb és újabb adathalász-oldalak jelennek meg a weben, ezért ha a böngésző olyan oldallal találkozik, amely még nem szerepel a listán, akkor kapcsolatba lép egy kiszolgálóval. A Firefox ezen a területen együttműködik a Google-lal, a kérdéses URL-t a keresőgép szervere ellenőrzi.

7.5.2.3 Annak veszélye, hogy a számítógépet megfertőzheti egy vírus, ha egy ismeretlen eredetű üzenetet, vagy ahhoz csatolt mellékletet nyitunk meg

A vírusok és férgek interneten való terjedésének leggyakoribb eszköze az e-mail. Egy akár biztonságosnak látszó e-mail, bárkitől érkezzen is, olyan vírust hordozhat, amely kárt okozhat az adataiban és a számítógépen. Azonban az e-mailekkel kapcsolatos alábbi elővigyázatossági lépésekkel hozzájárulhat a számítógép védelméhez:

Szerezzen be vírusvédelmi szoftvert, és állítsa be az e-mail üzenetek és mellékleteik ellenőrzésére.

Mivel rendszeresen születnek új vírusok, rendszeresen töltse le a vírusvédelmi szoftver frissítéseit! Akkor is legyen elővigyázatos, ha ismeri az e-mail feladóját és megbízik benne. Ha ismerőse küld Önnek e-mail mellékletet, a melléklet megnyitása előtt vizsgálja meg a tárgy sorát. Ha a tárgy üres, értelmetlen vagy nem magyar nyelvű, a megnyitás előtt kérdezze meg a feladót a tényleges szándékáról.

7.5.2.4 A digitális aláírás fogalma

Mivel napjainkban egyre többen küldenek bizalmas információkat e-mailen keresztül, egyre fontosabb annak biztosítása, hogy a levélben küldött dokumentumokat senki se hamisíthassa meg, és hogy az üzeneteket a jogosult címzetteken kívül senki ne tudja elolvasni.

A digitális aláírás az aláírás számítógépes megfelelője. Lehetővé teszi, hogy ellenőrizze az üzenetet küldő személy személyazonosságát, valamint azt is, hogy az üzenet sértetlen-e. A digitális aláírás nem generálható könnyen, nem hamisítható, továbbá bárki képes ellenőrizni, hogy hiteles-e. Fontos sajátossága még, az aktuális üzenettől függ, azaz egyedi, az üzenetnek mintegy „ujjlenyomata”. A címzettek a feladó digitális aláírása alapján ellenőrzik a feladó kilétét.

Megkülönböztetünk aláíró és titkosító tanústványokat. A kettő közötti alapvető különbség, hogy az aláíró tanúsítvány csak a levél aláírására és ezzel a küldő személyazonosságának ellenőrzésére szolgál, addig a titkosító tanúsítvány megléte esetén lehetőségünk van a levél tartalmának titkosítására is.

Digitálisan aláírt üzenetet a feladó nyilvános kulcsa segítségével lehet küldeni, amelyet kizárólag a feladó olvashat el a titkos kulcsa segítségével.

Digitális aláírással ellátott üzenetek küldéséhez be kell szereznie egy digitális azonosítót. A digitális azonosítók kiállításával független hitelesítés-szolgáltatók foglalkoznak. Amikor egy hitelesítés-szolgáltató webhelyén digitális azonosítóért folyamodik, a szolgáltató az azonosító kiállítása előtt ellenőrzi a kilétét.

7.5.3 E-mail elmélet

7.5.3.1 Az e-mail cím felépítése és szerkezete

Egy e-mail cím a felhasználónévből és az elektronikus postaládát fenntartó szolgáltató domain nevéből tevődik össze. E két elemet a @, angolul at jel köti össze. Egy e-mail cím ezért ilyen formátumú lehet: kovacs@napsugar.hu.

A fenti e-mail címben a kovacs a felhasználónév és a napsugar.hu a domain név.

7.5.3.2 Az elektronikus levelezőrendszerek előnyei, (pl. kézbesítés gyorsasága, alacsony költségek, az e-mail postafiók elérhetősége különböző helyekről)

Az e-mail az internet elektronikus levelezési rendszere, amely segítségével percek alatt küldhet üzenetet a világ bármely pontjára. Az interneten küldött levelek továbbítását és tárolását ún. levelezőszerverek végzik. Ha levelezni szeretne az interneten keresztül, akkor rendelkeznie kell egy levelezőszerveren található postafiókkal és a hozzá tartozó e-mail címmel. A küldött vagy fogadott levelek a levelezőszerveren tárolt postafiókjába érkeznek, ahol megnézheti őket, vagy egy levelezőprogram segítségével letöltheti azokat a számítógépére, ilyenkor azok a beállításoktól függően a szerverről törlődnek. A beérkezett üzeneteit bárhol megnézheti, feltéve hogy ott van internet-csatlakozási lehetőség.

Az e-mail használata lényegesen olcsóbb, mint egy hagyományos levél elküldése. Lehetősége van levelet küldeni egyszerre több címzettnek is, és csatolhat a leveléhez különböző fájlokat. Elektronikus levelezőlistákhoz csatlakozva akár napi rendszerességgel juthat hozzá friss információkhoz a világ bármely részéről.

Az internetes kommunikáció tartalmi kérdéseiben a felhasználók által hallgatólagosan elfogadott Netikett a meghatározó szabályrendszer. Ez az interneten követendő etikai és technikai szabályok, illetve ajánlások gyűjteménye. Erről bővebben olvashat a Magyar Elektronikus Könyvtár weboldalán http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/kultura/rfc1855h.hun címen.

Az elektronikus levelezésben gyakran elhagyhatók a postai levelek esetében megszokott formaságok, ugyanakkor fellelhetők olyan jelölések, amelyek a hagyományos leveleknél nem megszokottak. Mivel az internetes kommunikáció elsősorban írásban történik, és az írott szövegben nehezen lehet megállapítani a szöveg írójának érzelmeit, hangsúlyait, ezek jelölésére különféle egyezményes jeleket vezettek be. Ezeket a jeleket a közhasználatban gyakran smiley-nak (szmájli) nevezik.

7.5.3.4 Fájlmellékletekkel kapcsolatos problémák: fájlméret limit, fájltípus (pl.exe) megkötések

Ha egy fájlt egy elektronikus levél mellékleteként szeretne elküldeni, előfordulhat, hogy a csatolt melléklet mérete meghaladja az internet-szolgáltató által meghatározott méretbeli korlátot. Ez a limit függ az Ön internet-szolgáltatója által meghatározott és a küldő fél internet-szolgáltatója által meghatározott méretbeli korláttól. Ha lehetősége van rá, ügyeljen arra, hogy túl nagy méretű fájlokat ne próbáljon meg egy levél mellékleteként elküldeni. Az, hogy az Ön üzenete egy nagy melléklet esetén elküldésre került, nem jelenti feltétlenül azt, hogy a nagyméretű mellékletet tartalmazó üzenetet a címzett fél fogadni is tudja.

7.5.3.5 A további cím(ek)re (To) másolatként (Cc) és titkos másolatként (Bcc) mezők közötti különbség

Ha egy levelet több címzettnek is el szeretne küldeni, a következő lehetőségeket választhatja:

A címzetteket egymás után begépelheti a „Címzett” mezőbe, az ENTER billentyűvel elválasztva az egyes címeket.

Kiválaszthatja az új cím megadása előtt a „Másolat” lehetőséget. Ebben az esetben az az e-mail cím is látható lesz a címzettek között, akinek a levelet másolatként elküldte.

Kiválaszthatja a „Rejtett másolat” lehetőséget. Ebben az esetben a címzettek között nem lesz látható az az e-mail cím, akit a „Rejtett másolat” lehetőséggel hozzáadott a címzettekhez, de a levelet ezen címzettek is meg fogják kapni. Ezt a lehetőséget titkos másolatnak is nevezik.

7.6 Levelezés

7.6.1 Üzenetek küldése

7.6.1.1 A levelezőszoftver megnyitása és bezárása. E-mail megnyitása, bezárása

A Mozilla Thunderbird az Ubuntu alapú Linux disztribúciók része, de sok más Linux disztribúció is ezt a levelezőszoftvert használja alapértelmezett levelező kliensként. Segítségével elektronikus leveleket küldhet és fogadhat az interneten keresztül, és ezeket a szolgáltatásokat egy mappastruktúrához hasonló szerkezeten keresztül érheti el. A Mozilla Thunderbird elindításához BeLin 3.0 kiadás használata esetén nyomja le az ALT + F1 billentyűkombinációt, majd válassza ki az Internet almenü, Thunderbird levelezőkliens menüpontját. A Thunderbird levelezőklienst elindíthatja az asztalon található Mozilla Thunderbird ikon aktiválásával, vagy a STARTGOMB + E billentyűkombinációval is. A program bezárásához használja a Fájl menü, Kilépés menüpontját vagy nyomja meg az ALT + F4 billentyűkombinációt.

Az interneten küldött levelek továbbítását és tárolását az úgynevezett levelezőszerverek végzik. Ha egy felhasználó levelezni szeretne az interneten keresztül, rendelkeznie kell egy levelezőszerveren található postafiókkal. A levelei először a levelezőszerverre, az Ön számára fenntartott postafiókjába érkeznek meg, majd egy levelezőprogrammal, például a Mozilla Thunderbird segítségével csatlakozhat egy vagy több levelezőszerverhez, és beolvashatja az ott tárolt postafiókja tartalmát. A beérkezett üzenetek a számítógép háttértárára való letöltés után törlődnek a szerverről, de beállíthatja azt is, hogy leveleiből maradjon egy másolat a szerveren is. Néhány szolgáltató (pl. Freemail, Gmail) lehetőséget biztosít arra is, hogy a leveleit webes felületen keresztül érhesse el, de a webes levelezőrendszerek alapvető funkciói nagyon hasonlóak a számítógépre telepített program használatához.

Amennyiben leveleit nem olvassa le rendszeresen, az Ön számára fenntartott postafiók megtelhet, ekkor további üzenetek fogadására már nem lesz lehetősége, és a beérkező leveleket a levelezőszerver egy hibaüzenet kíséretében visszaküldi a feladónak.

Ha a Thunderbird levelezőszoftvert először indította el és még nem lett postafiók beállítva, először az Üdvözlő párbeszédablak jelenik meg, ahol beállíthatja a postafiókját. Ha még nem rendelkezik e-mail címmel, a Thunderbird két külföldi szolgáltatónál tud Önnek létrehozni egy e-mail címet. A tananyag a továbbiakban feltételezi, hogy már rendelkezik egy e-mail címmel, és tudja a hozzáférésével kapcsolatos adatokat (felhasználónév, jelszó, stb).

Ha be szeretné állítani a létező postafiókját, a TAB billentyűvel lépjen az „Ugorja át ezt, és használja a meglévő e-mail címet” gombra, majd aktiválja azt a SZÓKÖZ vagy az ENTER billentyűvel. Ha nem szeretne postafiókot beállítani, aktiválja a „Később akarom konfigurálni a postafiókomat” gombot. Ha ezt a gombot aktiválta, később a Fájl menü, Új almenüjében található Új postafiók menüpont kiválasztásával tudja megjeleníteni a Postafiók beállítása párbeszédablakot.

Ha aktiválta az „Ugorja át ezt, és használja a meglévő e-mail címet” gombot, megjelenik a Postafiók beállítása párbeszédablak. A párbeszédablakban található vezérlőelemek között a TAB vagy a SHIFT + TAB billentyűkombinációk segítségével lépkedhet.

A Név szerkesztőmezőbe gépelje be az Ön nevét, majd nyomja meg a TAB billentyűt. Az E-mail cím szerkesztőmezőbe gépelje be az Ön e-mail címét, majd nyomja meg a TAB billentyűt.

A Jelszó szerkesztőmezőbe gépelje be az Ön e-mail címéhez tartozó jelszót, a jelszó nem fog megjelenni a képernyőn. Ha bejelölve hagyja a Jelszó megjegyzése jelölőnégyzetet, a Mozilla Thunderbird megjegyzi a begépelt jelszavát.

Ha minden szükséges adatot megadott, a TAB billentyűvel lépjen a Folytatás gombra, majd aktiválja azt a SZÓKÖZ vagy az ENTER billentyűvel.

Ezután a Mozilla Thunderbird megpróbálja automatikusan felismerni az e-mail cím domain részéből a szükséges beállításokat. Ez a folyamat időt vesz igénybe, a folyamat előrehaladásának nyomonkövetéséhez használja az Orka képernyőolvasó Egyszerű áttekintés szolgáltatását.

Ha az automatikusan beállított adatok nem megfelelőek, Önnek kell megadnia a bejövő és kimenő levelek kezelésével kapcsolatos kiszolgálók adatait, erről információkat az Ön internetszolgáltatójától kaphat. A megfelelő szerkesztőmezőkbe gépelje be a szükséges adatokat, majd aktiválja az Újratesztelés gombot.

Ha nem BeLin 3.0 kiadást használ, ahhoz, hogy a Mozilla Thunderbird programot képernyőolvasóval könnyebben tudja kezelni, az új postafiók beállítása után érdemes elvégeznie néhány beállítást. A beállítások módosításához válassza a Szerkesztés menü, Beállítások menüpontját. A Beállítások párbeszédablak különböző kategóriái között a nyílbillentyűk segítségével tud váltani, először az Általános lapra kerül.

A következő beállításokat javasolt megváltoztatnia, ha még nem használta a Mozilla Thunderbird levelezőszoftvert:

Ha végzett a javasolt beállítások megadásával, a TAB billentyűvel lépjen a bezárás gombra, majd aktiválja azt a SZÓKÖZ billentyűvel.

Ha alkalmazta a javasolt beállításokat, a Mozilla Thunderbird program ablaka a szokásos címsorral, menüvel és eszköztárakkal rendelkezik. Ezeken kívül az ablak bal oldalán felül az üzenetek mappái, a jobb oldalán felül maguk az üzenetek, alul pedig az azokba betekintést adó ablakrész, az üzenetablak található. Az egyes részeken található vezérlőelemek között a TAB, visszafele a SHIFT + TAB billentyűkkel tud lépkedni. Az üzenetablak és a mappalista közötti váltásra használhatja az F6 billentyűt.

A mappák fa nézete a programablak bal oldalán találhatóak, és az üzenetek rendezésére szolgál. A le- vagy felnyíl billentyűkkel választhat közülük, az almappákat megnyitni a jobbranyíl, bezárni a balranyíl billentyűvel lehet. Ha mappát vált, az üzenetek listájában automatikusan a kiválasztott mappában található üzenetek jelennek meg.

Ha az üzenetek listájában tartózkodik és átlép az egyik üzenetről egy másikra, az üzenetablak betekintő automatikusan megváltozik, és mindig az aktuális üzenet tartalmát mutatja meg. Az üzenetek listájából ezután a legegyszerűbben az F6 billentyűkombinációval tud belépni az üzenetablakba, ekkor a kiválasztott üzenet szövegét olvashatja el.

A levelezőprogram elindítása után az üzenetlistába először a TAB billentyű kétszeri lenyomásával tud átlépni.

Egy üzenet megnyitásához az üzenetek listájában a nyílbillentyűkkel válassza ki azt az üzenetet, amelyet meg szeretne nyitni, majd válassza ki a Fájl menü, Megnyitás menüpontját, vagy nyomja meg a CONTROL + O billentyűkombinációt. Egy kijelölt üzenetet egyszerűen megnyithat az ENTER billentyű megnyomásával is. Az üzenetlistában az előző vagy a következő üzenetre a le- és felnyíl billentyűkkel léphet, az első vagy az utolsó üzenetre ugráshoz használja a HOME vagy az END billentyűt. Több üzenet egyidejű megnyitására is lehetősége van, ehhez az ALT + TAB billentyűkombinációval lépjen vissza a Mozilla Thunderbird főablakába, majd az üzenetlistában a nyílbillentyűkkel jelölje ki és az ENTER-rel nyissa meg a másik üzenetet is. Az üzenetek között az ALT + TAB vagy az ALT + SHIFT + TAB billentyűkombinációval tud váltani. Ha BeLin 3.0 kiadást használ, az üzenetek közötti váltásra használhatja az Orka képernyőolvasóhoz készített ablakváltó szkriptet, melyet a BeLin kiadások tartalmaznak. Az ablakváltást lehetővé tevő almenüt az ORKA Módosító + F10 billentyűkombinációval aktiválhatja.

Az Üzenetablak ablaktáblában megtekintheti az üzenetek tartalmát anélkül is, hogy új ablakban megnyitná azokat. Ha szeretne betekinteni egy üzenetbe, akkor az üzenetlistában jelölje ki az üzenetet a nyílbillentyűkkel, majd nyomja meg az F6 billentyűt. A betekintőből az F6 billentyű ismételt megnyomásával tud visszalépni a mappalistába.

Az üzenetablak automatikus megjelenítését kikapcsolhatja, ha a Nézet menü, Elrendezés almenüjében az Üzenetablak jelölőmenü bejelölését megszünteti az ENTER billentyűvel. Erre a célra használhatja az F8 billentyűt is. Ha kikapcsolja az üzenetablak megjelenítését, az F6 billentyűt a mappalista és az üzenetek listája közötti váltásra használhatja.

7.6.1.2 Új üzenet létrehozása

Egy új levél írásához a Mozilla Thunderbirdben válassza ki a Fájl menü, Új almenüjének Üzenet menüpontját, vagy nyomja meg a CONTROL + N billentyűkombinációt. A megnyíló új levél ablakában több mezőt talál. A mezők között a TAB vagy a SHIFT + TAB billentyűkombinációval tud váltani.

7.6.1.3 E-mail cím beírása további cím(ek)re másolatként (Cc) és titkos másolatként (Bcc) mezőkbe

Először a címzett mezőbe kerül, ide írja be a levél címzettjének e-mail címét. Több címzett esetén a címeket ; (pontosvesszővel) választhatja el egymástól. Ha azt szeretné, hogy később a címzettek a Válasz mindenkinek funkcióval írt válaszokat is megkapják, használja a címek elválasztásához az ENTER billentyűt.

Ha egy cím beírása előtt be szeretné állítani a másolat vagy a rejtett másolat lehetőséget, a SHIFT + TAB billentyűkombináció lenyomása után megjelenő kombinált listamezőben válassza a Másolat vagy a Rejtett Másolat lehetőséget. Ezután a TAB billentyűvel lépjen vissza a cím beírását lehetővé tevő szerkesztőmezőre, és adja meg az új címet. A címzési típust a címek beírása után is beállíthatja, mivel minden címzettet tartalmazó szerkesztőmező előtt megtalálható ez a kombinált listamező. Ügyeljen azonban arra, ha más címzési típust szeretne beállítani egy új címzetthez és a címzési típust korábban átállította, a címzési típust be kell állítania a cím beírása előtt vagy után. Vagyis, ha például előzőleg beállította a Rejtett másolat lehetőséget és egy címzett beírása után az ENTER billentyűvel új címzettet vesz fel, a további címek is rejtett másolat típussal lesznek felvéve egészen addig, amíg a címzési típust át nem állítja.

7.6.1.4 Cím beírása a „tárgy” mezőbe

A Tárgy mezőbe üzenete tartalmára vonatkozó rövid utalást kell írnia. Biztonsági szempontból is fontos, hogy a Tárgy mező rövid, informatív szöveget tartalmazzon és ne maradjon üresen. Az ALT + T billentyűkombinációval bármikor a Tárgy szerkesztőmezőre ugorhat. Ha kitöltötte a tárgy mezőt, a TAB billentyűvel tud átlépni az üzenet törzsébe, ahol beírhatja az üzenet szövegét.

7.6.1.5 Szöveg másolása az üzenetbe egy másik forrásból

Ha korábban például egy dokumentumból, weboldalról kijelölt egy szöveget és azt a vágólapra másolta, a kijelölt tartalmat bármikor beillesztheti az új üzenet levéltörzsébe a CONTROL + V billentyűkombinációval. Ha még nem tette meg, ugorjon a Tárgy szerkesztőmezőre az ALT + T billentyűkombinációval, majd nyomja le a TAB billentyűt. Ezt követően átlépett az új üzenet levéltörzsébe.

Ha az üzenet már tartalmaz valamilyen szöveget, a szokásos kurzormozgató parancsok segítségével álljon arra a helyre, ahová be szeretné illeszteni a vágólapon levő tartalmat, majd nyomja le a CONTROL + V billentyűkombinációt. A beillesztés művelet után a kurzor a beillesztett tartalom végére fog kerülni.

7.6.1.6 Fájlmelléklet csatolása, eltávolítása

Lehetősége van az elektronikus levelekkel együtt fájlokat is küldeni, ehhez a fájlokat csatolnia kell az e-mailhez. Az üzenetekkel együtt küldött fájlokat csatolt fájloknak vagy fájlmellékleteknek nevezik.

Fájlok csatolásához az Új Üzenet ablakban válassza a Fájl menü, Melléklet almenüjének Fájlok... parancsát, vagy nyomja le a CONTROL + SHIFT + A billentyűkombinációt. A megjelenő Fájlok csatolása párbeszédablak segítségével jelölje ki a csatolni kívánt fájlokat, majd az ENTER megnyomásával csatolja a kijelölt fájlokat vagy használja a Megnyitás gombot. Az Operációs rendszer tananyagban megtanult kijelölési parancsok segítségével több fájlt is kijelölhet csatolásra.

Ha meg szeretné adni a csatolandó fájlok útvonalát, írja be az útvonalat (például /home/geza), majd nyomja meg az ENTER billentyűt. Ezt követően a Géza felhasználó saját mappájában található fájlok fognak megjelenni a csatolható fájlokat tartalmazó listában.

Csatolás előtt érdemes ellenőrizni a fájlok méretét, mivel a felhasználók postaládája általában nem korlátlan méretű, másrészt a modemes csatlakozással rendelkező felhasználók számára a nagy méretű levelek hosszú küldési vagy letöltési ideje komoly gondot jelenthet. Maximum 1-2 megabájtos fájlokat érdemes csatolni. A csatolt fájlok listája az üzenet ablak, Melléklet mezőjében jelenik meg, amelyre ha az üzenet levéltörzsében áll a SHIFT + TAB billentyűkombinációval tud lépni.

Ha el szeretne távolítani egy csatolt fájlt, a mellékletek listájából válassza ki a csatolt fájlt, majd válassza a helyi menü, Mellékletek eltávolítása menüpontját.

7.6.1.7 Piszkozat mentése

Az üzenet írása közben az üzenetet bármikor elmentheti, ha lenyomja a CONTROL + S billentyűkombinációt. Ekkor az üzenet a „Piszkozatok” mappába kerül.

7.6.1.8 Helyesírás-ellenőrző eszköz használata és a helyesírási hibák kijavítása

A Mozilla Thunderbird az üzenet begépelése közben is ellenőrzi a szöveg helyesírását. Ha egy üzenet írása közben a SZÓKÖZ billentyű lenyomásakor az Orka képernyőolvasó „hibásan írt szó” üzenetet mond, a hibás szót bármikor megpróbálhatja kijavítani a Mozilla Thunderbirddel a következő lépések segítségével:

Nyomja le a HELYI MENÜ gombot, majd a felkínált javaslatokból válassza ki az Önnek megfelelő javítást. Ha egyik javaslat sem megfelelő, és a szó biztosan helyes, hozzáadhatja a szót a helyesírási szótárhoz a „Hozzáadás a szótárhoz” menüpont segítségével.

Arra is van lehetőség, hogy a levél megírása után végezze el a helyesírás-ellenőrzést. Ha ezt szeretné tenni, válassza az Eszközök menü, Helyesírás-ellenőrzés menüpontját, vagy nyomja le a CONTROL + SHIFT + P billentyűkombinációt. Amennyiben a helyesírás-ellenőrző hibát talál a szövegben, a Mozilla Thunderbird megjeleníti a Helyesírás-ellenőrzés párbeszédablakot és a Cserejavaslat mezőbe kerül. Itt szerkesztheti, javíthatja a hibás szót, ez a szerkesztőmező az első elérhető javítási javaslatot tartalmazza. Ha más javítási javaslatot szeretne választani, a TAB billentyűvel lépjen a Javaslatok listamezőbe, ahol a nyílbillentyűkkel választhat a felajánlott javítások közül. A Kihagyás gombbal javítás nélkül továbbléphet, a Mindet kihagyja gombbal pedig az egész szövegben figyelmen kívül hagyhatja a hibásnak vélt szót. A Csere gombbal a hibásnak vélt szót kicserélhetjük a felajánlott vagy a saját kézzel javított szóra. A Mindet cseréli gombbal a cserét a teljes szövegben mindenhol végrehajthatja.

Lehetősége van a levelek küldés előtti automatikus helyesírás-ellenőrzésére. A funkció bekapcsolásához válassza a Szerkesztés menü, Beállítások parancsát, majd a megjelenő párbeszédablakban lépjen a Szerkesztés lapra. A TAB billentyűvel lépjel a laplistára, majd válassza a Helyesírás lapfület. A SZÓKÖZ billentyűvel jelölje be a Helyesírás ellenőrzése a küldés előtt jelölőnégyzetet, végül lépjen TAB-bal a Bezárás gombra és nyomja meg a SZÓKÖZ-t vagy az ENTER-t.

7.6.1.9 Az üzenet elküldése sürgős, ill. nem sürgős fontossági beállítással

Lehetősége van egy üzenet fontosságának jelzésére. Ehhez a levél írás közben válasszon a Beállítás menü, Sürgősség almenüjében a Rendkívül sürgős, Sürgős, Normál, Kevésbé sürgős, Nem sürgős menüpontok közül, majd nyomja meg az ENTER-t.

A megírt levelét a Fájl menü, Küldés azonnal menüpontjával vagy a CONTROL + ENTER billentyűkombinációval továbbíthatja a címzett vagy címzettek számára. Ha egy üzenetet csak később szeretne elküldeni, az üzenet megírása után válassza a Fájl menü, Küldés később menüpontját, vagy nyomja le a SHIFT + ENTER billentyűkombinációt. Ekkor az üzenet a Postázandó üzenetek mappába kerül. A várakozó levelek továbbítását a Fájl menü, Postázandó üzenetek elküldése menüponttal kezdeményezheti.

Ha a Küldés azonnal vagy a CONTROL + ENTER billentyűkombinációval először küld levelet (például abban az esetben, ha új postafiókot hozott létre), egy megerősítő párbeszédablak jelenik meg. Ha bejelöli a „Ne jelenjen meg többet ez a párbeszédpanel” jelölőnégyzetet és aktiválja a Küldés gombot, az üzenetek küldése később automatikusan megtörténik.

7.6.2 E-mail fogadása

7.6.2.1 A válasz és a válasz mindenkinek funkció használata

Ha válaszolni szeretne egy beérkezett üzenetre, először az üzenetlistában jelölje ki a nyílbillentyűkkel az üzenetet. A válasz megírásához használja az Üzenet menü, Válasz menüpontját, vagy nyomja meg a CONTROL + R billentyűkombinációt. A megjelenő válaszüzenet ablakának szövegmezőjébe kerül. A Mozilla Thunderbird a válaszüzenet Címzett rovatát automatikusan kitölti, a Tárgy rovatba beírja az eredeti üzenet tárgyát, de elé teszi a „Re:” szöveget, a szövegmezőben pedig idézi az eredeti üzenetet (az eredeti levél beidézése letiltható). Lehetősége van a levél tárgyának megváltoztatására és további címzettek megadására is.

A levelet a Fájl menü, Küldés azonnal menüpontjával, vagy a CONTROL + ENTER billentyűkombinációval küldheti el. A válasz elküldésekor a Mozilla Thunderbird a levél újonnan hozzáadott címzettjeit automatikusan felveszi a partnerek közé a Címjegyzékbe.

Ha egy beérkezett üzenetnek Önön kívül több címzettje is van, a levélre úgy is válaszolhat, hogy mindenki, tehát az eredeti levél összes többi címzettje is megkapja a levelét. Ehhez az Üzenet menü, Válasz mindenkinek menüpontját kell használnia vagy a CONTROL + SHIFT + R billentyűkombinációt. A megjelenő válaszüzenet ablakának szövegmezőjébe kerül. A Mozilla Thunderbird a válaszüzenet Címzett mezőjét automatikusan kitölti az eredeti üzenet feladójával és címzettjeivel. Itt is lehetősége van új tárgy és további címzettek megadására. A levelet a Fájl menü, Küldés azonnal menüpontjával vagy a CONTROL + ENTER billentyűkombinációval továbbíthatja. A Mozilla Thunderbird a levél újonnan hozzáadott címzettjeit automatikusan felveszi a partnerek közé a Címjegyzékbe.

7.6.2.2 Üzenet továbbítása

Beérkezett üzenetét egy harmadik személy felé is továbbküldheti. Ezt az Üzenet menü, Továbbítás menüpontjával vagy a CONTROL + L billentyűkombinációval teheti meg. A megjelenő ablak Címzett mezőjébe kerül, ahol meg kell adnia a címzettet, akinek továbbítani szeretné a levelet. A Tárgy mezőbe a Mozilla Thunderbird automatikusan beírja az eredeti levél tárgyát, de elé teszi a „FW:” szöveget, és a szövegmezőben idézi az eredeti üzenetet. Ha melléklet is tartozik a szöveghez, az is megjelenik a Melléklet mezőben.

Ha egy üzenetet a továbbításkor mellékletként szeretne továbbítani, válassza az Üzenetek menü, Továbbítás módja almenüjének Mellékletként menüpontját.

7.6.2.3 Fájlmelléklet elmentése egy meghajtó meghatározott helyére; fájl megnyitása

Beérkezett üzenetei különféle fájlokat is tartalmazhatnak. A fájlmellékleteket megnyithatja, vagy el is mentheti a számítógépére. Ehhez az üzenetlistában a nyílbillentyűkkel lépjen a mellékletet tartalmazó levélre, majd a kijelölt üzenetet nyissa meg az ENTER billentyűvel. A csatolt fájlok listája az ablak Melléklet mezőjében jelenik meg. A mellékleteket a Fájl menü, Mellékletek almenüjében található menüpontok segítségével kezelheti, minden melléklet egy külön almenüben jelenik meg. Az egyes mellékleteket tartalmazó almenük a következő formában fognak megjelenni a Fájl menü, Mellékletek almenüjében: egy szám és a csatolt fájl neve. Az egyes mellékletek nevével megegyező almenükben a következő menüpontok találhatók:

Megnyitás: megnyitja a kiválasztott mellékletet. A megnyitás előtt a Mozilla Thunderbird egyes fájltípusok esetén megerősítést kérhet a megnyitáshoz, a megerősítést kérő párbeszédablak nagyon hasonlít a Mozilla Firefox Fájlok letöltése előtt megjelenő párbeszédablakra. Ha megjelenik a megerősítést kérő párbeszédablak, először egy választógombra kerül, melynél a Megnyitás és a Mentés lehetőségek közül választhat. Ha továbblép a TAB billentyűvel a következő vezérlőelemre, egy kombinált listamezőre kerül, ahol alapértelmezetten az az alkalmazás látszik, mellyel a Mozilla Thunderbird meg szeretné nyitni a mellékletet. Ha a TAB billentyű lenyomása után bejelöli a „Mostantól minden hasonló fájllal tegyen ugyanígy” jelölőnégyzetet, legközelebb ez a megerősítést kérő párbeszédablak az adott fájltípusnál nem fog megjelenni. Ha a mellékletet meg szeretné nyitni, a megerősítést kérő párbeszédablakban lépjen az Ok gombra, és aktiválja azt a SZÓKÖZ vagy az ENTER billentyűvel. Ha a mellékletet mégsem szeretné megnyitni, a megerősítést kérő párbeszédablakban a TAB billentyűvel lépjen a Mégse gombra, majd aktiválja azt a SZÓKÖZ vagy az ENTER billentyűvel, vagy nyomja le az ESCAPE billentyűt. Ha az Ok gomb aktiválásával jóváhagyja a megerősítést, a csatolt fájl megnyílik az adott fájltípushoz rendelt programban, például egy .doc fájl a Libreoffice.org Szövegszerkesztőben. A megnyitott fájl bezárása után visszakerül a levélbe.

Mentés másként...: a kiválasztott mellékletet elmentheti egy tetszőleges helyre. A megjelenő Mentés másként párbeszédablakban adja meg a mentendő fájl útvonalát és nevét, például /home/geza/szerződés.doc, majd nyomja meg az ENTER billentyűt.

Leválasztás: ez a menüpont elmenti a mellékletet az Ön által megadott helyre és néven, majd sikeres mentés esetén törli a levélből. A törlés előtt egy megerősítést kérő párbeszédablak jelenik meg. Ha aktiválja az Ok gombot a megerősítő párbeszédablakban, a mentett melléklet törlésre kerül az üzenetből. Ha a mellékletet mégsem szeretné törölni, aktiválja a Mégse gombot.

Törlés: ez a menüpont törli a kiválasztott mellékletet az üzenetből. A törlés előtt egy megerősítést kérő párbeszédablak jelenik meg. Ha aktiválja az Ok gombot a megerősítő párbeszédablakban, a mentett melléklet törlésre kerül az üzenetből. Ha a mellékletet mégsem szeretné törölni, aktiválja a Mégse gombot.

Ha az összes melléklettel ugyanazt a műveletet szeretné végrehajtani, választhatja a Fájl menü, Mellékletek almenüjének „Összes megnyitása...”, „Összes mentése...”, „Összes leválasztása...” és „”Összes törlése...” menüpontját. Ha például az „Összes mentése...” menüpontot választja és a megjelenő párbeszédablakban megadja a mentés útvonalát, az összes melléklet mentésre kerül a megadott mappába.

7.6.2.4 Üzenet nyomtatási képének megtekintése, nyomtatási beállítások használata

A nyomtatási kép használata

Oldalbeállítás (ALT + O): Megnyitja az Oldalbeállítás párbeszédablakot, ahol a nyomtatáshoz szükséges oldalbeállításokat teheti meg.

A Nyomtatási képből a Bezárás gombbal, az ALT + B billentyűkombinációval vagy az ESCAPE billentyű lenyomásával léphet ki.

Oldalbeállítások megadása

A levél tájolásának és a nyomtatáshoz használt papír méretének megtekintéséhez és módosításához a levél megnyitása után válassza ki a Fájl menü, Oldalbeállítás menüpontját. A megjelenő Oldalbeállítás párbeszédablakban beállíthatja, hogy milyen módon jelenjen meg az oldal a nyomtatásban. A Papírméret kombinált listamezőben a nyílbillentyűkkel állíthatja be a nyomtatóban lévő papír méretét. Alapértelmezetten az A4 van beállítva.

A tájolás megváltoztatásához a TAB-bal keresse meg a Tájolás elemcsoportot, majd a nyílbillentyűkkel állítsa be, hogy álló vagy fekvő helyzetű lapra történjen az oldal kinyomtatása.

Sajnos a Mozilla Thunderbird újabb verzióival a papírméret változásai nem kerülnek kimondásra. Az egyéni papírméretet a legegyszerűbben az END billentyű megnyomásával tudja kiválasztani. Ha minden szükséges beállítást megadott, a TAB billentyűvel lépjen az Alkalmaz gombra, és nyomja meg az ENTER vagy a SZÓKÖZ billentyűt. Az Alkalmaz gomb gyors aktiválásához használhatja az ALT + A billentyűkombinációt is.

Egy levél teljes tartalmának, vagy kijelölt részének nyomtatása

A Mozilla Thunderbird lehetőséget biztosít mind a betekintő ablaktáblában, mind a külön ablakban megjelenített levelei tartalmának kinyomtatására. A nyomtatáshoz jelölje ki a levelet vagy a levél tartalmának egy részét, majd válassza ki a Fájl menü Nyomtatás menüpontját, vagy nyomja le a CONTROL+P billentyűkombinációt.

A megjelenő Nyomtatás párbeszédablak Általános lapfülének Nyomtató kiválasztása elemcsoportjában a nyílbillentyűkkel válassza ki a használni kívánt nyomtatót. Ezután lépjen a TAB-bal a Nyomtatási tartomány elemcsoportra és válassza ki a nyílbillentyűkkel a weboldal kinyomtatandó területét. Ha a kijelölt tartalmat szeretné csak kinyomtatni, az ALT + K billentyűkombinációval ezt egyszerűen beállíthatja. Alapértelmezetten a „Minden Oldal” lehetőség van beállítva.

A TAB-bal ezután a Példányszám léptethető szerkesztőmezőbe léphet, ahol a fel- vagy lenyíl billentyűkkel beállíthatja a kinyomtatandó példányszámot, vagy azt be is gépelheti.

A nyomtatás megkezdéséhez lépjen a TAB-bal a Nyomtatás gombra és nyomja meg a SZÓKÖZ-t vagy az ENTER-t.

7.6.3 Hatékonyság növelése

7.6.3.1 Beérkezett üzenetek listájához oszlopok felvétele, törlése: feladó, tárgy, érkezés dátuma

A Mozilla Thunderbirdnél billentyűzet segítségével ezt a lehetőséget nem lehet használni. Ha nem használ képernyőolvasót és valamelyik oszlopfejlécre kattint az egérrel, további oszlopokat adhat az üzenetlistához.

A Mozilla Thunderbird egy beérkező levél esetén a következő oszlopokat jeleníti meg: van melléklete (ha a levél tartalmazza), Tárgy, üzenet státusza (ha olvasatlan), feladó, üzenetküldés dátuma, üzenetküldés ideje.

7.6.3.2 Válasz beállítása az eredeti üzenet beszúrásával, vagy anélkül

A Mozilla Thunderbird alaphelyzetben egy válaszüzenet küldésekor az eredeti üzenet szövegét is beidézi a válaszlevélbe. A levél eredeti szövegének válaszüzenetében való automatikus idézését a Szerkesztés menü Postafiókok beállításai menüpontjának aktiválása után megjelenő párbeszédablak Szerkesztés és címzés lapján kapcsolhatja ki vagy be. A Postafiók beállításai párbeszédablak több részből áll, a különböző kategóriák között a nyílbillentyűkkel mozoghat, alapértelmezetten a Helyi mappák kategória lesz aktív. A kategóriák egy fanézetben jelennek meg. Ugorjon az első kategóriára a HOME billentyűvel, ekkor az első postafiók beállításait változtathatja meg. A nyílbillentyűkkel keresse meg a Szerkesztés és címzés kategóriát.

Ezután lépjen TAB-bal a Válaszoláskor az eredeti szöveg idézése jelölőnégyzetre, majd a SZÓKÖZ-zel módosítsa a beállítást. Végezetül lépjen a TAB billentyűvel az OK gombra és nyomja meg a SZÓKÖZ-t vagy az ENTER-t.

Ha később több postafiókot is használ, a postafiókok beállításai külön külön is megváltoztathatók. Beállíthatja, hogy az első postafiókjánál válaszoláskor az eredeti szöveg mindig idézésre kerüljön, de a második postafióknál ne legyenek idézve az eredeti üzenetek.

Ha az eredeti üzenet szövege beszúrásra került, de azt mégsem szeretné megtartani, akkor jelölje ki a levél teljes szövegét a CONTROL + A billentyűkombinációval, majd törölje a DEL gomb megnyomásával a szöveget.

Ha a Postafiók beállítása párbeszédablakban kikapcsolta az eredeti üzenet idézését a válaszoláskor, de egy üzenetnél szeretné használni ezt a funkciót, a Válasz vagy a Válasz mindenkinek menüpont aktiválása után válassza a Beállítások menü Üzenet idézése menüpontját. Ekkor az eredeti üzenet tartalma beszúrásra kerül, és a kurzor a szöveg végén fog állni.

7.6.3.3 E-mail üzenet megjelölése jelölővel (flag). Jelölő törlése az üzenetből

Egy üzenetet a Mozilla Thunderbirdben több jelölővel is elláthat, ezt a lehetőséget címkézésnek nevezik. Az üzenetlistában álljon arra az üzenetre, melyet meg szeretne jelölni valamilyen címkével, majd válasszon az Üzenet menü címke almenüjében levő címkék közül. Egy üzenethez több címkét is beállíthat. Ha törölni szeretne egy beállított címkét egy üzenetnél, aktiválja újra az Üzenetek menü Címke almenüjében kiválasztott címkét.

7.6.3.4 Üzenet megjelölése olvasottként, olvasatlanként

Az új, még olvasatlan levelek félkövér betűkkel jelennek meg a Beérkezett üzenetek mappában. Ha egy olvasatlan levelet külön ablakban, ENTER-rel nyit meg, vagy ha az üzenetlistában kijelöli az üzenetet, és az üzenet tartalma az Üzenetablakban öt másodpercnél hosszabb időre jelenik meg, akkor a Mozilla Thunderbird az üzenetet olvasottnak jelöli meg és a vastagítás eltűnik.

Lehetősége van az alapértelmezett öt másodperces időtartam megváltoztatására, ehhez válassza ki a Szerkesztés menü Beállítások menüpontját. A párbeszédablak megjelenése után a nyílbillentyűk segítségével lépjen a Speciális lapra, majd válassza az Olvasás és megjelenítés lapfület. Az időtartam beállításához TAB-bal keresse meg az Üzenet megjelölése olvasottként jelölőnégyzet melletti választógombot. Ha szükséges, az ALT + E billentyűkombinációval állítsa át a választógomb értékét a Megjelenítés után lehetőségre. A megjelenő léptethető szerkesztőmezőbe írja be az új értéket vagy válassza ki a fel- vagy lenyíl billentyűkkel. Ha más beállítást nem szeretne megváltoztatni, aktiválja a Bezárás gombot.

Ha az Üzenetek megjelölése olvasottként jelölőnégyzetből kiveszi a jelölést a SZÓKÖZ-zel, akkor a Mozilla Thunderbird nem jelöli meg automatikusan olvasottként a leveleket. Ebben az esetben csak akkor lesz egy levél olvasott jelzésű, ha azt ENTER-rel nyitotta meg.

Egy üzenet olvasott vagy olvasatlan állapotát az üzenet kijelölése után a Szerkesztés menü vagy a helyi menü Megjelölés olvasottként vagy Megjelölés olvasatlanként parancsainak segítségével is megváltoztathatja.

7.6.3.5 Beépített eszköztár megjelenítése, elrejtése. Eszköztár-sáv visszaállítása, minimalizálása

Az eszköztárak megjelenítését a Nézet menü Eszköztárak almenüjének parancsaival tudja be- vagy kikapcsolni. Néhány szoftver a telepítés során további eszköztárakkal egészíti ki a meglévőket.

Az eszköztárak beállításait a Nézet menü Eszköztárak almenüjének Testreszabás párbeszédablakában tudja személyre szabni.

7.6.3.6 Súgó használata

Levelezés közben előfordulhat, hogy a Mozilla Thunderbird használatával kapcsolatban valamilyen információra van szüksége. A programban megtalálható súgó segítséget nyújt a különböző feladatok megoldásában. A súgó megnyitásához válassza a Súgó menü Tartalom menüpontját.

7.7 Üzenetek kezelése

7.7.1 Az üzenetek rendszerezése

7.7.1.1 Üzenet keresése a feladó, a tárgy és az üzenet szövege alapján

Ha már nagyon sok levele érkezett, előfordulhat, hogy nem találja meg azt a levelet, amit keres. Ilyenkor a Mozilla Thunderbird keresés funkciója nagyban megkönnyítheti az üzenetek megkeresését. A keresés az összes mappában hajtódik végre. Ha másik mappában szeretne keresni, akkor lépjen a mappalista fanézetbe, a le- vagy felnyíl billentyűvel válassza ki azt, amelyben keresni szeretne, majd válassza ki a Szerkesztés menü Keresés almenüjének Üzenet menüpontját vagy nyomja meg a CONTROL + SHIFT + F billentyűkombinációt.

A megjelenő Üzenet keresése párbeszédablakban különböző keresési feltételeket adhat meg, alapértelmezetten az üzenet tárgya szerint történik a keresés. A keresési feltételeket a párbeszédablakban levő kombinált listamezők segítségével állíthatja be (tárgy, feladó, levéltörzs, stb). A keresési kulcsszót a párbeszédablakban elérhető szerkesztőmezőbe kell begépelnie. Ha aktiválja a + gombot, további keresési feltételeket is beállíthat.

A keresési lehetőségek között a TAB-bal lépkedhet. Miután megadta a keresési feltételeket, a keresés elindításához aktiválja a Keresés gombot. Amennyiben a keresés sikeres, a panelen megjelennek a feltételnek megfelelő üzenetek egy listában. A SHIFT+TAB billentyűkombinációval lépjen a találatok listájára. A nyílbillentyűkkel válassza ki a megtekinteni kívánt üzenetet, majd a megnyitásához nyomja meg az ENTER-t. A találati listát az ESCAPE billentyű megnyomásával zárhatja be.

7.7.1.2 Üzenetek szétválogatása név, dátum, küldő alapján

A Mozilla Thunderbirdben a leveleket többféle szempont szerint rendezheti a Nézet menü Rendezés almenüjében található jelölőmenük segítségével, egyszerre több rendezési szempontot is beállíthat.

A következő lehetőségek közül választhat: dátum, beérkezés, csillag, érkezési sorrend, sürgősség, feladó, címzett, méret, állapot, tárgy, olvasott, címkék, szemét-e, mellékletek.

A Növekvő sorrendben vagy a Csökkenő sorrendben menüpontok segítségével megváltoztathatja a rendezés irányát.

7.7.1.3 Üzenet mappa létrehozása, törlése

Új mappa létrehozása az üzenetek számára

A Mozilla Thunderbirdben bármely mappában létrehozhat újabb almappákat. Az egyes mappák tetszőleges számú újabb mappát tartalmazhatnak. Egy új mappa létrehozásához válassza ki a Fájl menü Új almenüjének Mappa menüpontját, vagy a mappa listában használhatja a helyi menü Új almappa menüpontját.

A megjelenő Mappa létrehozása párbeszédablak Név szerkesztőmezőjébe gépelje be az új mappa nevét. Alapértelmezetten az új mappa annak a mappának az almappája lesz, ahol éppen tartózkodik. Ha az új mappát egy fő mappaként szeretné létrehozni, a TAB billentyűvel lépjen az „Almappa létrehozása a következőben” kombinált listamezőre, és válassza ki a Helyi mappák lehetőséget. A mappa létrehozásához lépjen a Mappa létrehozása gombra, majd nyomja meg az ENTER vagy a SZÓKÖZ billentyűt. A Mappa létrehozása gomb aktiválására használhatja az ALT + A billentyűkombinációt is.

Egy létező mappa törlése

Ha egy létező üzenet mappát szeretne törölni, a mappalistában válassza ki a törölni kívánt mappát, majd nyomja meg a DELETE billentyűt. Ha a megerősítő párbeszédablakban aktiválja a Mappa törlése gombot, az üzenet mappa törölve lesz. Ha a mappába már átmásolt vagy áthelyezett üzeneteket, ezek az üzenetek is törlődnek.

7.7.1.4 Üzenet mozgatása az üzenet mappába

Előfordulhat, hogy egy mappában sok levél gyűlik össze, és így a kezelésük nehezebbé válik. Célszerű ezért a leveleket különböző témakörök alapján különféle mappákba áthelyezni. Üzenet áthelyezéséhez az üzenet listában a nyílbillentyűkkel jelölje ki az áthelyezendő üzenetet, majd válassza ki az Üzenet vagy a helyi menü Áthelyezés almenüjét. Az Áthelyezés almenüben két almenüt választhat: a „Nemrég használt” almenüben azok a mappák szerepelnek, melyeket utoljára használt üzenetek átmásolására vagy áthelyezésére. A Helyi mappák almenü az összes üzenetmappát tartalmazza.

Ha egy üzenetmappa almenüként jelenik meg bármelyik almenüben, ez azt jelenti, hogy a mappának további almappái is vannak. Ebben az esetben lépjen be a mappa nevével megegyező almenübe, és válassza az Iktatás itt menüpontot vagy valamelyik almappa menüpontját. Ha egy mappa önálló menüpontként jelenik meg a „Nemrég használt” vagy a Helyi mappák almenüben és a mappa menüpontján lenyomja az ENTER billentyűt, a kijelölt üzenet áthelyezésre kerül a kiválasztott üzenetmappába.

Ha egy üzenetet nem áthelyezni, hanem csak átmásolni szeretne egy másik üzenetmappába, az Üzenet menü vagy a helyi menü aktiválása után válassza az átmásolás almenüt. Minden más lépés megegyezik a fentebb leírt lépésekkel. Tipp: ha több üzenetet szeretne egyszerre áthelyezni vagy átmásolni, az üzenetlistában jelölje ki az első üzenetet, majd tartsa lenyomva a CONTROL billentyűt. A további üzeneteket a CONTROL billentyű nyomva tartása mellett a SZÓKÖZ billentyűvel tudja kijelölni.

7.7.1.5 Üzenet törlése

Érdemes a feleslegessé vált leveleit törölnie. Ehhez az üzenetlistában a nyílbillentyűkkel jelölje ki a törlendő levelet, majd nyomja meg a DELETE gombot vagy válassza ki a helyi menü Üzenet törlése menüpontját. A törölt levelek először a Törölt elemek mappába kerülnek, innen később visszaállíthatók vagy véglegesen törölhetők. A SHIFT + DELETE billentyűkombinációval törölt üzenetek véglegesen törlődnek.

7.7.1.6 Törölt üzenet visszaállítása

A törölt levelek visszaállításához először lépjen a mappalistába, majd a nyílbillentyűkkel válassza ki a Törölt elemek mappát. Ezután a TAB-bal lépjen az üzenetlistába, majd a nyílbillentyűkkel keresse meg és jelölje ki a visszaállítani kívánt üzenetet. Ezután válassza ki az Üzenet menü vagy a helyi menü Áthelyezés almenüjét.

Az Áthelyezés almenüben két almenüt választhat: a „Nemrég használt” almenüben azok a mappák szerepelnek, melyeket utoljára használt üzenetek átmásolására vagy áthelyezésére. A Helyi mappák almenü az összes üzenetmappát tartalmazza.

Tipp: ha több üzenetet szeretne egyszerre áthelyezni vagy átmásolni, az üzenetlistában jelölje ki az első üzenetet, majd tartsa lenyomva a CONTROL billentyűt. A további üzeneteket a CONTROL billentyű nyomva tartása mellett a SZÓKÖZ billentyűvel tudja kijelölni.

7.7.1.7 A Törölt elemek/kuka mappa kiürítése

A Törölt elemek mappában lévő levelek végleges törléséhez válassza a Fájl menü Törölt elemek mappa ürítése menüpontját.

A Törölt elemek mappa kiürítését automatizálhatja is a Szerkesztés menü Postafiókok beállításai menüpontjának kiválasztásakor megjelenő párbeszédablakban. A párbeszédablak megjelenésekor alapértelmezetten a Helyi mappák kategóriára kerül. Ha bejelöli a SZÓKÖZ billentyűvel a Törölt mappa ürítése kilépéskor jelölőnégyzetet, Ebben az esetben a Mozilla Thunderbird a kilépéskor automatikusan, rákérdezés nélkül kiüríti a Törölt elemek mappa tartalmát.

7.7.2 Címjegyzék

7.7.2.1 E-mail cím hozzáadása a címjegyzékhez. E-mail cím törlése a címjegyzékből

A Mozilla Thunderbird a címjegyzékben szereplő partnereket két típusban tárolja:

Új partner felvétele a címjegyzékbe

Új partner felvételéhez a Mozilla Thunderbird főablakában válassza ki a Fájl menü Új almenüjének Névjegy menüpontját, és a megnyíló párbeszédablakban adja meg az új partner adatait. A kitöltendő mezők között a TAB vagy a SHIFT + TAB billentyűkombinációval tud lépkedni.

Az Új névjegy párbeszédablak Hozzáadás kombinált listamezőjében megadhatja, hogy a hozzáadott partner melyik típusú címjegyzékbe kerüljön. Az alapértelmezetten kiválasztott lehetőség a Személyes címjegyzék. Ha meg szeretné változtatni ezt a beállítást, a SHIFT+TAB billentyűkombináció többszöri megnyomásával tud átlépni a Hozzáadás kombinált listamezőre.

Gépelje be a partner vezeték és utónevét, majd a Megjelenítendő név szerkesztőmezőben meg kell adnia, hogy az új partner neve hogyan jelenjen meg az üzenetfejlécben. Ha törli a jelölést a megjelenítendő név használata az üzenetfejlécben levő helyett jelölőnégyzetből, alapértelmezetten a megjelenítéskor az üzenetfejlécben levő névformátum lesz használva.

Az E-mail szerkesztőmezőbe gépelje be a partner e-mail címét. Ha a További e-mail szerkesztőmezőbe begépel még egy e-mail címet, több hozzáadott e-mail cím esetén új üzenet írásakor ki tudja választani a nyílbillentyűkkel a megfelelő címet. Az Új névjegy párbeszédablakban szükség esetén megadhatja többek között az új partner csevegési nevét, weboldalát, otthoni és munkahelyi telefonszámát. Az Üzeneteket a következő formátumban szereti megkapni kombinált listamezőben kiválaszthatja, hogy az új partnernek a küldött üzenetek milyen formátumban legyenek elküldve. Az alapértelmezett beállítás az Ismeretlen, de választhat a Normál szöveg és a HTML formátum között is.

Végezetül lépjen a TAB-bal az OK gombra és nyomja meg a SZÓKÖZ-t vagy az ENTER-t.

A Mozilla Thunderbirdben a Címjegyzék ablakában is felvehet új partnert. A címjegyzék megjelenítéséhez használja az Eszközök menü Címjegyzék menüpontját vagy a CONTROL + SHIFT + B billentyűkombinációt. Új partner felvételéhez válassza a Címjegyzék ablak Fájl menüjében az Új almenü Névjegy menüpontját, vagy nyomja le a CONTROL + N billentyűkombinációt. Ezután a megnyíló párbeszédablakban a fenti módon adja meg az új partner adatait.

E-mail cím törlése a címjegyzékből

Ha törölni szeretne egy partnert a címjegyzékből, az Eszközök menü Címjegyzék menüpontjának kiválasztásával, vagy a CONTROL + SHIFT + B billentyűkombinációval nyissa meg a címjegyzéket. Ezután keresse meg azt a partnert akit törölni szeretne, majd nyomja le a DELETE billentyűt. Ha a törlést megerősítő párbeszédablakban aktiválja az Ok gombot, a kijelölt partner törlésre kerül. Ügyeljen azonban arra, hogy ilyenkor a címjegyzékben levő partner visszavonhatatlanul törlődik.

Ha egy partnernél csak egy e-mail címet szeretne törölni, keresse ki a címjegyzékből a partnert, majd válassza a helyi menü Tulajdonságok menüpontját, vagy nyomja le a CONTROL + I billentyűkombinációt. A megjelenő párbeszédablakban törölje valamelyik hozzáadott e-mail címet. Ügyeljen azonban arra, hogy ha az elsődleges e-mail címet törli, a „További e-mail cím” szerkesztőmezőben levő cím nem válik automatikusan elsődlegesen használt címmé. Ebben az esetben lépjen a További e-mail cím szerkesztőmezőre, majd nyomja le a CONTROL + X billentyűkombinációt. Ezután lépjen át az E-mail szerkesztőmezőbe, majd a CONTROL + V billentyűkombinációval illessze be a vágólapon levő e-mail címet.

Ha minden szükséges változtatást elvégzett az e-mail és a További e-mail szerkesztőmezőkben, a változtatások véglegesítéséhez nyomja meg az ENTER billentyűt.

7.7.2.2 Címjegyzék frissítése bejövő e-mailből

Egy beérkezett üzenet feladóját vagy címzettjeit fel tudja venni a címjegyzékbe. Az üzenetlistában a nyílbillentyűkkel válassza ki azt az üzenetet, amelynek a feladóját vagy a címzettjeit fel szeretné venni a partnerek közé. Nyissa meg az üzenetet, majd a SHIFT + TAB billentyűvel lépjen a megfelelő e-mail címet tartalmazó írásvédett szerkesztőmezőbe. Nyomja meg a HELYI MENÜ gombot, majd válassza a Felvétel a címjegyzékbe menüpontot. A kiválasztott e-mail cím ezt követően szerepelni fog a címjegyzékben.

Ezután szükség esetén a további adatokat a Címjegyzék megnyitása után tudja szerkeszteni. Ehhez válassza ki szükség esetén az újonnan felvett partnert, majd a helyi menü Tulajdonságok menüpontjának kiválasztása vagy a CONTROL + I billentyűkombináció lenyomása után végezze el a további adatok szerkesztését.

Lehetősége van a levél szövegében szereplő cím felvételére is. Ehhez a levelet nyissa meg ENTER-rel. A nyílbillentyűkkel lépjen a felvenni kívánt e-mail címre, majd nyissa meg a helyi menüt, és válassza ki a Felvétel a címjegyzékbe menüpontot. A megjelenő párbeszédablakban adja meg az e-mail címhez tartozó adatokat. Az e-mail cím a párbeszédablak megjelenésekor automatikusan kitöltődik.

Tipp: ha új üzenetet ír vagy válaszol egy levélre, alapbeállítások használata esetén a címzettek e-mail címei automatikusan hozzá lesznek adva a címjegyzék Összegyűjtött címek kategóriájához.

Ha ezt nem szeretné, a Szerkesztés menü Beállítások menüpontjának kiválasztása után megnyíló Beállítások párbeszédablak Szerkesztés kategória Címzés lapfülén törölje a jelölést a Kimenő levelek címeinek automatikus hozzáadása jelölőnégyzetből. Ha ez a jelölőnégyzet be van jelölve, a Kimenő levelek címeinek automatikus hozzáadása kombinált listamezőben kiválaszthatja, hogy az összegyűjtött címek melyik címjegyzék típusba kerüljenek.

7.7.2.3 Új címzettlista/csoport létrehozása, frissítése

Ha a címjegyzékbe felvett partnerei egy csoportjának rendszeresen küld körlevelet, a címzés megkönnyítése érdekében csoportba szervezheti őket. A címjegyzék megjelenítéséhez válassza ki az Eszközök menü Címjegyzék menüpontját, vagy nyomja le a CONTROL + SHIFT + B billentyűkombinációt. Új csoport létrehozásához válassza ki a Címjegyzék ablak Fájl menüjében az Új almenü Levelezőlista menüpontját.

A megjelenő Levelezőlista párbeszédablak Lista neve szerkesztőmezőjébe gépelje be a lista nevét, ezzel a névvel tudja később a címzetteket betenni egy új üzenet Címzett, Másolat, vagy Rejtett másolat mezőjébe. Ezután megadhatja szükség esetén a lista becenevét és leírását.

Ezután az „Írjon be e-mail címeket, amelyeket hozzá kíván adni a levelezőlistához” szerkesztőmezőben adhatja meg azokat az e-mail címeket, akiket hozzá kíván adni a levelezőlistához. Ha valamelyik cím már szerepel a személyes vagy az összegyűjtött címjegyzékben, a cím begépelésekor a cím kiegészítésre kerül a teljes tartalomra. A címzetteket az ENTER billentyűvel tudja elválasztani egymástól, minden cím egy új szerkesztőmezőben fog megjelenni. Ha egy címet törölni szeretne a listából, a TAB vagy a SHIFT + TAB billentyűkombinációval keresse meg a megfelelő címzettet, majd nyomja meg a BACKSPACE billentyűt. Ha egyszer nyomja meg a BACKSPACE billentyűt egy kiválasztott címen, a szerkesztő mező tartalma törlődik, de az üres szerkesztőmező nem tűnik el. Ekkor egy új címet gépelhet be a szerkesztőmezőbe. Ha nem gépel be új címet, de a BACKSPACE billentyűt még egyszer megnyomja, az üres szerkesztőmező eltűnik.

Ha minden címzettet hozzáadott a levelezőlistához, a TAB billentyűvel lépjen az OK gombra, majd nyomja meg a SZÓKÖZ vagy az ENTER billentyűt.

Ha a levelezőlistában szereplő címekhez később további címeket szeretne hozzáadni, nyissa meg a címjegyzéket, és keresse meg a levelezőlistát a megfelelő kategóriában. Ezután nyomja meg a HELYI MENÜ gombot, majd válassza a Tulajdonságok menüpontot vagy nyomja le a CONTROL + I billentyűkombinációt. Ezt követően megjelenik az „Írjon be e-mail címeket, amelyeket hozzá kíván adni a levelezőlistához” szerkesztőmező, ahol folytathatja a lista bővítését a további címekkel. Ekkor nem csak új címeket adhat hozzá a levelezőlistához, de akár törölhet is címeket a listából.

Ha minden szükséges módosítást elvégzett, a TAB billentyűvel lépjen az OK gombra, majd aktiválja azt a SZÓKÖZ vagy az ENTER billentyűvel.

Ha már létrehozta az új levelezőlistát, egyszerűen használhatja azt egy új üzenet megírásakor. Az Új üzenet párbeszédablak Címzett mezőjébe egyszerűen kezdje el begépelni a létrehozott levelezőlista nevét. Ekkor a „Címzett:” szerkesztőmezőbe a Lista neve <”lista neve”> szöveg kerül. Írja meg ezt követően az üzenetet, majd küldje el az üzenetet. A küldés előtt a címzettek automatikusan bekerülnek a Címzett mezőbe, és minden címzett meg fogja kapni az új üzenetet. Ha valamelyik címzett a Válasz mindenkinek funkcióval küldi el a választ az üzenetre, a többi címzett is megkapja a választ az üzenetre.

Függelék

Billentyűparancsok összefoglalása

A. A Mozilla Firefoxban használható billentyűparancsok

Általános parancsok a Mozilla Firefox használatához

A Nyomtatási kép használata

A címsor használata

A könyvjelzők használata

Szerkesztés

Hivatkozásparancsok

Címsor parancsok

Űrlap parancsok

Táblázatparancsok

Egyéb parancsok

b. A Mozilla Thunderbirdben használható billentyűparancsok

Általános parancsok

Főablak, üzenetmegtekintési és üzenetküldési ablak

Főablak és üzenetmegtekintési ablak

A következő billentyűparancsokat akkor is használhatja, ha már megnyitott egy üzenetet. Ebben az esetben a kiválasztott üzenet automatikusan megnyitásra kerül.

Leírás	Billentyűparancs
Vissza az előző lapra	ALT + BALRA vagy BACKSPACE
Előre a következő lapra	ALT + JOBBRA
Ugrás a kezdőlapra	ALT + HOME
Ugrás a következő lapra	ALT + JOBBRA NYÍL
Ugrás az előző lapra	ALT + BALRA NYÍL vagy BACKSPACE
Hivatkozáshoz tartozó helyi menü megjelenítése	SHIFT + F10
a Mozilla Firefox súgó, illetve a párbeszédablak egy adott eleméhez tartozó környezetfüggő súgó megjelenítése	F1
Ugrás a Mozilla Firefox címsorára	F6
Váltás a böngészőablak teljes képernyős és normál megjelenítése között.	F11
Lépkedés elemenként előre egy weblapon, a címsorban és a Hivatkozások sávon	TAB
Lépkedés elemenként visszafelé egy weblapon, a címsorban és a Hivatkozások sávon	SHIFT + TAB
Lépkedés előre a keretek között	CONTROL + TAB vagy F6
Lépkedés visszafelé a keretek között	SHIFT + CONTROL + TAB
A dokumentum görgetése felfelé	FELFELÉ NYÍL
A dokumentum görgetése lefelé	LEFELÉ NYÍL
A dokumentum görgetése felfelé nagyobb szakaszonként	PAGE UP
A dokumentum görgetése lefelé nagyobb szakaszonként	PAGE DOWN
Ugrás a dokumentum elejére	CONTROL + HOME
Ugrás a dokumentum végére	CONTROL + END
Keresés az adott lapon	CONTROL + F
Következő találat keresése	CONTROL + G
Hivatkozás keresése gépeléssel	' (aposztrof), előtte használja az Orka MÓDOSÍTÓ + BACKSPACE billentyűkombinációt a billentyűparancs átadásához
Az aktuális lap frissítése	F5 vagy CONTROL + R
Az aktuális weblap frissítése akkor is, ha a weben található és a helyben tárolt változat időbélyegzője megegyezik	CONTROL + F5
Weblap letöltésének leállítása	ESC
Ugrás új helyre	CONTROL + L
Új ablak megnyitása	CONTROL + N
Az aktuális ablak bezárása	CONTROL + SHIFT + W
Új lap megnyitása	CONTROL + T
Váltás a következő vagy az előző nyitott lapra	CONTROL + TAB, CONTROL + SHIFT + TAB
Lap bezárása	CONTROL + W
Az aktuális lap mentése	CONTROL + S
Az aktuális lap, vagy a kijelölt tartomány kinyomtatása	CONTROL + P
A kijelölt hivatkozás aktívvá tétele	ENTER
A Keresés sáv megnyitása	CONTROL + K
A weboldal adatainak megjelenítése	CONTROL + I
Az oldal forrásának megjelenítése	CONTROL + U
Az oldal nagyítása	CONTROL + +
Az oldal kicsinyítése	CONTROL + -
Az eredeti méret visszaállítása	CONTROL + 0
Az Előzmények sáv megnyitása	CONTROL + H

Művelet	Billentyűparancs
Nyomtatási beállítások megadása és a lap kinyomtatása.	ALT + N
A lap méretének, tájolásának, fej-, és lábléceinek, valamint margóinak módosítása	ALT + O
Álló tájolás beállítása	ALT + Á
Fekvő tájolás beállítása	ALT + F
A Nyomtatási kép bezárása	ALT + B vagy ESCAPE

Művelet	Billentyűparancs
A címsor szövegének kijelölése	F6
A beírt címek listájának megjelenítése	F4
Ugrás a címsorban a kurzorral balra, a legközelebbi logikai egységhez (ponthoz vagy / karakterhez)	CONTROL + BALRA NYÍL
Ugrás a címsorban a kurzorral jobbra, a legközelebbi logikai egységhez (ponthoz vagy / karakterhez)	CONTROL + JOBBRA NYÍL
A címsorba írt szöveg elé „www.”, a végére pedig „.com” beillesztése	CONTROL + ENTER
Lépkedés előre az Automatikus kiegészítés által javasolt egyezések listáján	FEL NYÍL
Lépkedés visszafelé az Automatikus kiegészítés által javasolt egyezések listáján	LE NYÍL

Művelet	Billentyűparancs
Az aktuális lap hozzáadása a könyvjelzőkhöz	CONTROL + D
A Könyvjelzők sáv megjelenítése. vagy eltüntetése	CONTROL + B

Leírás	Billentyűparancs
Következő hivatkozás	TAB
Előző hivatkozás	SHIFT + TAB
Következő meglátogatott hivatkozás	V
Előző meglátogatott hivatkozás	SHIFT + V
Hivatkozás megnyitása	ENTER
Hivatkozás megnyitása új ablakban	SHIFT + ENTER

Művelet	Billentyűparancs
A kijelölt elemek eltávolítása és vágólapra helyezése	CONTROL + X
A kijelölt elemek vágólapra másolása	CONTROL + C
A vágólap tartalmának beillesztése a kijelölt helyre	CONTROL + V
Az aktuális weblapon található összes elem kijelölése	CONTROL + A

Leírás	Billentyűparancs
Következő címsor	H
Előző címsor	SHIFT + H
Következő, adott szintű címsor	1–6
Előző, adott szintű címsor	SHIFT + 1 – 6

Leírás	Billentyűparancs
Lépés a következő űrlapmezőre	Orka MÓDOSÍTÓ + TAB
Lépés az előző űrlapmezőre	Orka MÓDOSÍTÓ + SHIFT + TAB
Lépés a következő gombra	B
Lépés az előző gombra	SHIFT + B
Lépés a következő kombinált listamezőbe	C
Lépés az előző kombinált listamezőbe	SHIFT + C
Lépés a következő szerkesztőmezőbe	E
Lépés az előző szerkesztőmezőbe	SHIFT + E
Lépés a következő választógombra	R
Lépés az előző választógombra	SHIFT + R
Lépés a következő jelölőnégyzetre	X
Lépés az előző jelölőnégyzetre	SHIFT + X

Leírás	Billentyűparancs
Lépés a következő táblázatra	T
Lépés az előző táblázatra	SHIFT + T
Lépés a következő cellára és annak felolvasása	ALT + SHIFT + JOBBRA
Lépés az előző cellára és annak felolvasása	ALT + SHIFT + BALRA
Lépés egy cellával feljebb és a cella felolvasása	ALT + SHIFT + FEL
Lépés egy cellával lejjebb és a cella felolvasása	ALT + SHIFT + LE
Ugrás az első cellára és annak felolvasása	ALT + SHIFT + HOME
Ugrás az utolsó cellára és annak felolvasása	ALT + SHIFT + END

Leírás	Billentyűparancs
Lépés a következő listára	L
Lépés az előző listára	SHIFT + L
Lépés a lista következő elemére	I
Lépés a lista előző elemére	SHIFT + I
Weblap újbóli betöltése	F5

Leírás	Parancs
Ugrás a következő hivatkozásra	TAB
Ugrás az előző hivatkozásra	SHIFT + TAB

Művelet	Billentyűparancs
Súgótémakörök megnyitása	F1
Az összes üzenet kijelölése	CONTROL + A

Művelet	Billentyűparancs
A kijelölt üzenet, vagy egy üzenet kijelölt szövegének nyomtatása	CONTROL + P
Új üzenet letöltése az aktuális postafiókból	F5
Új üzenetek letöltése az összes postafiókból	SHIFT + F9
Az üzenet megnyitása új ablakban vagy lapfülön	CONTROL + O vagy ENTER
Egy megnyitott üzenet nagyítása	CONTROL + + (plusz)
Egy megnyitott üzenet kicsinyítése	CONTROL + - (minusz)
Nagyítási arány visszaállítása	CONTROL + 0
E-mail üzenetek törlése és a törölt elemek mappába helyezése	DEL
E-mail üzenetek végleges törlése	SHIFT + DEL
Új üzenet írása.	CONTROL + N
A Címjegyzék megnyitása	CONTROL + SHIFT + B
Válasz az üzenet szerzőjének	CONTROL + R
Válasz mindenkinek	CONTROL + SHIFT + R
Üzenet szerkesztése új üzenetként	CONTROL + E
Üzenet továbbítása	CONTROL + L

Leírás	parancs
Ugrás a következő olvasatlan üzenetre a listában	N
Ugrás a következő olvasott üzenetre a listában	F
Ugrás az előző üzenetre	B (megnyitott üzenet esetén a billentyűparancs előtt használja az Orka módosító+BACKSPACE billentyűkombinációt)
Ugrás az előző olvasatlan üzenetre a listában	P (megnyitott üzenet esetén a billentyűparancs előtt használja az Orka módosító+BACKSPACE billentyűkombinációt)
Egy üzenet forrásának megtekintése	CONTROL + U
Egy üzenet megjelölése levélszemétként	J
Egy üzenet megjelölése nem levélszemétként, ha a Szemét mappába került	SHIFT + J

Művelet	Billentyűparancs
Kijelölt üzenet megnyitása	CONTROL + O vagy ENTER
Mozgás a mappalista (ha látszik), az üzenetlista, a betekintő ablaktábla között	TAB vagy F6
Egy mappa átnevezése, ha a mappalistában az adott mappán áll	F2
Az üzenetablak be- vagy kikapcsolása	F8

Művelet	Billentyűparancs
Üzenet bezárása	ESC
Szöveg keresése egy üzenetben	CONTROL + F
A következő előfordulás keresése	CONTROL + G
Az előző előfordulás keresése	CONTROL + SHIFT + G
Üzenet keresése	CONTROL + SHIFT + F

Művelet	Billentyűparancs
Ugrás a következő vezérlőelemre	F6
Ugrás az előző vezérlőelemre	SHIFT + TAB, SHIFT + F6
A címjegyzéksáv bekapcsolása	F9
Váltás a főablak és az üzenetírás ablak között	CONTROL + 1
Minden tartalom kijelölése	CONTROL + A
Kijelölt szöveg kivágása	CONTROL + X
Kijelölt szöveg másolása a vágólapra	CONTROL + C
A kijelölt szöveg beillesztése	CONTROL + V
A kijelölt szöveg beillesztése idézetként	CONTROL + SHIFT + O
A kijelölt szöveg, fájlmelléklet, táblázatcella vagy táblázat tartalom törlése	DEL
A kurzortól jobbra a teljes szó törlése	DEL
A kurzortól a szó kezdetéig a szótöredék törlése	CONTROL + BACKSPACE
Egy link beszúrása, ha HTML formátumú üzenetet ír	CONTROL + L
A kijelölt link eltávolítása, ha HTML formátumú üzenetet ír	CONTROL + SHIFT + K
A betűméret növelése a kijelölt szövegnél, ha HTML formátumú üzenetet ír	CONTROL + + (plusz)
A betűméret csökkentése a kijelölt szövegnél, ha HTML formátumú üzenetet ír	CONTROL + - (minusz)
A kijelölt szöveg félkövér betűstílusúvá alakítása, ha HTML formátumú üzenetet ír	CONTROL + B
A kijelölt szöveg félkövér betűstílusúvá alakítása, ha HTML formátumú üzenetet ír	CONTROL + I
A kijelölt szöveg aláhúzása, ha HTML formátumú üzenetet ír	CONTROL + U
A kijelölt szövegnél a beállított betűstílus eltávolítása, ha HTML formátumú üzenetet ír	CONTROL + SHIFT + Y
Egy művelet visszavonása	CONTROL + Z
Az üzenet újratördelése	CONTROL + R
Keresés és csere egy üzenetben	CONTROL + F
A következő előfordulás keresése	CONTROL + G
Az előző előfordulás keresése	CONTROL + SHIFT + G
Helyesírás-ellenőrzés	CONTROL + SHIFT + P
Fájlmelléklet csatolása	CONTROL + SHIFT + A
Fájlmelléklet átnevezése a mellékletek listájában	F2
Üzenet küldése (postázása) azonnal	CONTROL + ENTER
Üzenet küldése később	SHIFT + ENTER
Egy üzenet mentése a piszkozatok mappába	CONTROL + S

Leírás	Billentyűparancs
Új partner hozzáadása a címjegyzékhez	CONTROL + N
Új üzenet írása a címjegyzékből kijelölt partnereknek	CONTROL + M
A címjegyzékből kiválasztott partner adatainak szerkesztése	CONTROL + I
Az összes partner kijelölése	CONTROL + A
A kijelölt partnerek adatainak nyomtatása	CONTROL + P
A kijelölt partnerek törlése a címjegyzékből	DEL
A főablak megjelenítése	CONTROL + 1